Az iskolai nevelés helyzete Csongrád megye iskoláiban
2004/09/10 12:06
669 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A szerzők, Komlóssy Ákos és Vass Vilmos azt elemezték, hogy Csongrád megye iskoláinak pedagógiai programjaiban milyen módon jelenik meg az európaiság, mennyire valósulnak meg az iskolák mindennapi gyakorlatában azok az ajánlások, amelyeket az Európai Unió és az Európa Tanács fogalmazott meg.

Bevezetés

Napjainkban a tudás szerepe rohamos léptekkel felértékelődik. Az oktatás és a gazdaság világa soha nem látott mértékben hat egymásra. A versenyképes munkaerő elsődleges célkitűzése a minél magasabb képzettség és sokoldalú végzettség megszerzése. Közismert tény, hogy a magyar oktatás teljesítményelvű, versenycentrikus, sikerorientált rendszer, elsősorban a megtanítandó ismeretekre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően az iskoláztatás különböző szintjein ma elsősorban a minél jobb intézménybe való bejutás és ezzel együtt a magasabb felvételi pontszámot biztosító dokumentum megszerzése határozza meg a tanítási-tanulási folyamatot. (...) Jogosan fogalmazódik meg egy tágabb és egy szűkebb kérdés.

Mennyire hatékony ma a magyar oktatás?

Egyik kérdésre sem adhatunk megbízható választ anélkül, hogy ne vennénk számba azokat a kihívásokat, amelyek a nemzetközi oktatási tendenciákat és várhatóan az európai integráció utáni hazai folyamatokat egyaránt meghatározzák. (...) A tanuló oldalán többrétegű kompetenciafejlesztésről, a tanárén a módszertani kultúra szélesítéséről, a demokratikus nevelés, a polgári értékek és az európai tudat tanításának lehetőségeiről van szó. (...) Melyek ezek a legfontosabb kompetenciák/képességek? Az Európai Unió csúcskonferenciái foglalkoztak az ún. kulcskompetenciák meghatározásával, elemzésével, strukturálásával. Ezek közül feltétlen figyelmet érdemelnek az alapkompetenciák (az írás, olvasás, számolás hármasán kívül a tanulási, szövegértési, idegen nyelvi, valamint az információs és kommunikációs technológiához kapcsolódóak), a szociális, életviteli és kulturális kompetenciák, valamint a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák. Egy másik kompetenciaháló az informatika, a nyelvismeret, a technológiai kultúra, a vállalkozási és szociális kompetenciák területére helyezi a hangsúlyt. (...)

A 2002. március 15-16-án Barcelonában megtartott értekezlet meghatározta a versenyképes, tudás alapú társadalom alapkritériumait: minőségi oktatás, könnyen elérhető tanulási lehetőségek, az iskolák nyitása a helyi, regionális, európai és globális partnerkapcsolatok felé. A konferencia záródokumentuma célként fogalmazta meg többek között az EU-dimenzió erősítését a tananyagban. Nem kisebb elvárást tűztek ki célul a döntéshozók, mint azt, hogy Európa 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává váljon. Ahhoz, hogy hazánk szerepet vállaljon ebben a programban, át kell gondolni a teendőket. A legfontosabb a tanítási-tanulási folyamat kutatása, ezen belül is az egyik jelentős terület a demokratikus nevelés, a polgári értékek és európai tudat, valamint az európai dimenzió megjelenési formáinak a vizsgálata. A kutatás alapcélkitűzése a középiskolák nevelési programjainak szöveges (kvalitatív) és kérdőíves (kvantitatív) elemzése volt Csongrád megye iskoláiban, különös tekintettel az európai dimenzió vizsgálatára. (...)

Dokumentumelemzés

Az Európa Tanács 1989-es határozata célkitűzéseinek első pontja szorosan kapcsolódik az európai dimenzió fogalmának hagyományokat, Európa kulturális egységét hangsúlyozó rétegéhez, amely szerint "meg kell erősítenünk a fiatalokban az európai identitás érzését, egyértelművé kell tennünk számukra az európai civilizációnak, valamint azoknak az alapoknak az értékét, amelyekre Európa népei ma a fejlődésüket kívánják építeni, azaz elsősorban a demokrácia elveinek a megőrzése, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tiszteletben tartása". Dominique Barthélémy, az Európa Tanács oktatási szakértője tanulmányában kísérletet tett az európai dimenzió fogalmának elemzésére. Eszerint az európai dimenzió elsősorban az európai országok közös történelmi, földrajzi és kulturális értékeinek a halmaza, más szóval az európai kulturális tartalmak és magatartásminták, valamint civilizációs értékek (demokrácia, emberi jogok, szabadság, tolerancia) bemutatása. (...)

Az Oktatás a demokratikus állampolgárért program alapcélkitűzései

Az európai polgárság alapgondolata először a maastrichti szerződés 8. cikkelyében jelent meg kidolgozott, tudatos formában, majd az amszterdami szerződés (1997. május 1.) kiegészítette ki. Többek között nagy hangsúllyal jelenik meg az alapdokumentumokban a humanizmus, a demokrácia és a tolerancia. A feladat adott volt, a polgárságra, polgárjogra nevelés, a polgári készségek fejlesztése területén. Az Európa Tanács 1996-ban útjára bocsátott egy hároméves oktatási programot Oktatás a demokratikus állampolgárért elnevezéssel, amelynek volt egy közoktatási és egy felnőttoktatási része. Részterületei a demokratikus állampolgár jogai, kötelességei, valamint az élethosszig tartó tanulás. Már a program elindításának pillanatában része volt a demokrácia, az emberi jogok, a média és kommunikáció, az interkulturális kapcsolatok, a tolerancia, a női egyenjogúság és a helyi együttműködés témaköre. A projekt kiemelt elemét alkotta a felelősségteljes polgári magatartásforma formálása is. A program az iskolai életet mint a politikai társadalom mikrokozmoszát is kiemelte, mivel megtaníthatja a diákokat a demokratikus elvek tiszteletére, a konfliktusok kezelésére, fejlesztheti a felelősségteljes gondolkodást és a logikus érvelést. (...)

Az általunk vizsgált pedagógiai programok örvendetesen haladnak az említett "demokratikus állampolgári prioritásrendszer" mentén. (...) Összegezve a Csongrád megyei intézmények pedagógiai programjaiban megjelenő "demokratikus állampolgárságot", megállapítjuk, hogy már az értékek és funkciók szintjén is örvendetesen nagy szerepet tulajdonítottak ennek a területnek. Az elméleti alapok mellett komoly lehetőséget láttak az iskolák a "demokratikus állampolgárság" személyiségfejlesztő, a polgári készségek hatékony kialakítása folyamatában.

Az EU-dimenzió fogalmának a jövő kihívásait, a versenyképességet hangsúlyozó rétegeAz európai dimenzió fogalmának tradicionális-kulturális, valamint demokratikus vetületei szerves egységet alkotnak azokkal az elemekkel, amelyek a jövő Európájának elsősorban gazdasági kihívásaira vonatkoznak. Ezek a területek azzal foglalkoznak, hogyan kell a fiatalokat felkészíteni az életre az egyre összetettebben működő Európában. Olyan gyakorlati tudásról van szó, amelynek segítségével az európai fiatalok azt is megtanulhatják, hogyan élhetnek együtt másokkal, miképpen gondolkodhatnak és cselekedhetnek felelősségteljesen, hogyan lehet a kibővült gazdasági és társadalmi teret hatékonyan kihasználni. Ebben az értelemben az európai dimenzió beépítése az iskolai pedagógiai programokba a diákok megszerzett tudásának a hasznosíthatóságát kívánja meg. Az elsődleges szempont a tanulók számára való hasznosság, "az életnek tanulás". A hangsúly egyre inkább az ismeretek hasznosíthatóságára és alkalmazására helyeződik át. A tradicionális-kulturális és a demokratikus elemeken túl az európai dimenzió fogalmának harmadik rétegét alkotják azok a készség- és képességhalmazok, amelyek a mindennapi élethez és a munkába álláshoz szükségesek, és alkalmassá teszik a fiatalokat arra, hogy az élethosszig tartó tanulás és képzés követelményének eleget tegyenek. (...)

Az EU-dimenzió a jövő kihívásait, a versenyképességet hangsúlyozó rétegének vizsgálata számos meglepetést okozott a kutatók számára. A pedagógiai programokban örvendetesen nagy számban jelentek meg utalások az elsajátított tudás hasznosíthatóságára, alkalmazására vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a programok elvi szintjén megtörtént a kívánatos közeledés az oktatás és a munka világa között. Ez az egyik feltétele annak, hogy ez a pragmatista vonulat a helyi tantervek és tantárgyi programok világában nagyobb mértékben megmutatkozzon. (...)

Az EU-dimenzió megjelenési formái a tantervekben, tantárgyi programokban

Feltételezésünk szerint a hazai iskolák elsősorban a tantárgyakhoz kapcsolódva több területen is tanítanak Európáról. Főképpen a magyar irodalom, a történelem, a földrajz és az idegen nyelv tantárgyak követelményrendszerében jelenik meg az EU-dimenzió. Ezen a szinten - annak ellenére, hogy a magyar diákok fenti tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretei szélesek - számos probléma mutatkozik. Egyfelől a jelen kihívásaihoz szorosan kapcsolódó, hasznosítható tudást nyújtó tantárgyi területek, például közgazdaságtan, környezetvédelem, társadalmi, állampolgári és vállalkozási ismeretek alig épülnek be a helyi tantervekbe. Nehéz teret és óraszámot találni az új tartalmaknak. Az egyik intézményben megjelenő Az EU-ról alapfokon elnevezésű tantárgy a 11-12. évfolyamon heti óraszáma 0,5 óra. A tantárgy tematikája az Európai Unió létrejötte, fejlődése, integrációs intézkedések az Európai Unió gazdasága, oktatásügy az EU-ban, az Európai Unió kulturális élete, környezetvédelem az EU-ban, döntéshozatali mechanizmus, az EU külső kapcsolatai, az EU és a NATO. (...) Láthatjuk, hogy a tantárgyakhoz kapcsolt ismeretek széttöredezettek, Európa különböző évfolyamon számos eltérő aspektusban bukkan elő. A kép darabokra hullik, ez nem dimenzió. Nem utolsósorban nem marad idő a kompetenciafejlesztésre.

A kutató számára sokkal izgalmasabb a tantárgyközi (interdiszciplináris), valamint a kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervek) szintjének vizsgálata. Ez a tantárgyak tudatos összekapcsolását, a tanárok hatékonyabb együttműködését feltételezi. Hipotézisünk az, hogy a tantárgyak közötti összehangoltság hiánya miatt az Európáról szóló tanítás nem alkot önálló egységet. Ennek a szintnek könnyen belátható előnye, hogy az összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, a tanári és tanulói együttműködésére épít. Nehézséget jelent azonban a komplexitást elősegítő taneszközök hiánya, valamint a tanárképzés és a tantárgyfelosztás tantárgyakra történő szétbontásának a hagyománya. Tapasztalatunk szerint a tantárgyi szint gyengesége miatt számos iskola pedagógiai programjába beépítette az Európa-klubok és Európa-napok projektjeit mintegy áthidaló megoldáskánt a két terület (tantárgyi és tantárgyközi) között. Vélhetően a harmadik, a kötelező tanítási időn kívüli (extracurriculáris) szinten valósul meg a kívánatos dimenzió. (...)

Az empirikus vizsgálat

Vizsgálatunkba beiktattunk egy kérdőíves felmérést, amelynek segítségével azt kívántuk elemezni, milyen mértékben tartják fontosnak a pedagógusok az EU-csatlakozásra való felkészítést, az európai értékekre nevelést. Mintánk nem reprezentatív, a Csongrád megyei középiskolák felét vontuk be a kvantitatív vizsgálatba.Ugyanakkor a kapott adatok azért érdekesek, mert olyan intézményeket törekedtünk felkérni az együttműködésre, amelyekben feltételezhető volt az átlagosnál nagyobb elkötelezettség a probléma iránt, illetve vélelmeztük, hogy az európai dimenzió több rétege megjelenik pedagógiai programjaikban. (...)

Az egyik kérdésünkben a válaszadót arra kértük, értékelje ismereteit az Európai Unióról tízfokú skálán. A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett pedagógusok egyharmada (32,8%) kevésnek tartja ismereteit, a másik egyharmad (34,5%) átlagosnak. A minta nem egészen negyede (22,9%) tartja jónak ismereteit, míg 5% százalék értékeli a jelenlegi tudását nagyon jónak. (A minta 5%-a nem válaszolt a kérdésre.) Mindez érthető, hiszen mindösszesen a minta 15%-a vett részt olyan továbbképzésen, mely az Európai Unióval foglalkozott. (...)

Az eddigiek alapján bizonyos mértékig meglepő, hogy a megkérdezettek többsége szerint a pedagógiai program készítésekor valamilyen mértékben figyelembe vették az Európai Unióról szóló ismeretek tanítását. A megkérdezetteknek csak mintegy ötöde szerint nem került szóba ez a kérdés, ugyanakkor a teljes minta 30%-a szerint fontos szempont volt ez is. (...) A megkérdezettek mintegy 90%-a szerint iskolájukban tanítanak az Európai Unióról, általában tantárgyi kereteken belül, de az egyik iskolában ilyen témájú szakkör is működik.

Érdekes, hogy a középiskolai tanárok melyik tantárgyat tartják jelentősnek az európai ismeretek tanításában. Erre vonatkozó kérdésünkben a megkérdezettek három tantárgyat jelölhettek meg kiemelkedően fontosként. Az eredmények alapján a tanárok kiemelkedő szerepet szánnak a történelemnek az európai ismeretek tanításában. Elgondolkoztató az idegen nyelvek második helye, hiszen a nyelvtudás inkább alap az uniós csatlakozásra való felkészítésben, viszonylag kevés ismeretet tartalmaz. A közgazdasági ismeretek előkelő helye azzal magyarázható, hogy a minta egyik iskolája közgazdasági szakközépiskola. A földrajz a történelemhez hasonlóan olyan tantárgy, melynek témakörei szükségszerűen tartalmaznak Európáról, az Unióról szóló ismereteket, így előkelő helye érthető. A magyar irodalom tanítását kevesen említik. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy a tantárgy világirodalmi vonatkozásait, amelyek döntően európai irodalmi hagyományokat tartalmaznak, nem ebben az összefüggésben tanítják, nem tudatosul a pedagógusokban, hogy amikor a NAT az európai humanista értékekről szól, akkor többek között épp az irodalomoktatás meghatározó szerepére gondol. (...)

Kérdést tettünk fel azokra a képességekre vonatkozóan, amelyeket az Európai Unió kiemelkedő szociális kompetenciákként preferál a tagországok oktatásügyében. A kapott eredmények jól mutatják, hogy a középiskolai tanárok megfelelően értékelik a szociális képességek fejlesztésének fontosságát. (...) Az együttműködés képessége és a demokrácia gyakorlása közötti viszonylag jelentős különbség arra utal, hogy az iskolákban a tanár-diák demokratikus együttműködés még nem valósult meg tökéletesen. A döntéshozatali képesség utolsó helye is magyarázható a hazai iskolai gyakorlattal: egész nevelési rendszerünkből hagyományosan hiányoznak a diákokat önálló döntésekre késztető feladatok, alapvetően szeretünk helyettük irányítani, dönteni. Ellentmondó válaszokat kaptunk, amikor azt kérdeztük, milyen mértékben készít fel az iskola az európai polgárrá válásra, illetve mennyire tekinti ezt az iskola feladatának. Feladatként a válaszolók alig tekintik fontosabb feladatnak az átlagosnál. Az ötfokú skálán elért eredmény 3,62 (szórás: 0,93), ami azt jelzi, hogy a feladatok között ott van ez is, de nem kiemelt helyen. (...)

Kétségtelen, hogy az oktatáspolitika sem hangsúlyozta eddig eléggé ennek a kérdésnek a fontosságát, így az iskolák programkészítéséből, figyelméből is kimaradhatott ez a probléma. Másrészt a pedagógusok gondolkodásában máig az él, hogy a magyar oktatás eredményes, hatékony, a diákok tudása alapján a világ élmezőnyéhez tartozunk. (...) Összegzés A középiskolákban tanító pedagógusok nem érzik kiemelten fontos feladatnak az európai polgárrá nevelést. Az iskola viszonylag eredményes munkájával a feladatot megoldottnak tekintik. A pedagógusok ismeretei megegyeznek az Európai Unióval kapcsolatban az átlagos értelmiségi újságolvasó ismereteivel. Érdeklődésük, véleményük ennek megfelelően alapvetően a saját helyzetükre koncentrálódik. Alapvető feladat az Európai Unióhoz kapcsolódó továbbképzések szorgalmazása, támogatása. Elképzelhető, hogy a szaktárgyi továbbképzések programjába is be kellene illeszteni legalább néhány órát, mely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek