Bővebben az Europassról
2004/11/20 21:11
456 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Európai Bizottság "euro-útlevél" néven szeretné szabványosítani az úgynevezett európai portfóliót, vagyis az Unión belül vándorló diákok és álláskeresők képesítéseit, szakmai előéletét, nyelvtudását, valamint más önéletrajzi adatait tartalmazó dossziéját.

Az Europass eddig is létezett az Európai Unióban, de nem egységes formában, ezért a tagállamok közötti tanulmányi és munkavállalási mobilitást nehezítette, hogy az egyes országokban eltérő gyakorlati tudást takar ugyanaz a végzettség. Ha az Európai Parlament elfogadja a javaslatot, 2005-től bevezetik az új szabványrendszert, és a jövőre diplomázók vagy szakképesítési bizonyítványt szerzők számára az oktatási intézmények kötelesek lesznek kiadni az angol nyelvű formanyomtatványokat, amelyekkel tulajdonosuk állásra, szakmai gyakorlatra vagy tanulmányokra jelentkezhet az unió területén. Mindez azonban - mint azt az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. vezetői sajtótájékoztatón elmondták - nem érinti a 2005 előtt végző vagy végzett hallgatókat: nekik nem jár az Europass. Azt, hogy ez hátrányosabb helyzetbe hozza -e a "porosabb" diplomát szerzetteket a felvételiztető cégeknél, valószínűleg csak a gyakorlat dönti majd el. Mindenesetre a vállalatok, különösen a multik számára várhatóan megkönnyítik a formalizált papírok a jelentkezők adatainak áttekintését és megértését, ezért elképzelhető, hogy a szabványosított önéletrajzokat részesítik majd előnyben.

A portfólió öt dokumentumból áll majd: leglényegesebb része a formanyomtatvány alakjában kiállított önéletrajz, amely összefoglaló információt ad a végzettségekről, a munkahelyi tapasztalatokról, szakmai gyakorlatokról, egyéni készségekről és a nyelvtudásról. Az önéletrajzhoz (CV-hez) kapcsolható a négy melléklet: a mobilitási igazolványt a diákot, szakmai gyakorlatra jelentkezőt küldő és elfogadó szervezet megállapodás alapján állítja ki: a külföldön töltött tanulási és képzési időszakokat, valamint az elért eredményeket tünteti fel benne. Az igazolvány tartalmát és hitelességét a két intézmény ellenőrzi. A második a bizonyítványkiegészítő irat, amely csak a diplomával együtt lesz érvényes, és a vizsgáztató szervezet adja ki. Ez a munkáltatók számára valószínűleg leginkább mérvadó papír, mert a képesítés mögött álló valódi kompetenciákat (a teljesített tantárgyak tényleges tartalmát) írja le, ráadásul európai szabványban: nem az egyénre, hanem a szakképesítésre (itthon az OKJ-képzésre) vonatkozóan. Ha valaki például kőművesként végzett, ez a papír részletezi, hogy Magyarországon mi mindent takar a kőművesszakma (ez ugyanis országonként eltérő lehet, például valahol belefér a tetőfedés, máshol nem).

A következő dokumentum az oklevélmelléklet, amely az előzőhöz hasonló, csak a felsőoktatásban szerzett végzettség (a diploma) tartalmi adatai kerülnek bele: a tanulmányok jellemzői, a hallgatói státus, szint és az eredmények. Eltér azonban a bizonyítványkiegészítőtől annyiban, hogy ezt nem szabványszerűen, hanem az intézményi sajátosságoknak megfelelően állítják ki az egyetemek, főiskolák. Az utolsó melléklet az úgynevezett nyelvtanulási napló, amelyet a tulajdonosa szintén saját kezűleg állít ki az iskolarendszeren belül és kívül szerzett nyelvtudásról és nyelvtanulási tapasztalatiról.Fejvadászok szerint a portfólió akkor lenne igazán használható, ha minden benne foglalt adat hiteles és ellenőrizhető volna. Az Europass tervezett változatában viszont az önéletrajzot, valamint a nyelvtudásról szóló részeket a jelentkező maga állítja ki, ezért a munkáltató vagy a fogadó oktatási intézmény továbbra is vakon tapogatózhat. Ez pedig különösen a más tagállamból érkezett jelentkezők esetében jelent nagy kockázatot. A nyelvtudás ráadásul hazai viszonylatban is kétségeket vet föl: a törvénytervezetben nem szerepel a magyar állami nyelvvizsga diplomához szükséges letételének eltörlése, vagy a nemzetközivel való kiváltása.

Egy magyar állampolgár tehát adott esetben hiába küldi el ezeket a nyelvvizsga-bizonyítványokat külföldre, ahol a nálunk kötelező kétnyelvű vizsgát nem ismerik, és általában csak a nemzetközi vizsgák szabályrendszerében és hitelességében bíznak. Az itthon kiadott Europassoknak központi nyilvántartási rendszert is szeretnének létrehozni - bár ez az uniós tervezet szerint nem kötelező. A nemzeti központ megalakítói szerint az adatbázis megvédheti a kibocsátó és a fogadó intézményeket attól, hogy hamis iratok kerüljenek forgalomba. A Magyarországon virágzó bizonyítványhamisító üzletben utazók rákaphatnak az új papírok illegális másolására, főleg, mert az Europasshoz a 2005 előtt végzettek nem juthatnak hozzá automatikusan. Az Európai Bizottság törvényjavaslata alapján létre kell hozni a nemzeti Europass-központot, amely mintegy 132 ezer euróba kerül, de ennek felét az unió állja. A központ - ha az Európai Parlament elfogadja a paszszust - már a jövő év elején reklámkampányba kezd. Addig viszont még azt sem lehet biztosan tudni, milyen lesz pontosan az Európába szóló "útlevél"- dosszié.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek