Bemutatkoznak a budapesti Montessori iskolák
Szendrei Judit
2006/01/11 19:29
7777 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A rendszerváltás után térségünk országaiban is lehetővé vált a sokszínű iskolarendszer megteremtése. Jelentős érdeklődés mutatkozott az alternatív és reformpedagógiák iránt. A régió országai közül elsőként Magyarországon létesült Montessori iskola 1991-ben.

Az iskola alapítványi fenntartású, ebből adódóan a szülők alapítványi hozzájárulást fizetnek, a gyerekek tanulmányi és szociális helyzetétől függően.

Az Oktatási Centrum három intézményt tart fent: óvodát, elemi iskolát és gimnáziumot. Az elmúlt tanévek vezető- és fenntartóváltása következtében jelenleg az óvodai képzést szüneteltetik. A következő tanévtől azonban a tervek szerint a Montessori Gimnázium zuglói épületében nyílik az új Montessori-óvoda. Elképzeléseiket nagymértékben támogatják és segítik a kerületben élő szülők is, akik azzal a kéréssel keresték fel az intézményt, hogy lakóhelyük közelében létesülhessen Montessori óvoda. (Korábban az elemi iskolának is helyet adó, a főváros perifériájára eső csepeli épületbe jártak az óvodások.)

Mind a Montessori óvoda, mind az iskola a gyereket állítja a pedagógiai munka középpontjába. Az óvoda és az elemi iskola képes volt egyértelműen átültetni Maria Montessori módszereit a 3 - 12 éves korosztály nevelésének és oktatásának vonatkozásában. A 12 - 18 évesek oktatásával-nevelésével a MOC mellett működő hat évfolyamos gimnázium úttörő, kísérletező tevékenységet folytat. A Montessori Gimnázium nem versenyistálló, nem zseniképző, benne minden gyerekkel azonos mértékben foglalkoznak a pedagógusok, pontosabban a számára kellő tempóban haladnak, tekintetbe véve a tehetséggondozást és a felzárkóztatást egyaránt.

Három életkorban képeznek gyerekeket a Montessori Oktatási Centrum keretén belül:
• Óvodáskorúak
• 1 - 6 évfolyamig elemi iskolások
• 7 - 12 évfolyamig gimnázium, amely általános, államilag elfogadott érettségit ad.

Az egyes "szintek" jellemzőit az alábbiakban foglalja össze az iskola nevelési programja:

"Az óvodát nevezzük inkább Gyermekek házának vagy Kicsinyek házának. A csoportok nem életkor szerint differenciálódnak. A Montessori-pedagógia legfontosabb módszerei érvényesülnek: a gyermekhez méretezett előkészített környezet, a gyermekek fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó eszközhasználat. Rendszeresek az ún. csend-gyakorlatok.
Az elemi iskola alsó tagozata dominánsan Montessori és Piaget eszközeire, módszereire épül. A csend gyakorlatokat fokozatosan felváltják a beszélgető körök. A gyerekek a nyitott polcokon elhelyezett eszközökből, tananyagokból választanak ill. vállalnak feladatokat a különböző műveltségi területeknek megfelelően. A pedagógus megmutatja a választott eszközt ill. feladatot, s a gyerek, egyedül vagy társsal, önállóan gyakorol tovább. Az elemi iskola felső fokozatában az eszközök használatát kiegészíti, majd felváltja a tevékenység-központú pedagógia. "

Az általános iskola legfontosabb oktatási-nevelési irányelvei

"A segítő, támogató, tájékoztató, csak a legszükségesebb esetben beavatkozó pedagógusok nevelnek a hagyományosan parancsoló, irányító, ismereteket közlő tanár helyett. A termet szükségleteiknek megfelelően átrendező, társaikkal, tanáraikkal kölcsönösen kommunikáló, szabadon mozgó, a feladataikat - a rendelkezésükre bocsátott választékból - önállóan kiválasztó és megoldó, aktív gyerekek élnek a padokban mozdulatlanul ülő, passzív, befogadásra ítélt tanulók helyett.

A közvetítendő ismereteket lényegükben hordozó, rendkívül széleskörű, szabad polcokon elhelyezett, bármikor hozzáférhető, a mindenkori igényeknek megfelelően választható, tervezett környezet alkotja a tanulás színterét, szemben a csekély számú, leginkább bemutatásra szolgáló, a pedagógus által használt szemléltető eszközök, előírt, kötelező tanmenet, óravázlat helyett.

Tanórák és osztályok helyett az életkori integrációt megvalósító, különböző életkorú (3-6, 6-9, 9-12, 12-18 éves) gyerekek csoportjai dolgoznak folyamatosan, illetve a saját igényüknek megfelelő pihenési fázisokkal. A kötelező haladási ütem helyett a saját fejlődési ütem a meghatározó.

A hibák javítása önellenőrzéssel történik. Nincs számjegyekkel jelzett "felülről jövő" értékelés, helyette egy közös megbeszélésen alapuló, a rövidebb távú terveket is magába foglaló helyzetelemzés használatos.

A kisebb gyerekek napitervet, a nagyobbak hetitervet készítenek, melynek keretében a vállalt feladatokat önállóan elvégzik, nehézségek esetén kérik a tanár segítségét.

A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a Montessori osztályokban kiküszöbölődnek azok a pedagógiai "fogások" és eljárások, amelyek következtében az iskolai élet a gyerek számára egy nehezen elviselhető, felülről értékelt és irányított, uniformizált tanulási és magatartásmódot követelő, ezért sokak számára nyugtalanságot és bizonytalanságot keltő életteret jelent. Az a fajta erős szorongás, amit a hagyományos iskolai környezet a tanulók egy részénél - és mint a szakemberektől megtudhatjuk, egyre nagyobb részénél - kivált, a legkülönbözőbb tünetekben nyilvánul meg ("tikkelés", regresszív magatartásmódok, pszichoszomatikus betegségek). Ezek enyhítését az iskolai pszichológusok ill. a Nevelési Tanácsadók szakemberei végzik. "
"A középiskola alsó (bevezető) fokozata az átmenet periódusa. A 7-8. évfolyamos gyermekek számára már a reformpedagógia számos módszere, eljárása "túl gyerekes", így ebben a szakaszban történik meg nemcsak a tananyag-feldolgozás (tantárgyakra bontás), hanem a feldolgozási formák váltása is. Megjelenik az epocha-rendszer. Elkezd bomlani az eddigi egység, néhány tárgyat már évfolyamos bontásban tanulnak.
A középiskola második (elmélyítő, fejlesztő) szakaszában ez a differenciálás folytatódik. Változnak az értékelés szempontjai is. Alapvetően még a megszokott tartalmi értékelési formák szerepelnek, de egyre nagyobb szerepet kap az objektív teljesítmény-értékelés is (pontozás, százalékok stb.). Az oktatásban előtérbe kerülnek az önálló alkotó-szerkesztő tevékenységek.

A középiskola lezáró (szintetizáló) szakasza alapvetően az érettségire, továbbtanulásra készít fel. A teljesítmény-centrikus elvárások itt háttérbe szorítják a reformpedagógiák fejlesztő törekvéseit. Ez nem jelentheti azt, hogy az oktatás visszatér hagyományos keretei közé, de több a hagyományos, frontális-orientáló óra. Másrészt jelentősen megnő az önálló kutatómunka szerepe, oldható az iskolába járási kötelezettség is (kutatónapok, könyvtári órák, stb.)"

Bővebb felvilágosítás:
Montessori Oktatási Centrum Alapítvány. 1213 Budapest, Gyömbér u. 2-4. telefon: 277-0159

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek