Az iskolák szakmai zártságáról
Szendrei Judit
2007/11/26 00:00
918 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az iskolai nevelés funkcióinak a társadalmi szintű változásokból okán kialakult olyan újabb keletű, sokrétű, bonyolult és professzionális kompetenciák meglétét követeli, amelyekre a jelenleg dolgozó pedagógusok nagy része még nem lehet eléggé felkészült. Egyre hangsúlyosabb az igény megteremti a jelen pedagógiai gyakorlaton túlmutató szakmai kompetenciák bevonását.

A professzionalizálódás iránti egyre hangsúlyosabb igény megteremti a jelen pedagógiai gyakorlatán túlmutató szakmai kompetenciák bevonását a diákok iskolai nevelésébe. 

Az általános tapasztalatok és vizsgálati adatok is igazolják, hogy az iskolák többsége nehezen fogad be más, az iskolai struktúrán kívül eső szakmaiságokat. 

Annak ellenére sem, hogy a pedagógusok gyakori panasza a gyerekekkel és a szülőkkel kialakuló konfliktusok növekvő száma, a keletkező problémák kezelhetetlensége, a túlterheltség és tehetetlenség érzése.
Márpedig a szociális, a pszichológiai és a pedagógiai munkának vannak bizonyos átfedései, de talán különbözőségből még több van. Épp úgy, ahogy a felmerülő problémák, amelyekkel a pedagógusnak meg kell küzdenie is igen széles körűek, összetettek lehetnek. 

A pedagógusok többsége azonban ezen nyilvánvaló nehézségek ellenére is fél az ellenőrizhetőségtől, a beleszólástól, az esetleg más szakmák által nyújtott tanácsadói támogatástól.. Mindezeket pedig tovább mélyíti a bizalmatlanság, a feleslegessé válás lehetőségétől való szorongás, az egzisztenciális biztonság féltése. 

Jó példa erre, hogy egyelőre nem tudott annyira széles körben elterjedni - mint amennyire pedig óriási szükség van rá -, az iskolában az iskolapszichológusok alkalmazása. A nevelési tanácsadóknak is csak hosszú harc árán sikerült pedagógiai szakszolgálattá minősülniük, s az iskolával való kapcsolatukat sem Alakul sok esetben harmonikusan.
A kérdés a levegőben lóg: a pedagógus képzettségét, felkészültségét, kompetenciáját kell-e fokozni, bővíteni, avagy teret kell biztosítani az iskolában az új szakértőknek, melyek nagy terheket levehetnének a pedagógusról, miközben a gyermek ügye is mindinkább kielégítően alakulhat. 

A világban és a társadalomban bekövetkezett változásoknak a nevelés funkcióira gyakorolt hatása felveti a nevelői szerep óhatatlan megváltozásának kérdését is. Fel kell ismerni és komolyan kell venni a pedagógus és pszichológus együttműködésében rejlő fontos nevelési lehetőségeket a gyermek és a szülőkkel való kapcsolattartás vonatkozásában is. Érdemes elgondolkodni az iskolai gyermekvédelem aktuális feladatairól, illetve az e feladat minél gondosabb ellátáshoz szükséges kapcsolatok kiépítéséről. 

Fontos feladat és igény az iskola folyamatos kapcsolattartásának, párbeszédének kialakítása a tudomány, a közoktatás-politika és a nevelési-oktatási, segítői gyakorlat különböző intézményei, szereplői között. 


Szekszárdi Júlia munkája alapján, in: Új Pedagógiai Szemle

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek