Az MTI létrejötte
2004/03/01 16:05
937 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A köz javára létrehozott magyar nyelvű hírszolgálat a Magyar Távirati Iroda működtetésében 1881 márciusa óta áll fenn. Az alaposságra és pontosságra már akkor is nagy figyelmet fordítottak.
Maszák Hugó

A Magyar Távirati Iroda (MTI) alapításának érdeme főként két országgyűlési gyorsíró és szerkesztő, Maszák Hugó és Egyesy Géza nevéhez fűződik. Ők voltak azok, kik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítóiként dolgoztak, majd I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak "a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére". Maszák és Egyesy a távirati iroda teendői között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzéséről gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól.
Sikeres munkálkodásuk újabb állomásaként az alapítók elérték, hogy az állami támogatással továbbított MTI-táviratok elsőbbséget kapjanak a magánsürgönyökhöz képest, és már a táviratok terjedelmét sem korlátozták. A magyar kormány 1882. június 1-jei hatállyal félhivatalos jelleggel engedte működni a Távirati Irodát, és még a nemzetközi szerződések megkötésére is felhatalmazta. A félhivatalos jelleg teljes önállósága 1882 augusztusára érte el teljességét. Ez épp akkoriban történt, amikor a bécsi távirati iroda körlevélben tudatta ügyfeleivel, hogy megszünteti budapesti fiókját és annak helyére az önálló Magyar Távirati Iroda lép, "amely 1883. január 1-jétől az egyedüli és kizárólagos joggal bír, hogy a Magyar Korona országainak területén távirati hírekkel lássa el a sajtót".
Egyesy Géza Amikor az elsőként megkötött szerződés lejárt, 1890. február 1-jén újabb tízéves megállapodás született a magyar és az osztrák hírszolgálati iroda között. Ez a szerződés azt írta elő, hogy a bécsi iroda teljes híranyagát köteles a leggyorsabban a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére bocsátani, a budapesti hírügynökség pedig szintén kötelezte magát, hogy a külföldről érkező híreit a bécsi távirati irodának küldi tovább.
1898-ban dr. Radó Sámuel került az MTI élére, aki a két alapítóval megkötött "eladási egyezség" révén a távirati irodán kívül tulajdonosa lett Maszák Hugó és Egyesy Géza másik két korábbi vállalkozásának, az Országgyűlési Értesítőnek és az Ungarische Post-nak is. A távirati iroda bővülő tevékenysége keretében 1912-ben újabb alvállalkozást hozott létre "Vidéki Laptudósító Iroda" elnevezéssel, hogy a vidéki sajtót is el tudja látni a magyar hírügynökség bel- és külföldi híreivel. Az európai normákhoz igazodás jegyében született 1914-es új sajtótörvény bevezette a helyreigazítási kényszert és a kártérítési kötelezettséget.
A Távirati Iroda helyzete az első világháború viszontagságai közt megnehezedett. 1918-ban Radó Sámuel helyét az "országgyűlési gyorsirodai osztálytanácsos", Fabro Henrik vette át, aki az állami kezelésbe került vállalat vezetését dr. Német Alfréddal látta el. Fabro Henrik elsősorban az adminisztratív vezetés teendőit látta el, aligazgatóként diplomáciai-tudósítói feladatkörben is nagy teljesítményt nyújtott.

Németh Alfréd több idegen nyelvet beszélő, a külpolitika kérdéseiben jártas, jó szervező és irányító képességgel rendelkező ember volt, ki átgondolt, észszerű szervezeti felépítést adott a hírügynökségnek.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek