Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában
2004/09/16 08:00
754 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A szerző - Figula Erika - Szabolcs-Szatmár megyében végzett vizsgálata alapján elemzi az iskolai agresszió, az úgynevezett bullying-jelenség hátterét, előfordulásának gyakoriságát. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a társaiktól agressziót elszenvedőknek az aránya magas, s a tanulóknak több mint egytizede rendszeresen agresszív módon terrorizálja gyengébb társait.

(...)
Gondolatok, köznapi tapasztalatok a zaklatásról, az erőszakról
Más térségekhez hasonlóan környezetemben s a szabálykövető többség körében rendkívüli érzékenység tapasztalható azok iránt a jelenségek iránt, amelyek az írott és íratlan társadalmi szabályok, normák ellen hatnak. (...) A nevelési-pszichológiai tanácsadáson megjelent szülők ma már egyre nyíltabban beszélnek a szűkebb környezetükben kialakult nehézségekről. A munkahelyen belüli sértő, durva, megalázó gesztusokról, a családon belüli (a családtagok közti) erőszakos viselkedésekről, a lelki és fizikai bántalmazásokról éppen úgy, mint a gyermekeket ért családon belüli erőszakról, kihasználásról, iskolai sérelmekről, zaklatásokról. A kialakult helyzetre a szülők jelentős része a "hétköznapok küzdelmeiben", de leggyakrabban külső tényezőkben keresik a magyarázatot. (...)

A nevelési-oktatási intézményekben ma már a nevelőtestületi megbeszélések, a szülői értekezletek, a fogadóórák elmaradhatatlan témái közé tartoznak azok az iskolai történések, tanulói és tanári sérelmek, amelyek az erőszakos viselkedéssel, az agresszivitás növekedésével, a tanulók egymással (esetenként a tanárral) szembeni kegyetlenkedésével, zaklatásával, az iskola által közvetített értékek elutasításával, a szabályok, a normák megszegésével hozhatók összefüggésbe. (...) A tanárok többnyire nagyobb terhelésről, a fegyelmezési jelenségek gyarapodó nehézségeiről, hivatásbeli közérzetük romlásáról, a kölcsönös bizalmi viszony (a tanár-diák, a tanár-szülő), kapcsolat lazulásáról, torzulásáról számolnak be. A szülők egyre "hangosabban" olyan iskolai (környezeti, személyi, tárgyi) igényt fogalmaznak meg, amelyben a gyermekeik biztonságban lehetnek, amelyben minden intézményes feltétel adott ahhoz, hogy szükség esetén gyermekeiket megkíméljék és megvédjék a szándékos zaklatástól, megaláztatástól, az erőszakos cselekményektől.

Alapfogalmak - a fogalmak jelentéstartalma
Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében.
Bullyingáldozat: olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlődő jelleggel válik negatív, támadó, erőszakos, zaklató, megfélemlítő akció célpontjává, áldozatává. Védekezésre való képtelenség jellemzi.
Iskolai erőszak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erőszak számos formában regisztrálható.
Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz vagy próbál okozni. Megkülönböztethető: közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt támadás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból).
Viktimizáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. Mások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése.
Viktimizációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényezők, viselkedési formák.
Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki).

A bullying jelenség vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A vizsgálatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végeztem. A vizsgálatba bevontam tíz ötödik, tíz nyolcadik (általános iskolai) osztályt, és hat lakásotthonban (állami gondoskodás alatt álló) élő tanulót, összesen 505 főt. (...)

A vizsgálati eredmény ismeretében felelősséggel fogalmazhatom meg, hogy a tanulók közötti erőszak, agresszió, zaklatás számtalan mintázata regisztrálható. A jelenség körébe tartozó történések, események az általam feltételezettnél a tanulók nagyobb arányát érintik valamilyen formában.

A vizsgálat eredménye alapján valószínűsíthető, hogy a bullying/viktimizáció iskolai szituációjában való nagyfokú érintettség jelentősen befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését, a társas kapcsolataikat, a pszichés állapotukat, a közérzetüket és az iskolai elégedettségüket. Az a tény, hogy a tanulók 34,46%-a (szemlélő) nem érintett közvetlenül a történésekben, nem jelentheti azt, hogy erre a csoportra nem kell figyelni, kikerülhet a látókörből. A nemzetközi vizsgálatok eredményeivel egyezően a saját tapasztalataim is azt erősítik, hogy a szemlélők (szemtanúk) körében jelentősen nő az agresszív viselkedés gyakorisága az erőszakos, a támadó magatartás megfigyelése után. Megfigyeléseim azt jelzik, hogy az iskolai zaklatások, erőszakoskodások szemlélői az esetek jelentős részében nem tudnak a körülmények miatt ""kívülállók" maradni. (...)
A kapott eredmények alapján azt állapíthattam meg, hogy a fiúk és a lányok között szignifikáns a különbség. A mintában a két nem képviselői közel azonos arányban voltak (a fiúk 51%, a lányok 49%). Az áldozatok között jóval magasabb a lányok aránya (62,5%), mint a fiúké (37,5%). A támadók körében pedig a fiúk (72,6%) aránya magasabb, mint a lányoké (27,4%). A fiúk inkább a támadók és az agresszív áldozatok, a lányok pedig az áldozatok és a szemlélők szerepviselkedésében érintettek jobban. Az életkor tekintetében a csoportok között szignifikáns különbséget találtam. Az áldozatok aránya a legmagasabb a vizsgálati csoportban a 10-12 és 13-15 évesek között. Az életkor előrehaladtával ez a mutató, főleg a középiskolai korosztályban kedvezőbb. (...) A tanulókkal folytatott személyes beszélgetés és az eredmények megfigyelése során többször megállapítottam, hogy a szemlélők és az agresszív áldozatok között nem csekély számban vannak azok, akik életkoruktól függetlenül potenciális áldozatoknak tartják magukat. Legtöbbször félelmükben és nem belső meggyőződésükből, nem agresszív hajlamuk miatt csatlakoznak az agresszorhoz, a bántalmazóhoz, az "erősebb" emberhez.

(...) A vizsgálatban az iskola helye szempontjából nem találtam jelentős különbséget a városi és a községi településen működő iskolák között egyetlen csoportban sem. Kimutatható, hogy a mi viszonyainkban a városi és községi iskolákban a bullying/viktimizáció jelensége élő valóság, mindenütt tetten érhető. (...) A két élettéri csoport (saját családban élők: 87,8%; állami gondoskodás alatt állók: 12,2%) éppen az abszolút számadatuk és a mintában szereplő arányuk, súlyuk miatt kevésbé volt összehasonlítható. Mindkét élettéri csoportban a vártnál magasabb az áldozatok, de különösen a szemlélők aránya. Az állami gondozottak között a támadás gyakran feszültséglevezetési mód, illetve a középpontba kerülés lehetséges eszköze. Közöttük a szemlélők többnyire "várakozó" állásponton vannak, s adandó alkalommal támadóvá válnak.

(...) A feltárt adatok azt mutatják, hogy az iskolai agresszióban, zaklatásban, erőszakos cselekményekben a vártnál nagyobb arányban érintettek a tanulók. Az iskolai zaklatás, iskolai erőszak megértése, hatékony kezelése nem választható el azoktól a makro- és mikrokörnyezeti hatásoktól, amelyek a felnövekvő generációt folyamatosan érik. Munkámat elővizsgálatnak tekintem. Feltáró és figyelemfelkeltő jellege, eredménye, jelzésértékű lehet mindazok számára, akik felelősséget éreznek a gyermekvilág helyzetének jobbításáért. Továbbra is a viselkedés konkrét szintjén célszerű vizsgálni a történéseket. Ehhez igazi okfeltárásra való elszántságra, a kockázati tényezőket széles spektrumban számba vevő kutatási programokra van (lenne) szükség.
Figula Erika tanulmánya az Új Pedagógiai Szemle című folyóiratban teljes terjedelmében olvasható.

Kép forrása: www.indiana.edu

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek