Az integrált nevelésről
Szendrei Judit
2007/11/30 00:39
1987 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Jelen cikkünkben az integrált nevelés-oktatásnak típusait járjuk körül.

Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében. 

  • Spontán integráció: Főként a kistelepülések iskoláiban előforduló integráció típus. A szülő gyermekét kézenfekvő módon a többségi oktatási-nevelési intézménybe íratja be. Gyakorta azonban ezek a hátrányos helyzetű önkormányzatok által fenntartott iskolák nem képesek eleget tenni a törvényben rögzített tárgyi és személyi feltételeknek, amelyek a fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátásához, oktatásához nélkülözhetetlenek. A pedagógus így útmutatás és szaksegítség hiányában önállóan igyekszik megoldani a felmerülő problémákat. Ennek eredménye viszont igen esetleges. Az utóbbi években tapasztalható gyermeklétszám csökkenés miatt a spontán integráció jelensége még gyakoribbá vált.
  • Helyi (lokális) integráció: Ilyen a közös épületben történő, de külön osztályokra – tagozatokra – bontott oktatás. Voltaképpen ez típus is a szegregált oktatás egy speciális formája. A lényeg ugyanis ebben az esetben sem valósul meg, ti. a heterogén gyermekcsoportok kialakítása. Jó alkalom nyílhatna pedig az integráció több típusára is e körülmények között, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a pedagógusok ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.
  • Szociális integráció: Ez az integráció típus annak során valósul meg, amikor a gyermekek csoportjait a tanórákon kívüli, szabadidős foglalkozások alkalmával vonják össze. A szervezett programok, a közös tevékenységek során tanulják a gyerekek az együttműködést a pedagógusok direkt vagy indirekt irányításával. Egyre gyakoribb kezdeményezés a közös táboroztatás, üdülés.
  • Az integráció legmagasabb szintjének nevezhető az ún. funkcionális integráció. Az integráció e formájában valósul meg maradéktalanul a gyermekek együttnevelése. 

A funkcionális integráció két altípusa:

  • részleges integráció: Az oktatás folyamatában bizonyos tantárgyakat együtt tanulnak a gyerekek, míg más tantárgyakat elkülönítve. Így az SNI gyermek a nap legnagyobb részét az osztályával tölti, s csak egy-egy tanóra erejéig kell elkülönítve tanulnia.
  • Az integráció kiteljesedett formája természetesen az ún. teljes integráció, melynek során az SNI gyermek az iskolában töltött idejét egészében osztályában, társai között tölti. 

A sikeres és teljes integráció megvalósulásához elsősorban általános szakmai, szemléletbeli és módszertani megújulásra van szükség. A pedagógusok – érthető módon - nem tudják hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő tanulók, illetve a legkülönböző sérüléssel rendelkező gyermekek differenciált oktatását. Ahhoz, hogy az integráció elérje célját nélkülözhetetlen, hogy a befogadó intézmények pedagógusai speciális, a gyakorlatban is jól hasznosítható szakmai segítséget kapjanak.  Így válhat a befogadó iskola valódi inkluzív iskolává...  Az inkluzív iskoláról bővebben következő cikkünkben olvashatnak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek