Az EU oktatási prioritásai
Bognár Bálint
2003/02/26 10:05
838 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bemutatták az Európai Unió oktatási és képzési rendszerek fejlesztésére irányuló munkaprogramját a Tempus Közalapítvány által rendezett szakmai konferencián, február 24-én és 25-én.

Az oktatás és képzés területén megvalósítandó, európai szintű együttműködést elősegítő Munkaprogram részleteit ismertették az Oktatási Minisztérium megbízásából rendezett konferencián.

A Munkaprogram az EU-ban végbement szemléletbeli változás megnyilvánulása, mivel az egyébként nemzeti szabályozás alá tartozó területet immáron stratégiai kulcságazatként definiálja az Európai Tanács - hangoztatta Medgyes Péter, helyettes államtitkár nyitóbeszédében. A munkaprogram olyan változásokra reagál az oktatás és képzés szintjén, mint a globalizáció kihívásai, a technológia és a tudás rohamos fejlődése. Kitüntetett szerepet kap a jövőben a tudásalapú társadalom feltételeinek kialakítása, az életminőség javítását elősegítő tudás, az alkalmazkodókészség - hangsúlyozta Medgyes Péter. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy Magyarországot nem kényszerítik közösségi szabályok a munkaprogramhoz való csatlakozásra, hanem hazánk érdekei diktálják, hogy közelítsük oktatási rendszerünket az Unióban megszokottakhoz, hogy lépést tudjunk tartani az Unió államaival.

Az Európai Tanács 2000. márciusi találkozóján fogadta el azt a stratégiai célt, hogy 2010-re az Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, illetve társadalmává váljon. Az Oktatási Miniszterek Tanácsának jelentése alapján fogalmazódott meg a Munkaprogram három stratégiai fő célja, melyeket 13 részletes célkitűzés keretében tárgyal a dokumentum. A programot az Európai Tanács és a Bizottság 2002. februárjában fogadta el.

Guy Haug, az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatóságának képviselője elmondta, hogy a fejlesztések megvalósításának fő célja, a világszerte elismert oktatási és képzési rendszerek kialakítása és ezek koordinációja. A társadalmi kohézió, a teljes foglalkoztatás, illetve a fenntartható gazdasági növekedés záloga lehet a jövőben a modernizált és a kor kihívásainak megfelelő oktatási és képzési rendszer az Unióban.
Guy Haug felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaprogram megvalósítása nem új kötelezettségeket, hanem új lehetőségeket teremt.

A célok megvalósításának eszköze egy, már kipróbált, és hatékonynak bizonyult módszer, amit nyitott koordinációnak neveznek. A munkaprogram az eljárás első két lépcsőjének eredményeit tartalmazza, vagyis az irányelvek és határidők rögzítését közösségi szinten, valamint a mennyiségi és minőségi kritériumokat, indikátorokat, illetve határköveket (benchmark). Harmadik lépésben a nemzeti és regionális fejlesztési célok megfogalmazása, illetve megvalósítása következik, amely eredményességét a rendszeres időközönkénti közösségi monitorozás, illetve értékelés határoz meg. A negyedik szakasz lényeges eleme, hogy a tagállamok megosszák egymással pozitív tapasztalatikat, tanuljanak egymástól.

Medgyes Péter elmondta, hogy hazánk számára kitűnő példával szolgálhat Finnország, mivel hasonlóan távol áll a finn nyelv az indoeurópai nyelvcsaládtól, mint a magyar, illetve hasonlóan nagy hangsúlyt fektet az ország a társadalmi kohézió megteremtésére az oktatás területén, mint amennyire hangsúlyos téma az Magyarországon. Hazánk a keresletorientált tanár továbbképzés, illetve az intézményszintű minőségbiztosítási és -fejlesztési rendszerek terén válhat példaértékűvé az Unióban - szögezte le Dr. Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet vezetője.

A Munkaprogramban megfogalmazott fő célok az oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítását, a rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítését (felnőttek számára is), valamint a rendszereknek a külvilág előtt való megnyitását írják elő. A minőségfejlesztés területén, a részletes célkitűzések között olyan tényezők jelennek meg, mint a tanárképzés fejlesztése, a szociális és módszertani készségek fejlesztése, az informatikai eszközökhöz és tudáshoz való hozzájutás, az erőforrások jobb kihasználtsága.

Halász Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarországon az erőforrások hatékony kihasználása egyelőre nem kap kellő figyelmet, a többi terület az oktatáspolitika prioritásai között szerepel. Az oktatási és képzési rendszerek hozzáférhetőségének javítása feltételezi a nyitott tanulási környezet megteremtését (az élethosszig tartó tanulás feltétele, hogy az oktatási rendszerek és intézmények összekapcsolhatók, átjárhatók legyenek), a tanulás vonzóvá tételét, valamint az esélyegyenlősség megteremtését. A harmadik stratégiai cél részletei a munka, a kutatás és a társadalommal való kapcsolatok erősítésére, a vállalkozó szellem, az idegen nyelv tanulás fejlesztésére, a mobilitás erősítésére, valamint az európai szintű együttműködés elősegítésére terjednek ki.

A 2010-ig tervezett folyamat nem feltétlenül ugyanazt jelenti az Unió összes államának, hiszen az egyes országok más és más vonatkozásban erősek, vagy gyengébbek. A folyamat lényege az, hogy a közös célok mentén tanuljunk egymás tapasztalatiból - hangsúlyozta Guy Haug.

Bernd Wächter, az Akadémiai Együttműködés Szövetségének Igazgatója elmondta, hogy a célok eléréséhez a jó oktatási rendszer még nem elég. Ahhoz, hogy a gazdasági versenyképesség tükrözze a jobb kompetenciákat és készségeket, rugalmas munkaerőpiacra van szükség, ahol a tanulásra vállalkozó fiatal, vagy felnőtt képességeinek megfelelő munkát talál.

(Educatio Press)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek