Balassi versformái
Kormos Edit
2004/03/15 00:46
3438 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Balassi Bálint a versformák tekintetében is újító volt: irodalmunkban korábban nem használatos verstípusokat honosított meg, többek között a később róla elnevezett Balassi-strófát. Cikkünkben verselési repertoárját tekintjük át.

Balassi versformái

Horváth Iván szerint a Balassi által használt versformák legtöbbjét megilletné a "Balassi-versszak" elnevezés, hiszen irodalmunkban Balassi működése előtti időkből egyikre sincs példa, legalábbis nem ismerjük őket. Először ezeket vesszük sorra, kezdve a legcsiszoltabb, s a költő által legtöbbször használt formával, a Balassi-strófával.


1. A Balassi-strófa

A költő 35 versében alkalmazta az ún. Balassi-strófát: ez mind közül a legnépszerűbb és a legcsiszoltabb. E versforma főként érettebb költői korszakában gyakori. Oly nagy "divatot" teremtett vele, hogy a XVII. században a magyar költészet legkedveltebb lírai formája lett.
Lássunk néhány részletet a Balassi-strófában írt versek közül!
(A sorok feletti számok az adott szakasz szótagszámát jelölik, a betűjelzések pedig a rímet - az utóbbit a színekkel is hangsúlyoztuk.)
Nyolcvannegyedik vers:

6a 6a 7b
"Mely keserven kiált | fülemile fiát | hogyha elszedi pásztor,
6c 6c 7b
Röpes idestova, | kesereg csattogva| bánattal szegény akkor,
6d 6d 7b
Oly keservesképpen | Celia s oly szépen | sírt öccse halálakor."Balassi-strófában íródott a 44. vers is, a Darvaknak szól című:

6a 6a 7b
Mindennap jó reggel | ezen repültök el | szóldogálván, darvaim!
6c 6c 7b
Reátok néztemben | hullnak keservemben | szemeimből könyveim,
6d 6d 7b
Hogy szép szerelmesem | jut eszembe nékem, | megújulnak kínjaim.

2. Balassi-verstípusok

A Balassi-verstípusok, melyeket szintén Balassi használt legelőször a magyar irodalomban, szoros rokonságot mutatnak a Balassi-strófával: szintén heterorímes (többféle rímet használó) és heterometrikus (változó metrumú) sorokból állnak. Ezek a következők:

2.a. Hármas rímű húszas

Egyik leghosszabb versformája. Három egymásra rímelő sor (=hármas rímű), a sorok egyenként 20 szótagosak (=húszas). Két verset írt ebben a formában: a 7. és a 15. költeményt.

4a 4a 6a 6b
Te jó Isten, | ki ez tőrben | engem csudaképpen | már régen ejtettél,
4c 4c 6c 6b
Ezt engedjed, | hogy szánjon meg | velem kit ily igen | te megszerettettél,
5d 5d 10b
Vagy vigy ki ozzád, | ha jó szót sem ád | ugyanis már lelkem sem hal sem él.
(15. költemény)

2.b. Páros rímű tizenhatos

Két egymásra rímelő sorból (=páros rímű) állnak, a sorok egyenként 16 szótagosak (=tizenhatos). A sorok belső tagolása kétféle lehet:

5a 5a 6b
Siralmas nékem | idegen földen | már megnyomorodnom,
5c 5c 6b
Szívem meghervadt | nagy bánat miatt, | nincs már hova fognom.
(30. költemény)


vagy:

6a 6a 4b
Adj már csendességet, | lelki békességet, | mennybéli Úr!
6c 6c 4b
Bujdosó elmémet | ódd bútól szívemet, | kit sok kín fúr!
(92. költemény)

2.c. Hármas rímű tizenhatos

Három egymásra rímelő sorból (=hármas rímű) áll, a sorok egyenként 16 szótagosak (=tizenhatos):

5a 5a 6b
Azelőtt való | reám bocsátott | kemény ostoroddal
5c 5c 6b
Meg nem tanulék | s ihon mint járék | veled, én urammal!
5d 5d 6b
Mégsincs mit tennem, | hozzád kell esnem | én imádságommal.
(6. költemény)

2.d. Váltakozó sorok

A költő zsoltárfordításaiban a legváltozatosabb sorkombinációk tűnnek fel. Ez azzal magyarázható, hogy a költő az eredeti szöveg ritmusának hű visszaadására törekedett. A legváltozatosabb formával a 88. költemény, egy zsoltárparafrázis dicsekedhet: 6a 5a 7b

Az én jó Istenem, | ha gyertyám nekem |minden sötétségembe
6c 5c 7b
S ha éltemet őrzi, | s fejemet menti, | hát ki mint ijeszthetne?
6d 6d 9b
Hahogy sok ellenség | reám fegyverkezék, | tőlük jóvoltából megmente,
6e 6e 9b
Rám dühödt szájokból | kivőn ő markokból, | rajtam mert ingyen könyörüle.

A Balassi-versszaktípusok általános képlete tehát:
a a [a] b c c [c] b [d d b [e e b]]

3. Felező tizenkettesek

A felező tizenkettesek lényegi vonása, hogy a sorok 12 szótagosak, a sor közepén, a hatodik szótag után erős cezúra áll. A virtuóz költő természetesen többféle variációban alkalmazta a felező tizenketteseket:

3.a. Négyes rímű tizenkettes

(A 73., 74. és a 75. költemény versformája.)
6 6
Ó én édes hazám, || te jó Magyarország,
6 6
Ki kereszténységnek || viseled paizsát,
6 6
Viselsz pogány vérrel || festett éles szablát,
6 6
Vitézlő oskola, || immár Isten hozzád!
(75. költemény)

3.b. Négyes rímű tizenkettes és hatos

A felező tizenkettesnek és a hatosnak a kombinációja. A Balassi-strófán kívül ez a költő legkedveltebb versformája (5., 11., 16., 20., 21., 22., 24. költemény). Valószínűleg eredetileg szlovák népdal ritmusa.
6 6
Ó te csalárd világ, || nyughatatlan elme,
6 6
Forgandó szerelem, || változó szerencse,
6
Mire most szivemben
6 6
Új gyötrelmet hozál || eszem vesztésére?
(16. költemény)
E forma másik variációja, mikor a hatos nem a 3., hanem a negyedik sorban található (40., 70., 93. költemény).

3.c. Hármas rímű tizenkettes

Ugyanolyan, mint a négyes rímű tizenkettes, de csak három egymásra rímelő sorból áll. (10., 31., 39., 53., 54., 57., 60., 76., 94. versek)

6 6
Méznél édesb szép szók, || örvendetes csókok,
6 6
Most emlékeztetnek || elmúlt régi sok jók,
6 6
Melyekbe ezután || már soha nem jutok.
(39. költemény)

3.d. Hármas rímű tizenkettes és tizenhármas

Az előbbi forma egyik variációja, mikor a harmadik sor nem 12, hanem 13 szótagos: ez a (2. és 28. költemény)

6 6
Áldott szép Pünkösdnek || gyönyörű ideje,
6 6
Mindent egészséggel || látogató ege,
7 6
Hosszú úton járókat || könnyebbítő szele!
(Borivóknak való)

4. Négyes rímű tizenkettes és tizenhármas

Itt értelemszerűen a strófa 4 egymásra rímelő sorból áll, az első három sor 12 szótagos, a legutolsó 13. (13., 14. és 19. költemény.)

5. Hatos és hetes sorkapcsolatok

A verssorok 13 szótagosak, a cezúra a 6. szótag után következik.

6 7a
Bocsásd meg Úristen || ifjúságomnak vétkét,
6 7a
Sok hitetlenségét, || undok fertelmességét,
6b 6b 7a
Teröld el rútságát, | minden álnokságát, | könnyebbítsd
lelkem terhét!
(36. költemény)

6. Egyéb versformák

Az eddigiekben Balassi legismertebb verseinek versformáit vettük végig, vannak azonban olyan versformák is, melyekre kevés, akár csak egy verset írt. Az alábbiakban jelzésszerűen ezeken is végigfutunk, bízva abban, hogy az eddigiek alapján az olvasó már tudja értelmezni a strófák elnevezéseit.

Négyes rímű tizenhármas: 4. és 37. költemény
Hármas rímű tízes és hatos: Kikeletkor jó pünkesd havában
Négyes rímű tizenegyes:
A szentháromságnak első személe
Négyes rímű tizenötös és tizenhármas 9. költemény
Négyes rímű nyolcas: 12, 25., 42., 46., 91. költemény
Páros rímű tizennégyes: 26. költemény
Hármas rímű tizenkilences: 3., 23., 29., 35. költemény
Hatos, négyes és hetes sorkapcsolatok: 83. és 87. költemény
olasz táncdal, nehezen ritmizálható, több helyen eltérő szótagszámúGianeta Padovana
Sziciliána-versforma (9 strófából, 36 tizenhat és tizenöt szótagos sorból áll): 10. költemény
Délszláv versforma: 67. költemény

Érdekesség

Egy elképzelés szerint Balassi versformáinál sokkal nagyobb figyelmet kellene szánni a belső rímeknek, és a hosszú sorokat a belső rímek szerint rövidebbekre kellene tagolni. E feltételezés szerint Balassi sorainak jó része lényegesen rövidebb lehetett eredetileg, mint a mai kiadványokban. E forma sokkal líraibb, dalszerűbb, s jobban bele is illik a magyar verselés fejlődésébe. (Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete)

Kulin Borbála

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek