Az ember klónozása
Nádori Gergely
2003/02/23 20:49
3366 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nap nap után érkeznek a hírek klónozott emberekről, amiket rendre cáfolnak mások. Hogy eligazodjunk ebben a zűrzavarban, és megtudjuk, mitől kell, illetve kell-e félnünk egyáltalán, segíthet a klónozás alapjainak áttekintése.

Mi is az a klónozás?

Rael, a Clonaid vezetője

Sejtek vagy élőlények nem ivaros szaporítása, melynek eredményeképpen a "szülővel" genetikailag azonos egyedek jönnek létre. Egysejtű, vagy telepes élőlényeknél a természetben is megfigyelhető, hiszen a sejtosztódás lényege, hogy a létrehozott utód rendelkezik az osztódó sejt teljes genetikai kódjával.

A klónozás (sokszorozás) korántsem új dolog, alapvető formáit már az ősember is ismerte, mikor dugványozással szaporított. A forradalmi újdonság az, hogy a sejtek működésének mai ismeretében ma már nemcsak növényeket, de más szervezeteket is tudunk sokszorozni.

Miért tudunk klónozni? És mely fajokat?

Sejtmag beültetése

  • A baktériumok vagy más egysejtűek klónozása elméletileg egyszerű, mert bennük van a teljes genetikai információ és aktív. Egy sejtből el kell távolítani az örökítőanyagát és helyére a klónozni kívánt egyed DNS-ét kell behelyezni. Az osztódás után keletkező utód viseli a klónozandó sejt jellemzőit.
  • A többsejtűeknél a sejtek már differenciálódnak (szövetek, szervek) és nem totipotensek, azaz csak részleges genetikai programra képesek. Csak olyan organizmust tudunk klónozni, ahol tudunk nem differenciált, totipotens sejteket létre hozni és azokat úgy tenyészteni, mint az egysejtűeket, majd ezekből az organizmust regenerálni.
  • A növényeknél már széles körben alkalmazzák, mert nem lehet minden növényt dugványozással szaporítani. Szövetdarabokat helyeznek növényi hormonokat tartalmazó táptalajra, a hormonos kezelés hatására nem differenciált sejteket tartalmazó, kocsonyaszerű ún. kallusz-szövet nő, ami áttolható hormonmentes táptalajra, ahol megindul a differenciálódás és szövetképzés, azaz gyökér és levélképződés. Ezek genetikailag azonos klónok, egy idő után kiültethetők.
  • Az állatok esetében az előző út csak részben járható, mivel a totipotens sejttenyészet létrehozása lehetséges, de ezt nem lehet állattá regenerálni. Viszont vannak embriómanipulációs technikák, amelyeknek első sikeres eredménye az 1997-ben klónozott Dolly-bárány volt (276 sikertelen kísérlet előzte meg) és az idén februárban pusztult el.

Mi volt az ún. bárány-klónozási kísérlet?

Első lépésben az anyaállatból petesejtet nyertek ki, majd ebből a petesejtből eltávolították a sejtmagját, ezzel párhuzamosan egy másik egyed (2.számú anyaállat) emlősejtjeiből sejttenyészetet hoztak létre, a sejttenyészet egy sejtének a sejtmagját kinyerték és ezt ültették át az "üres" petesejtbe, majd beültették az anyaállatba, létrehozva a klónt.

Az állati embriómanipuláció során már megoldható a petesejtek kinyerése és megtermékenyítése laboratóriumi körülmények között, valamint az embriók áthelyezése egyik állatból a másikba, sőt mikroszkóp alatt el tudják választani két részre és két külön anyába ültetni. Viszont 200 kísérletből csak 1-2 sikeres, a gyakorlati alkalmazás még nem megoldott, az utódok nem biztos, hogy egészségesek.

  • Az embernél is alkalmazhatóak már a különböző sejt- és embriómanipulációk meddőségi problémák megoldása során: megtermékenyítés kémcsőben, beültetés, a magzat kihordása más anya által...Viszont már ezek a - biztonságos, de még nagyon drága - technikák is erkölcsi kérdéseket vetnek fel: Ki az anyja annak a gyermeknek, amelyet egy meddő házaspár ivarsejtjeiből hoztak létre, de másik, egészséges asszony hordott ki? Ha ezek után a gyermek nem egészséges, mi lehet az oka?

A klónozás veszélyei

Raelista könyv

Az etikai és erkölcsi kérdések mellett a klónozásnak vannak biológiai veszélyei is. Ezek a problémák valósak, nemcsak a kétkedők, hanem az ezzel foglakozó tudósok által is ismert és elismert veszélyek.

A fő probléma az, hogy a klónozás során átadott genetikai anyag sérülhet, illetve önmagában is öreg és használt ( Dollyról is ismert volt, hogy a kelleténél korábban mutatkoztak a öregedés jelei, a halál oka is erre utal: előre haladott tüdőbetegség, ami a juhoknál csak idősebb korban jellemző).

Minél több generáción keresztül klónozzák ugyanazt a genetikai anyagot, a sérülések veszélye úgy hatványozódik. Nem beszélve az öröklődő betegségekről, vagy a meglévő anyag genetikai hibáiról, melyek a generációkon keresztül tovább adódnak és súlyosbodnak. A természetben ez kiküszöbölődik: azok az élőlények, melyek osztódással (klónozással) szaporodnak, rendszeres időközönként genetikai anyagot cserélnek, azaz két egysejtű organizmus összeolvad és genetikai anyaguk összekeveredik (konjugációnak nevezzük ezt a folyamatot). Mikor szétválnak, a kódjuk kevert és ezt örökítik tovább utódaiknak. Genetikai anyaguk ezenkívül igen egyszerű és érzékeny a mutációkra, így a DNS-kódjuk nem öregedik el. A többsejtű szervezetek ivaros szaporodásához két egyed szükséges, ezek génkódja a folyamat során összekeveredik (rekombinálódik), így a hibaszázalék a minimumra csökken.

A klónozás másik, nem kisebb, ám kevesebbet emlegetett veszélye: a befogadó sejt és az örökítő anyag inkompatibilitása. A befogadó sejt mitokondriumainak kell a behelyezett örökítőanyagot ellátniuk a fejlődéshez szükséges energiával. Ha klónozás során a sejt mitokondriummait és az idegen örökítőanyagot elmulasztják összehangolni, vagy az összehangolás nem sikerül, az örökítőanyag energia híján elpusztul, a mitokondriumok pedig fejlődésre képtelenek a szükséges információ hiányában. Ez is egyik oka a magas klónhalandóságnak.

Még egy veszélyt kell kiemelni, ez pedig az esetleges klónok, "klónpopulációk" jövőjével kapcsolatos: az utódok egyformák, ugyanaz a betegség végezhet az egyedekkel, a homogén populáció veszélyes, kihalhat...

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek