Az íratlan szellemi hagyomány
Farkas Zoltán
2013/05/05 08:00
1423 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Verba volant, scripta manent. A szó elszáll, az írás megmarad - tartja a régi latin mondás. A 19-20. század óta a történelmet már nem csak az írás segítségével lehet maradandóvá tenni. A tünékeny, de mégis rögzíthető szellemi hagyományokról szól az alábbi írás.
Szónokok

A történelem fontos forrásai közé tartoznak azok, amelyeknek alapja a szóbeliség és amelyek gyűjtőneve: íratlan szellemi hagyomány. A népmese, a népköltészet, a népzene, a szóbeli visszaemlékezések, az elhangzott beszédek a történelem kutatója számára mind értékes információkat hordoznak. Az íratlan szellemi hagyománnyal - vagy ahogy sokszor leegyszerűsítve említjük: szóbeli forrásokkal - gyakran más, valamilyen rögzített formában találkozunk. A lejegyzett népdalok, a film- vagy hangszalagon megőrzött beszédek, rögzítettségük ellenére a szellemi hagyomány részét képezik.

A szóbeli források elemzésével nagyobbrészt az irodalomtudomány, valamint a szellemi néprajz (folklorisztika) foglalkozik, ám bizonyos szóbeli források a történész számára is alapvetőek. A történettudomány szempontjából a szóbeli forrásoknak van a legkisebb "hatósugaruk". Ezen források segítségével legfeljebb 100-150 évre lehet visszatekinteni, amikortól a hang, majd a mozgókép és hang rögzítésének technikai feltételei rendelkezésre állnak. Igaz, már az ókorból is maradt fenn számos lejegyzett beszéd, szónoklat, ezek egy tekintélyes része azonban minden bizonnyal sosem hangzott el élőszóban, más részük pedig a szóbeli megnyilvánulásnak szerkesztett (javított, módosított, tömörített, kivonatolt stb.) változata csupán.

Az íratlan hagyomány történeti jelentősége azonban, időbeli korlátai ellenére sem lebecsülendő. A 20. század történettudományának egyik nagy újítása éppen a szóbeli hagyománynak - elsősorban a visszaemlékezéseknek - a történeti kutatásokba való bevonása volt. A korábbi történelmi események még élő részesei - formálói és/vagy elszenvedői - nagyban gazdagíthatják történeti ismereteinket. Mára a csak szóbeliségben létező történeti információk összegyűjtésével a történettudománynak önálló részterülete, az oral history foglalkozik.

Feladatok

  1. Kérdezd ki a családodban élő idős embereket! Milyen távolra tudsz az ő segítségükkel visszatekinteni az időben?
  2. Próbálj jeles történelmi események (II. világháború, 1956, 1968) átélőivel beszélni! Hogyan látták az eseményeket?
  3. Ha van rá lehetőséged, igyekezz minél többet megtudni nagyszüleid (esetleg dédszüleid) diákéveiről. Milyen iskolába jártak, hogyan és mit tanultak?

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek