Csokonai szerelmei
Kormos Edit
2004/04/18 11:21
7994 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Afféle útmutatót, kislexikont állítottunk össze kedves olvasónk, hogyan jobban el tudj igazodni Csokonai Vitéz Mihály szerelmi költésztében.

Róza

Ki lehetett a rejtélyes Róza, aki a szerelmes Csokonai számos korai versében feltűnik?

Csokonai 1802-1803 körül hozta létre a Lilla-kötet kompozícióját. Gyűjteményébe korábbi verseit is felvette, miközben persze újabbakkal gyarapította a ciklust. Így illesztette be a Lilla-versek közé a Róza-verseket is - pusztán a szeretett hölgy nevét változtatva meg bennük. ("S megszólal a rosszmáj": Még szerencse, hogy Lilla és Róza neve egyaránt kéttagú, s mindkettő a-ra végződő - nem kellett sokat változtatni a prozódián..

Egyes feltételezések szerint Róza a Darabos utcán, Csokonai szomszédságában lakhatott. Egyáltalán nem biztos, hogy neve valóban Rozália volt, hiszen a korban igen divatozott az antikos névadás: szívük hölgyét gyakorta "átkeresztelték" a költők. Kedveltek voltak a virágnevek: lásd: Lilla (a franciáknál: "orgona"), illetve Róza (erősen emlékeztet a "rózsa" nevére). A szomszédlányt, Rózát azonban korai halálra ítélte egy szörnyű kór, a tüdőbaj. A szerelem ideje rövidre szabatott.

Vannak, akik szerint Róza alakja valójában szimbolikus szerelmes nőalak - fiktív, nem létező személy.

S megint vannak, akik szerint nem rejt mást e név, mint Földi János szép feleségét...

Földi Jánosné Weszprémi Julianna

Földi János Csokonai atyai barátja, tanára és pártfogója volt a Kollégiumban. Ő fedezte fel elsőként Csokonai verselő géniuszát, segítette, egyengette az ifjú költő útját. Földi János egyébiránt nemcsak a Kollégium egyik jeles professzora volt, de a kor kiemelkedő természettudósát tisztelhetjük benne, aki ráadásul remek kritikus, nyelvész, műfordító és költő is volt egy személyben. Amolyan igazi polihisztor.

Sikeres, szép élet ez - talán csak egyetlen kis árnyék vetült rá. Földinek ugyanis a szép pályához adatott egy gyönyörű feleség is. Ragyogó és hűtlen asszony. A kikapós Weszprémi Julianna megkeserített férje életét. Hát mikor a mester rádöbbent, hogy a nála sokkalta nagyobb tehetségű tanítványa vált szerelmi vetélytárssá! S nem is viszonzatlanul...

A Juliskához írt versek sorsa azonban hasonló lett a Róza-versekéhez: a Lilla-dalok darabjai közé kerültek. Talán erre utal a Reményhez híres sora is: "Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!"

Verseiben Lilla valóban nem egyetlen asszony.

Vajda Julianna

Csokonai 1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliával. Viszonzott és beteljesült szerelem volt az övék. A gazdag kereskedő apa azonban nem jó szemmel nézte, hogy lánya egy nincstelen, éhenkórász poétához kívánja kötni életét. Az elvárás tehát nem lehetett más, mint hogy munkát találjon a fiatalember.

Csokonai munkát keres, és rögvest el is vállal egy helyettes tanári állást Somogycsurgón. Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. Csokonai életének utolsó pillanata ez, mikor még kilátása nyílhatott egy nyugodt, kiegensúlyozott családi életre. Az események innentől kezdve tragikus gyorsasággal követik egymást (kiújuló betegsége, Darabos utcai házuk pusztulása a tűzvészben stb.).

Lilla azonban beköltözött a halhatatlan Múzsák csarnokába. S ha több versnek nem is ő volt eredeti címzettje, máig az ő nevéhez kapcsolják e csodás költeményeket. Ha "csak" a Helikon hegyén is, de Lilla örökre "eljegyezetett" Csokonaival.

Ilosvay Krisztina

Élete végén, 1802-ben ismerte meg Csokonai utolsó nagy szerelmét, Ilosvay Krisztinát. Nagváradon találkoztak, s a gyönyörű férjes asszony elbűvölte a költőt. Nem ő volt azonban az egyetlen, akit elvarászolt "Kriska": Csokonai egyik első felfedezője és felkarolója, Kazinczy is szemet vetett a csinos asszonyra.

Bár Kazinczy értékelte Csokonai népies költészetét, de "parlagiasságát" (szókimondást, "közönséges" stílust értett alatta a széphalmi mester) képtelen volt elfogadni. Nem felelt meg a "fentebb stílről" alkotott elképzeléseinek. Súrlódásaik csak szaporodtak, mikor rajongásuk az asszonyért nyílt rivalizálássá vált.

Az Éjnek istenihez című megejtő szépségű verse őrzi e kései, és reménytelen szerelem emlékét.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek