Domináns-recesszív és intermedier öröklésmenet
Nádori Gergely
2005/07/12 08:00
8926 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A klasszikus genetika két legegyszerűbb öröklésmenete a domináns-recesszív és az intermedier öröklés. Interaktív animációink segítségével te is kipróbálhatod, miként működik és megismerkedhetsz biokémiai hátterével is.

Intermedier (köztes) öröklésmenet

A köztes öröklődés biokémiája

Mint ismeretes, az állatok többsége diploid lény, vagyis minden kromoszómából két példány (egy apától és egy anyától öröklött) van a sejtjeiben. Az azonos kromoszómák nem feltétlenül tartalmaznak azonos információt, hiszen egy-egy génnek több változata, allélje is létezhet. Ha a két kromoszómán egy adott génnek azonos alléljei találhatók meg, az élőlényt az adott génre nézve homozigótának nevezzük. Ha egy adott génből két változattal (alléllal) rendelkezik az egyed, akkor az adott génre nézve heterozigóta. Az intermedier öröklésnél a háromféle genotípus háromféle kinézettel, fenotípussal jár együtt. A heterozigóták általában valamiféle köztes állapotot képviselnek a kétféle homozigóta között. Gyakran találunk ilyen öröklődést a színeknél, hiszen ebben az esetben kétféle színanyag termelődik egyszerre és a hatásuk összeadódik. A képre kattintva nyílik meg az interaktív animáció

Domináns-recesszív öröklésmenet

A domináns recesszív öröklésmenet esetében csak kétféle fenotípus tartozik a háromféle genotípushoz. Az egyik homozigóta és a heterozigóta kinézetében nem különbözik egymástól. Ezt az allélt nevezzük uralkodónak (domináns), míg azt, amelyik csak homozigóta formában fejeződik ki, visszahúzódónak (recesszív). Leggyakrabban a recesszív allél által meghatározott fehérje működésképtelen (funkcióvesztő mutáció), amíg jelen van a működőképes fehérje kódja is, addig ez nem jelenik meg a fenotípusban. Vannak olyan mutációk is, amik domináns allélt eredményeznek. Ez történhet olyankor, ha egy polimer mulekula hibás alapegységét kódolja a gén, ebben az esetben ugyanis néhány hibás egység is blokkolni tudja az óriásmolekula kialakulását. Szintén domináns mutáció alakulhat ki, ha a hibás enzim megköti ugyan a szubsztrátját, de nem alakítja át, így a jól működő enzim kompetitív gátlója lesz. A domináns-recesszív öröklésmenet egy lehetséges biokémiai háttere A domináns-recesszív öröklésmenet másik lehetséges biokémiai háttere Interaktív animációinkban megpróbálkozhatsz magad is keresztezésekkel egy dominánsan öröklődő tulajdonság esetében, majd megpróbálhatod keresztezésekkel meghatározni egy egyed genotípusát. A képre kattintva indul az animáció. Ide kattintva indíthatod el a feladatot. Egy nehezített változatot találsz itt, ahol nem állnak rendelkezésedre beltenyésztett egyedek a keresztezésekhez.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek