Csehország, Közép-Európa egyik gyöngyszeme
Huszár Tamás
2003/08/14 14:29
4723 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Csehország közeli és mégis kevéssé ismert, pedig érdemes felfedezni ezt a látnivalókban, érdekességekben, gazdasági erőforrásokban gazdag országot, mely hamarosan az Európai Unió jelentős tagja lesz.

Csehek és bohémek

Csehország sok szálon kapcsolódott és kapcsolódik össze Magyarországgal, mondhatni szinte szomszédunk, és mégis - tegyük kezünket a szívünkre - mily keveset tudunk róla! Tényleg, a gyönyörű Prágát és a söréről ismert Plseňt (ejtsd: plzeny) kivéve egyáltalán ki tud egy csehországi várost megnevezni? No, talán a nálunk németesen Brünnek mondott Brnot - de aztán? Pedig Európának kevés olyan gyönyörű kisvárosa van, mint mondjuk az UNESCO világörökség részét képező Česky (ejtsd: cseszki) Krumlov, és kevés olyan látványos főtere, mint mondjuk Telčnek (ejtsd: telcs). Ráadásul a "Csehország" névre sem nagyon áll a szánk, sokan még mindig Csehszlovákiát emlegetnek, pedig a két országrész 75 évnyi együttélés után már éppen 10 éve, hogy különvált. Az országot pedig gyakran hivatalos nevén említik, "Cseh Köztársaságnak", mivel az angolban leginkább ez a névváltozat él. Ráadásul aki Csehországot mond, még az is gyakran hibásan mondja ki a nevet, hiszen a "h" néma, azaz nem kell ejteni, a helyes kiejtés ugyanis "cseország", az ott élők pedig - helyesen kiejtve - "cse" emberek! (csak a többes szám - "csehek" - esetében ejtjük a "h" hangot).

Amúgy azt is kevesen tudják, hogy az országnak van egy másik, ma már ritkábban használt neve, a "Bohémia" (németül "Böhmen"), amely a feltehetően az egykor ott élt kelta "boj" nép nevéből származik. A csehek tehát egyben "bohémek" is... Igaz, bohémon ma mást értünk, és ha már nyelvészkedünk, akkor érdemes megnézni, van-e köztük kapcsolat? Nos, van! Egykor ugyanis Franciaországban a cigányokat nevezték "bohémeknek", mivel azok Csehországból származtatták magukat, majd később ennek alapján a művészvilág tagjainak sajátos életformáját a vándorcigányok ugyancsak törvényeken kívül álló szabadosságához hasonlítva kezdtek beszélni a könnyed és könnyelmű, a társadalmi kötöttségekkel nem nagyon törődő művészekről, mint "bohémekről". Róluk szól Puccini világhírű operája, a Bohémélet, vagy a Queen együttes legismertebb dala, a "Bohemian Rhapsody" is.

Csehországról dióhéjban

De vissza cseh barátainkhoz! Mit is kell tehát tudni erről a Csehországról? Például hogy kisebb, mint Magyarország, csak 78 864 km2, de mégis egy kicsit több lakosa van. Hogy szinte minden oldalról hegyláncok övezik, köztük az Óriás-hegység, az Érchegység, a Cseh-erdő, melyek persze nem túl magasak (a legmagasabb Snéľka [ejtsd: Sznyezska], azaz "Havas" is csak 1602 m-es az Óriás-hegységben), de azért - nomen est omen, azaz a név intő jel - télen jól lehet síelni rajtuk. Ezek a vonulatok dimbes-dombos medenceségeket fognak közre: leginkább a Cseh-Morva-dombsággal elválasztott két nagy medence, a Cseh- és a Morva-medence említendő. Folyói közül a Csehországban Labénak nevezett Elba és a nálunk Moldva néven ismert Vltava a leghíresebbek, no meg az Odra (azaz Odera) és a Morava (Morva). E békés folyócskákat látva aligha képzelhető el, micsoda árvizeik hömpölyögtek tavaly végig az "Arany Prágán" vagy a németországi Drezdán, évszázados rekordokat megdöntve, sok százezer ember hajlékát és műemlékek sokaságát tönkretéve vagy éppen teljesen elpusztítva! Igaz, a Cseh-medence éghajlata csapadékosabb, mint a Kárpát-medencéé, de azért ennyi esőt, mint ami a 2002. év nyarán esett, emberemlékezet óta nem tapasztaltak... Miről híres még Csehország? Például iparáról, amely a nemzeti jövedelmének közel ¾-ét szolgáltatja. Ez az ipar régi múltra tekinthet vissza, valaha Csehország volt a Monarchia "műhelye", és néhány ágazata, terméke, mint pl. a közlekedésieszköz-gyártás (Skoda autók, Tátra villamosok, autóbuszok), üveg- és porcelángyártás ("karlsbadi kristály"), bőr- és cipőipar ("Bata" cipő), fa- és papíripar, sörgyártás ("Pilsner Urquell", "Budweiser", "Staropramen") stb. ma is világszerte ismert. A mezőgazdaság már kevésbé jelentős, a búza mellett főleg a hűvösebb éghajlatot kedvelő növények (rozs, árpa, zab, burgonya, cukorrépa, komló, len) termesztése számottevő. Az árpa és komló nagy vetésterületét indokolja, hogy a világhírű cseh sörgyártás alapanyagait szolgáltatják. És hát azért ne feledkezzünk el a bányászat termékeiről, különösen a fekete- és barnaszénről, a grafitról, a színesfémekről (ón, réz, cink, ólom) sem. Adottságai, múltja, munkaerejének szaktudása révén Csehország feltehetően az új, egységes Európának is egyik jelentős gazdasági központja lesz.

Viharos múlt - bíztató jövő

A cseh nép története az 5-6. században már a Cseh-medencében élt szláv törzsekig vezethető vissza, melyek elsőként a 9. századi Nagy-Morva Birodalomban egyesültek. Az első nemzeti dinasztia, a Přemysl-ház (ejtsd: przsemízl) uralma alatt Csehország jelentős állammá vált, miközben állandó küzdelemre kényszerült a német terjeszkedéssel szemben. Fénykorát a 14. században élte, elsősorban a Luxemburgi házból származó IV. Károly királysága idején, amikor Prága Európa legszebb városává vált, szebbnél szebb gótikus épületek emelkedtek, a királyi udvarban pedig virágzott a tudomány és a kultúra. Csehországból indult ki az első nagy egyházi reformmozgalom, a huszitizmus is Károly fia, IV. Vencel uralkodása idején. Vezetőjének, Husz Jánosnak a megégetése felkeléshez, évtizedeken át tartó polgárháborúhoz vezetett, mely ugyan elbukott, de mélyreható nyomokat hagyott az egész európai történelemben. Majd 1526-ban a Cseh Királyság a Habsburg Birodalom része lett, és bár a magyarokhoz hasonlóan számos felkelést robbantottak ki a Habsburgok ellen, ezek éppen úgy csak átmeneti sikereket hoztak, mint a magyarországiak. A 19. században ugyan az osztrák-magyar kiegyezéshez hasonló osztrák-cseh kiegyezés nem jött létre, Csehország mégis az egész Monarchia iparilag legfejlettebb része lett. Az ország az első világháború végén nyerte el újra függetlenségét, amikor Európa újrafelosztása során a korábbi Felső-Magyarországból kialakított Szlovákiával együtt egy új, Csehszlovákiának nevezett állam jött létre. Húsz évvel ezután azonban ismét elvesztette függetlenségét, a második világháborút megelőző hírhedett Müncheni egyezmény nyomán Németország szállta meg, majd a háborút követően a Szovjetunió, amely Csehszlovákiát a szovjet rendszer egyik leghűségesebb követőjévé formálta. 1968-ban a híres "prágai tavasz" reformmozgalma idején cseh kommunista vezetők megpróbálták a rendszert megváltoztatni, egy "emberarcú" szocializmust létrehozni, ám augusztusban a szovjet tankok eltiporták a kezdeményezést. A fény csak 1989-ben villant fel újra az alagút végén, amikor az európai változások sorába illeszkedve Csehszlovákiában is végbement a fordulat, és az ún. "bársonyos forradalom" során - heves tüntetéseket követően - a Kommunista Párt kénytelen volt lemondani hatalmi monopóliumáról, az ország újra köztársaság lett. Majd 1993. január 1-jén a két országrész szétvált, és a történelemben először megalakult az immár teljesen független, önálló Cseh Köztársaság, mely államiságának első percétől kezdve arra törekedett, hogy minél hamarabb az Európai Unió tagja lehessen. Ez az álom hamarosan, 2004-ben be is következik.

Kulturális emlékek, csodás látványok sokasága

Orloj Csehországból kétségtelenül a kulturális látnivalók a legismertebbek, különösen a főváros, a sokféle jelzővel ("Arany", "Száztornyú") illetett Prága (csehül Praha) emlékei. Prága Európa egyik legszebb, leghangulatosabb, látnivalókban leggazdagabb városa, amelynek - szemben Budapesttel - rengeteg középkori műemléke is megmaradt, és szerencsére a II. világháború alatt sem érték pusztító bombázások. Nagy élmény sétálni az Óváros középkori utcácskáiban, a gótikus és reneszánsz házak, templomok között, és kerek órákban megbámulni az Óváros téren a Városháza homlokzatát díszítő híres órát, az Orlojt, amelynek ablakaiban körbemegy a tizenkét apostol és a halál óriási bábfigurája. Az Óvárosból Európa egyik legrégibb kőhídja, a Károly híd vezet át a Vltaván a Kisoldal, a Malá Strana felé, ahonnan fel lehet kapaszkodni a gótikus Szent Vitus-templomáról, Sárkányölő Szent György-szobráról, palotáiról, az Aranyművesek utcájának picike középkori házacskáiról híres Várnegyedbe, mely szép kilátást nyújt az egész városra. Ne feledkezzünk el a színházak, múzeumok, kiállítások gazdag kínálatáról sem! Világhírű például a Prágai Tavaszi Fesztivál, amely főként rangos zenei rendezvényeiről ismert. No persze egyéb élvezetek is vannak: a lépten-nyomon előbukkanó sörözők, éttermek - ahol feltétlenül meg kell kóstolni a jellegzetes cseh knédlit az elmaradhatatlan sülthússal és párolt káposztával -, áruházak, üzletek, és persze korunk "elmaradhatatlan" gyorsetető-láncai is várják a turistákat, akik télen-nyáron óriási számban keresik fel a cseh fővárost.

Csehország persze Prágán kívül is számtalan érdekességet kínál. Csak néhányat kiragadva ilyenek Karlątejn vára, Kutna Hora csontkápolnája, Tábor (a husziták egykori központja), České Budejovice, Telč vagy Jindřichuv Hradec városképe, Karlovy Vary (az egykori Karlsbad) és Marianské Lázné (az egykori Marienbad) gyógyfürdői. A természeti értékek közül kiemelkedik a Prachovské Skaly csodálatos homokkő-sziklavilága, a Berounka völgye, és a Brno - a morva főváros - közelében fekvő, karsztjelenségekben, főként barlangokban hihetetlenül gazdag Morva-karszt.

Ki ne olvasta vagy hallotta volna...?

Ha persze kulturális téren valami jól ismert itthon Csehországról, akkor az leginkább az irodalom. Főleg Jaroslav Hasek hőse, a halhatatlan Svejk, a derék katona népszerű, akinek első világháborús történetei az egykori Osztrák-Magyar Monarchia legjobb karikatúráját adják, és mint cseppben a tenger, tükrözik is a Monarchia szétesésének okait. Őrá emlékeztet Prága két legismertebb sörözője, az U Fleku és a "Kehely" (U Kalicha), Svejkünk törzshelye. Ezek legalább egyikének meglátogatása egy prágai utazás elmaradhatatlan részét kell, hogy alkossa!

A modern cseh irodalom képviselői közé tartozik napjaink talán legolvasottabb két cseh írója, Milan Kundera és Bohumil Hrabal, akiknek írásai sokszor a sajátos cseh mindennapokat tükrözik vissza (hasonlóképp Jiři Menzel Magyarországon ugyancsak népszerű filmjeihez). De prágai volt Franz Kafka is, az emberi kiszolgáltatottságot oly hitelesen ábrázoló híres "A per" című könyv írója. És persze a neves írók között említsük meg a nemrég leköszönt államelnök, a rendszerváltoztatásban nagy érdemeket szerző Václav Hável nevét is.

A cseh kultúrának egy másik műfajban, a zenében is vannak világszerte ismert képviselői. Ki ne ismerné a neves zeneszerző, Bedřich Smetana "Hazám" című ciklusának legszebb darabját, a hullámok játékát hűen visszaadó "Moldva" című szimfonikus költeményt? Az ő nevéhez fűződik a cseh nemzeti opera létrehozása is, különösen "Az eladott menyasszony" című műve ismert világszerte. Talán még nála is híresebb Antonín Dvořak (ejtsd: Dvorzsák), akinek Új Világ néven ismert IX. szimfóniája, valamint Gordonkaversenye a világ zenei irodalmának legrangosabb és leggyakrabban előadott alkotásai közé tartoznak.

Csehország tehát szép, látnivalókban és kulturális értékekben gazdag, emellett gazdaságilag is gyorsan fejlődik. Érdemes jobban megismerni! Mivel számtalan történelmi és kulturális szál fűzi össze országainkat, nagy öröm, hogy egy időben léphetünk be az európai országok nagy közösségébe.

Horváth Gergely írása

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek