Az európai identitás pedagógiai összetevői
Ferenczi Anita
2004/07/13 11:43
1379 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Évek óta használunk egy fogalmat: európai dimenzió. A tanulmány az európai dimenzió egyik érdekes és sok vitát kavaró aspektusával is foglalkozik: a nemzetállami keretek fokozatos háttérbe szorulásával, a kultúrák, értékek fokozatos nemzetek felettivé válásával, európaizálódásával.

(...) Ebben az elemzésben a Youth and History projekthez kapcsolódva a brit CRMLE (Collaborative Research in Modern Languages Education) kutatási program egyik újabb összetevőjével foglalkozunk, mégpedig az angliai és walesi iskolákhoz eljuttatott iskolavezetői kérdőívekkel. Ennek a kérdőívnek az volt a feladata, hogy rávilágítson az európai dimenzió implementálásával kapcsolatos kérdésekre. Ezek a következők voltak: Milyen kapcsolatban van az európai polgárrá nevelés és az ehhez kapcsolt társadalomismereti nevelés a tantervben általánosan megfogalmazott európai dimenzió fogalmával? Milyen mértékben része az európai polgárrá nevelés a társadalomismereti tantervnek? Milyen mértékben válhat az európai polgárrá nevelés az európai iskolások számára készített tanterv részévé? (...)

Az iskolavezetői kérdőívben a megkérdezettek először arra az általános kérdésre válaszoltak, hogy az európai dimenzió beépítése a tantervbe szerintük hasznos dolog-e. Az iskolavezetőktől szerzett adatok, minthogy kicsi a minta, inkább kvalitatív, mint kvantitatív módon kerültek feldolgozásra. Mindazonáltal nyugodtan állíthatjuk, hogy általában pozitívan reagáltak az európai dimenzió tantervbe való beépítésére. Elméletileg az európai dimenzió oktatását a tanterv szerves részének tartották. Az európai dimenzió beépítése a tantervbe mind a diákok, mind az Európai Unió mint állandóan változó társadalompolitikai egység jövője szempontjából hasznosnak tűnt a válaszadók körében. (...) Az első kérdésre kapott néhány elutasító válasz kivétel nélkül gyakorlati problémákat vetett fel. Például azt, hogy hol lehetne helyet találni az európai dimenzió oktatásának a már amúgy is túlzsúfolt tantervben; vagy miként lehetne az új anyagot a tantervbe integrálni. (...)

A résztvevőknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, hogy szerintük mit kellene tartalmaznia az európai dimenziónak. Az európai integráció nyújtotta munkavállalási lehetőségek ismeretét? Az integráció következményeként fellépő társadalmi és politikai kérdéseket? Az európai polgárrá válás kérdését? Világos, hogy ezek a kategóriák nem zárják ki egymást, így a megkérdezettek egyszerre mind a hármat is választhatták. A válaszok egyértelműen azt mutatják, hogy az iskolaigazgatók szemében az európai dimenzió fő eleme: a lehetőségek és a felmerülő társadalmi és politikai kérdések ismerete. Az európai polgárrá válást ugyan kevesebb válaszadó jelölte meg, mégis az iskolavezetők legtöbbje számára ez az európai dimenzió teljességgel elfogadható eleme. (...)

Az állampolgárság hagyományos megfogalmazásainak megkérdőjelezése

Az Európai Unió tagországainak állampolgárai azzal a különleges elvárással találják szembe magukat, hogy állampolgárságuk mellett vegyék fel, illetve alkossák meg az "európai állampolgárságot" mint elméleti és gyakorlati társadalmi együttélési keretet. Az európai állampolgárság praktikus összetevői: szavazati jog, útlevél és a polgár lojalitásának fókuszát szimbolikusan megjelenítő zászló. Ezekkel az Európai Unió minden polgára rendelkezik. 1995 óta pedig mindez kiegészül a közös valuta, az euró bevezetésének lehetőségével. Ami azonban nyilvánvalóan hiányzik, az az európai polgártárshoz való lojalitás és az ebből következő kötelezettségek. Ez az első kérdőjel a hagyományos és korábban egyértelmű állampolgárság fogalmával kapcsolatban. A második kérdőjelet az interkontinentális és ami még fontosabb: az intrakontinentális társadalmi és etnikai mobilitás jelenti. Az Európán (vagy az Európai Unión) kívüli etnikai csoportok multietnikus, multikulturális államokat hoztak létre a második világháború óta, amelyek folyamatosan megkérdőjelezik a korábbi, történelmi kohézióra alapuló identitásokat. (...)

Európai dimenzió és politikai nevelés

A vizsgálatban részt vevő hat ország közül csak Németország és Hollandia tanterveiben található explicit politikai elem. A politikai nevelés bevezetésének megakadályozását hagyományosan (legalábbis az Egyesült Királyságban) a tanulók éretlenségével, az elfogultság problémájával és - a tanterv más részeihez mérve - a politika kevésbé fontos voltával magyarázzák. A szerzők kimutatták, hogy ezek közül egyik sem állja ki a részletes vizsgálódás próbáját. (...) Az oktatás hibája, ha a tanulók nem készülnek fel arra, hogy (állam)polgárokká váljanak, vagy ha nem kapnak segítséget ahhoz, hogy a vitákhoz ne csak személyes meggyőződésük oldaláról közelítsenek. (...) A vizsgálatban arról kérdeztük az iskolaigazgatókat, hogy szerintük az európai dimenziójú társadalomismeret, illetve az európai polgári ismeretek oktatása (European citizenship) politikai ideológiák sulykolásához vezethet-e. Három fő csoportba oszthatók a válaszok. Az első szerint az (állam)polgárság ismeretének oktatása eleve, természeténél fogva nem lehet ellentmondásos. Ha egyszer megszereztük, nem lehet semmibe venni vagy megtagadni.

A válaszadók közül néhányan a polgárrá nevelés kérdését politikai témák megvitatásával kapcsolták össze. Itt is találtak biztosítékot a politikai ideológiák sulykolásával szemben: a különböző politikai vélemények és az Európai Unión belüli összes párt bemutatása elegendő lenne ahhoz, hogy a tanulók a birtokukban álló információk alapján formálják politikai nézeteiket. (...) A második fő gondolat, amely az iskolaigazgatók válaszaiból kitűnik, hogy az európai polgárrá nevelés igenis vezethet politikai ideológiák sulykolásához, ugyanakkor meg lehet bízni a tanárokat azzal, hogy végigvezessék diákjaikat ezen a politikai aknamezőn. (...) A válaszok harmadik csoportja szerint az európai "állampolgárság" ellentmondásossága maga jelenti annak erejét. A brit tanulók naivak és tudatlanok a politika terén. Ez teszi ki őket a politikai ideológiák és a szélsőségesség veszélyének, amelyet a tanítás akadályozhat meg. (...)

Az Európai Unió mint a gyakorlati célok elérésének eszköze

A Közös Piacot eredetileg gazdasági célok elérésére hozták létre. Fő elve a termékek szabad kereskedelme volt annak érdekében, hogy a tagállamok gazdasági prosperitása és gazdasági potenciálja az európai piacokon és a világpiacon növekedjen. (...) A piaci erőkkel párhuzamosan a maastrichti szerződés szociális fejezete a demokratikus szuperállam és - a szubszidiaritás elvét alkalmazva - a nemzetállam fogalmának ettől különböző értelmezését jeleníti meg. Az Európai Unió gazdasági természetét ellensúlyozó nézőpont nem az 1990-es évek találmánya. Az Európai Unió társadalompolitikájának gyökerei az Európai Szén- és Acélközösségig nyúlnak vissza, ahol külön előirányzatot hoztak létre a feleslegessé vált bányászmunkaerő átképzésére, így korrigálva a Közös Piac okozta arányeltolódásokat. Ez a társadalompolitika fokozatosan teret nyert az Európai Közösség sok más tevékenységi területén is, így mára a nemzeti politikákat is átitatja és a pártpolitikai dogmákat megkérdőjelezi. (...) A szociálpolitika az Európai Unió társadalmi kohézióra irányuló programjának egyik eleme. A demokratikus modellnek tehát lényeges eleme az emberi jogok és méltóság elfogadott értékeinek terjesztése és a kulturális diverzitás ünneplése. (...)

Az európai polgárrá válás oktatásában rejlő feszültségeket vizsgálva mindig figyelnünk kell ezekre az értékekre is. Mindazonáltal a polgárrá nevelésre vonatkozó európai uniós politika hiánya a gyakorlati célok dominanciájához vezetett a kulturális folyamatokkal és változással szemben. Megkérdőjelezve a nemzeti identitást és az (állam)polgárság tradicionális fogalmát, kedvező idő lehet ez az európai dimenzió bevezetésére az oktatásban, amelynek tartalma egyensúlyt képezne Európa instrumentális és társadalmi funkció között. A jobboldali politikusok azzal érvelnének, hogy az európai dimenziónak ez a kettős aspektusa megegyezik a politikai ideológiák sulykolásával. A fenti érvelésünkkel azt kívántuk bebizonyítani, hogy ez még sincs így.

Kettős és többszörös identitások

A(z állam)polgárság természetének vizsgálatakor fontos belátni, hogy a(z állam)polgárság fogalma nem az identitás fogalmainak szinonimája. Az állampolgárság például nem közvetlenül kötődik a nemzeti identitáshoz. A skót emberek saját kulturális szimbólumaikkal identifikálják magukat, míg ezzel együtt természetesen valamennyien az Egyesült Királyság állampolgárai. (...) Mindazonáltal identitásunk egyre több rétegűvé válik. Megsokszorozódik az emberek tagsága a különféle szervezetekben, a lehetőségek skálája növekszik. A(z állam)polgárság egyik funkciója tehát, hogy az egyén számára olyan környezetet teremtsen, amelyben felismerve ezeket a identitásrétegeket, az egyén konfliktus- vagy stresszmentesen élhet. Az angol tanulók azonos korú kontinentális társaiknál sokkal kevésbé azonosulnak az európai identitás gondolatával.

De a szupranacionális szimbólumokkal való identifikáció vajon együtt jár-e a nemzeti identitások gyengülésével? A vizsgálat eredményei alapján a legmagasabb arányban a holland gyerekek vallják magukat európainak, és arányukat tekintve ugyancsak ők vannak a legtöbben, akik azonosulnak saját országukkal. A spanyol és olasz gyerekeknek hasonlóképpen nem okoz pszichológiai nehézségeket a kettős identitás, bár ez kevésbé markánsan jelenik meg a válaszok arányában. (...) Az Európai Unió úgynevezett "központi országaiban" több eltérő válasz született. Németországban a gyerekek nagy része európainak vallja magát, és a nemzeti identitás kérdésében itt találtuk a legalacsonyabb százalékos arányt. Világos, hogy a történelmi események és a német újraegyesítéssel kapcsolatos napi témák a fogalmak összekeveréséhez is vezethettek. (...) Franciaország esetében kicsit alacsonyabb azoknak az aránya, akik európainak vallják magukat, még a nemzeti identitását a megkérdezettek nagyobb százaléka tartotta meg. Úgy tűnik, különösen az angol tanulóknak van rossz érzésük a kettős identitással kapcsolatban. Tehát a kevésbé "prominens" országokból jövő gyerekek képesek elkötelezettséget mutatni egy új, alakulóban lévő Európa iránt úgy, hogy rendkívül fontosnak tartják nemzeti identitásukhoz való hűségüket is. (...)

Az egyszeres identitás fennmaradását tehát a problémák helyi, nemzeti és szupranacionális szinteken való kezelésének hiánya biztosítja. Vajon az iskolák abban a helyzetben vannak-e, hogy helyrehozzák ezt a kiegyensúlyozatlanságot? Az lenne-e a feladatuk az angol iskoláknak, hogy vizsgálják és terjesszék a kettős identitásban rejlő előnyöket? Ezen a ponton az iskolaigazgatók válaszai kezdenek megoszlani. A válaszadóknak megközelítőleg egyharmada úgy érezte, hogy ez nem az iskola feladata, vagy hogy az erősebb elemként fontos megtartani az azzal az országgal való azonosulást, amelynek az illető az állampolgára. Ez a csoport elismerte a brit identitás funkcionális problémamegoldó értékét, ugyanakkor azt is, hogy a kettős identitás elősegíti a más nemzeti kultúrák megértését és a faji tolerancia kialakulását. (...) A válaszadók kisebb csoportja még ennél is differenciáltabb témát vetett fel. Ezek az iskolaigazgatók iskolájukat multikulturális iskolaként definiálták. Számukra a legfontosabb erőfeszítéseket a helyi integráció jelentette. Így ők már eleve azon voltak, hogy a kettős identitás számára biztonságos és pozitív környezetet teremtsenek. (...)

Örömre ad okot, hogy a CRMLE-felmérésben a tanulói interjúk egyértelműen kimutatják, a megkérdezett diákok elgondolkoztak Európa helyéről a világban, és ismerik Európa feladatait. Semmi nem utal arra, hogy a progresszív integráció iránti lelkesedésükben megfeledkeznének a globális dimenzióról. Fel kell ismerni azonban, hogy az identitások változásokon mennek keresztül, és a változás intenzitása megnövekedhet azáltal, ha az európai integráció és a globális mobilitás következtében az 'állampolgárság' új keretei jönnek létre. Az a jelenség, a csoportkötődés feladása egy másik kedvéért, etnikai problémákat vethet fel az iskolákban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanárok nem mindig érzékenyek a változások összetett természetére.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek