Az István-legendák forrásértéke
Farkas Zoltán
2004/05/17 20:02
1676 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Korábbi írásainkban megismerkedhettél Szent István legendáival. Ebből a cikkből pedig azt tudhatod meg, hogy milyen forrásértékkel rendelkeznek ezek az élettörténetek. Ha eddigi írásainkat követted, akkor ezen források tisztázása sem okozhat gondot.

Forráskritika - miért?

István király

Ismétlő kérdés:

Tudod-e, mi az a forrásérték, és milyen tényezők befolyásolják? Ha nem tudod, vagy ha már elfelejtetted, utána nézhetsz a 'Forrásérték' és 'A forráskritika módszerei' című írásokban.

A Szent István királyról szóló életrajzok forrásértéke kapcsán mindenek előtt azt kell kiemelni, hogy ezek az írásművek - bár eltérő mértékben - a legenda műfajába tartoznak, ezért teljesen reális, tudományos igényű leírást eleve nem várhatunk el tőlük. Történeti forrásértéküket elsődlegesen megírásuk célja befolyásolja, vagyis az, hogy első királyunkat a keresztény vallás feltétlen és engedelmes híveként mutassák be, aki fel van vértezve az összes keresztény erénnyel (pl. szegénység, engedelmesség, könyörület, jótékonyság stb.), s aki valóban méltó arra, hogy halála után szenteknek kijáró tisztelet övezze.
Ennek következtében a legendaszerzők István életének egyes eseményeit elhallgatták, vagy a vállalt célkitűzés érdekében sajátos keresztény értelmezés szerint mutatták be. Az egyes motívumok azután gyakran vándorolni kezdtek a különböző legendaváltozatok, sőt a középkori elbeszélő irodalom egyéb művei között. Ilyen motívum például, amikor Isten küldötte megjövendöli Gézának fia születését és kiválasztott voltát. Ez az elem a kisebbik legendából átkerült a Hartvik-féle életrajzba is, ahonnan azután a 14. századi krónikakompozíció is átvette.

A legendák közötti eltérések

Vajk megkeresztelése

Ismétlő feladat:

Elevenítsd fel a 14. századi krónikakompozícióról szerzett ismereteidet! (Segítséget nyújt 'A 14. századi krónikakompozíció' c. írás.)

Szent Istvánnak az egyes legendaváltozatokból kirajzolódó jelleme is arra figyelmeztet, hogy az életrajzok tartalmát feltétlenül kritikával kell kezelnünk. A nagyobbik legenda Istvánt elsősorban mint mélyen vallásos embert ábrázolja, számos szövegrészlet szól István elmélkedő, imádkozó, személyes vallásosságáról. Ennek az István-képnek egyik legjellemzőbb eleme, hogy egy éjszaka, mikor isteni sugallatra egymaga ment a szegények közé alamizsnát osztani, azok viszont összevesztek az adományon, és a nagy csődületben István szakállát is megráncigálták. Erre a királyt, "Krisztus katonáját" nagy öröm töltötte el, és leborulva adott hálát az Üdvözítőnek.
A kisebbik legenda mindezzel szemben Istvánt elsősorban mint harcos egyházszervezőt, a hit ellenségeinek keménykezű üldözőjét mutatja be. Erre jó példa, hogy míg Koppány felkeléséről a nagyobbik legenda szinte csak futólag - ráadásul Ajtony leverésével összemosva - emlékezik meg, addig a kisebbik legenda jóval részletesebb leírást közöl. (Az például, hogy Koppány seregei Veszprém várát is megtámadták, csak ebben a forrásban maradt fenn.) A kisebbik legenda emellett részletesen szól István egyházalapító, egyházszervező tevékenységéről, konkrétan megemlít több általa alapított egyházat (pl. Székesfehérvár, Róma), illetve számos egyházi törvényt (pl. "minden tíz falu népe építsen magának templomot") is.

Kérdések, feladatok

Önálló munka :

Keress a kisebb és a nagyobb legendában
- az egyházszervező harcokra, illetve
- az egyházszervezet kiépítésére vonatkozó részleteket!

Milyen különbségeket fedezhetsz fel a két legendaváltozat leírásai között?

A legendaszövegek elérhetőségei:
Nagyobbik legenda:
- nyomtatásban: Érszegi Géza (vál., bev., jegyz., szöveggond.): Árpád-kori legendák és Intelmek. Bp., 1983. 23-33. (ford.: Kurcz Ágnes) vagy
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged., 1999. 268-298. (ford.: Kisdi Klára)
- Interneten: http://www.extreme.hu/arpadkor/szcim/eg04-1.htm

Kisebbik legenda
- nyomtatásban: Érszegi Géza (vál., bev., jegyz., szöveggond.): Árpád-kori legendák és Intelmek Bp., 1983. 16-22. (ford.: Kurcz Ágnes) vagy
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged., 1999. 299-314. (ford.: Kisdi Klára)
- Interneten: http://www.extreme.hu/arpadkor/szoveg/eg02.htm

Ellenőrző kérdések :

1. Milyen célok vezették Szt. István legendáinak szerzőit műveik elkészítésekor?
2. Említsd meg a nagyobb és a kisebb István-legenda néhány forrásértékbeli sajátosságát!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek