Az Európai Unió intézményei: Az Európai Bíróság
Érsek Dóra
2003/03/10 13:37
1380 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Európai Unió szerteágazó jogrendjének a megóvására és annak fejlesztésére két szervet hoztak létre. Ebből az egyik az Európai Bíróság, a másik pedig az ennek terhe csökkentésére életre hívott Elsőfokú Törvényszék. Így aztán e kettőnek a feladata a közösségi jog meghatározása és fenntartása, valamint ennek alkamazása a tagállamokban.
Az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság létrejötte egyidős az 1950-ben létrehozott három közösséggel, az Európai Szén- és Acélközösséggel, az Európai Atomenergia Közösséggel és az Európai Gazdasági Közösséggel. Jelenleg a szervnek 15, a tagállamok kormányainak kölcsönös egyetértésével kinevezett független közösségi bírája van. A tagok létszámát a Nizzai Szerződés annyiban változtatta meg, hogy minden csatlakozó országnak megadta a bíróállítás jogát. A Bíróság munkáját a jelenlegi 15 bírón felül 8 főügyész is segíti. Feladatuk az, hogy hogy az ügyről a jogrend érdekeit figyelembe véve alkossanak véleményt, amelyre a Bíróság döntése során támaszkodhat.

Az 1980-as évekre a bíróságra olyan mennyiségű ügyteher nehezedett, hogy az Egységes Európai Akta bevezetésével életre hívták az Elsőfokú Törvényszéket. A Törvényszékben szintén 15, a tagállamok által kijelelölt bíró dolgozik, viszont az ő munkájukban nem vesznek részt főügyészek.

A Nizzai Szerződés a bírósági szervezetrendszer további tagolását írta elő, hiszen ennek segítségével lehetőség nyílt arra, hogy különböző szakbíróságok működjenek. Ezáltal az európai bírósági rendszer háromszínűvé bővült. Mind a bírák, mind a főügyészek megbizatása hat évre szól, viszont a mandátum leteltével újraválaszthatóak. A bírói testület maga választja meg elnökét, aki tisztségének hároméves időtartama alatt ellátja a Bíróság szervezeti irányitásával kapcsolatos feladatokat. A Bíróságok hatásköre alapvetően hat különböző természtetű jogvita megoldását öleli fel, amelyek részben a tagállamok, részben pedig a közösségi intézmények kötelezettségeinek teljesítésével áll össze.

Az EU valamennyi intézményének elsőrendű feladata, hogy a közösségi jogrendnek megfelelően járjon el, és kötelezettségeit ennek tiszteletben tartásával hozza meg. Ennek garanciája a bíróság három eljárásmódja, a semmisségi eljárás, az intézkedés elmulasztása miatti eljárás, valamint a kártérítési eljárás.

Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Törvényszék viszonyát talán úgy lehetne a legkönnyebben meghatározni, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a döntés az Elsőfokú Törvényszéket illeti, a felek az Európai Bírósághoz fordulnak fellebbezéshez. Az Európai Bíróság döntéseivel szemben fellebbezésnek helye nincs. Általában azt kell tudni a Bíróság hatáskörében rendelt ügyekről, hogy általában azok kerülnek ide, amelyek elbírálása során a tényfeltárás meghatározó szerepet kap. Az eljárás menetéről annyit kell tudni, hogy az ügyek bonyolultsága miatt általában írásban zajlik, ám elegendő bármelyik fél indokolt kérése ahhoz, hogy a bíróság szóbeli meghallgatást is tartson.

A Nizzai Szerződés óta főszabály, hogy tanácsban kell az ügyeket kivizsgálni. Így a korábbi három illetve öttagú tanácsok mellett felállították a bíróságok tizenegy tagú Nagytanácsát. A bíróságok döntései közzétételre kerülnek a Bíróság Hivatalos Lapjában is. Így a közösségi jogfejlesztés hatékony eszközévé válnak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek