Donatio Constantini- a hamisítványra fény derül
Farkas Zoltán
2007/11/04 11:10
967 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A történelem bővelkedik hamisítványokban, igaz, általában először az jut eszünkbe, hogy műkincseket, nagyon értékes tárgyakat, festményeket hamisítanak. Ezzel szemben számos olyan hivatalos dokumentumot ismerünk, amelyet szándékosan hamisítottak meg.

A hamisítvány "eredete"

Nagy Konstantin

Az eset III. István (752-757) pápasága idején történt. Nagyon veszélyes idők jártak ekkoriban, hiszen a langobárdok 568 után Itáliában telepedtek le, s felvették ugyan a kereszténységet, ennek ellenére a pápai udvar nem bízhatott bennük. Főleg azért nem, mert a langobard uralkodó Rómát hűbérbirtokának tekintette. A római pápa és a bizánci császár közötti viszony sem volt felhőtlen, a császár nem nyújtott segítséget a langobardok ellen. III. Istvánnak új támasz után kellett néznie, ezért 754 telén felkerekedett, s az Alpok hágóin átküzdve magát meglátogatta Kis Pippint, aki nem egészen legitim módon került a frank trónra. A hagyomány szerint a pápa fekete öltözékben, fejére hamut szórva ment a királyhoz, előtte letérdelt, s könyörögve kérte, hogy mentse meg Rómát a langobárdoktól. Ez teljesen szokatlan eljárás volt, mert eddig még egyetlen pápa sem keresett fel nyugati uralkodót.

Elképzelhető, hogy ekkor már meg is mutatta Kis Pippinnek azt a poros és gyűrött dokumentumot, melyet 315. március. 30-i dátummal láttak el, s a Donatio Constantini címet viselte. (Bár szokták Constitutum Constantini-nek is nevezni.) A frank uralkodót mindenképp meglephette a dokumentum tartalma, mely az alábbi történetet tartalmazta. Konstantin császár leprás lett, s pogány papjai azt tanácsolták, hogy a Capitoliumon épített medencét töltesse meg kisgyermekek vérével, s fürödjön meg benne. Már össze is terelték a kisgyermekeket, de az anyák könnyei a királyt meghatották, s ajándékokkal halmozta el az anyákat, s gyermekeikkel együtt haza bocsátotta őket. Még azon az éjszakán álmot látott, Péter és Pál apostol jelent meg előtte. Azt sugallták Konstantinnak, hogy keresse fel a rejtőzködni kényszerülő Szilveszter pápát, aki majd megmutatja neki "az igazi kegyesség forrását".

Amikor pedig felgyógyul, akkor építtessen világszerte templomokat, s az egyedül üdvözítő Istent tisztelje, a bálványimádást pedig tiltsa meg. Miután ennek az álombeli kérésnek eleget tett, s annak rendje és módja szerint meg is gyógyult, Konstantin úgy döntött, hogy Konstantinápolyba költözik, Rómát és a nyugati császárságot pedig Krisztus utódaira hagyja.

A Donatio főbb üzenete

Középkori pápaábrázolás

" ... És mint ahogy miénk a császári, a földi hatalom, elhatároztuk, hogy az ő szentséges római egyházát tiszteletben kitüntetjük, és szent Péter szentséges székhelyét a mi császárságunknál és földi trónusunknál is messzebbmenően, dicsőségesen felmagasztaljuk, császári hatalmat, dicsőséget, méltóságot, erőt és tisztességet adván neki.

... És úgy döntünk és rendelkezünk, hogy ő [a pápa] főhatalommal bírjon mind az antiochiai, alexandriai, konstantinápolyi és jeruzsálemi négy fő székhely fölött, mind Isten valamennyi más egyháza fölött is e földkerekségen; és az a főpap, aki éppen a szentséges római egyház élén áll, az egész világ minden papjának feljebbvalója, fejedelme legyen, és az ő belátása szerint történjék mindaz, amit Isten tisztelete vagy a keresztények hitének szilárdsága érdekében tenni kell. Méltányos ugyanis, hogy ott legyen a szent törvény feje és fejedelme, ahol a szent törvények alapítója, a mi Megváltónk parancsára foglalta el szent Péter apostoli székét.

... Ezennel átadjuk a mi lateráni császári palotánkat, amely az egész földkerekség minden más palotája közül kiemelkedik, azután a mi fejünkön viselt fejéket, vagyis koronát, egyszersmind fejfedőt és azt a palástot, amely a császár vállát szokta övezni, a bíborköpenyt és a skarlátinget és a császári öltözék minden darabját, a császári lovagok, a császári lovagok méltóságát, ráruházva a császári jogart és más jelvényeket, a császári zászlót és más díszeket, a császári magassághoz illő felvonulást, hatalmunk dicsőségét ...

... Az Úr feltámadását ábrázoló, fehér fényben tündöklő fejfedőt saját kezünkkel tettük szent fejére, és lovának kantárát fogva szent Péter iránti tiszteletből a lovász szintjét láttuk el ...
A mi császárságunk mintájára, hogy a pápa fősége el ne jelentéktelenedjék, hanem a földi császárság méltóságánál és dicsősége hatalmánál is nagyobb díszt nyerjen, íme fent már említett palotánkon kívül Róma városának és Itáliának, vagyis a nyugati vidékeknek minden tartományát, helységét és városát a többször említett szentséges főpapnak, Sylvester atyánknak, az egyetemes pápának adva és engedve át úgy határoztunk, hogy ezeket megingathatatlan császári rendelkezéssel az ős és utódai hatalmának és hatáskörének adományozzuk.

Ezért illőnek tekintjük, hogy a mi császári uralmunkat és hatalmunkat a keleti részekre vigyük és helyezzük át, Bizánc tartományban építtessünk igen jó helyen egy nevünket viselő várost, és ott rendezzük be birodalmunkat; mert ahová az égi uralkodó a papok fejedelemségét és a keresztény vallás fejét rendelte, ott nem helyes, hogy földi császár gyakorolja a hatalmat." (Dr. Szántó Konrád, 293-294.o.)

Hiszékeny frankok - hitetlenkedő polihisztorok

Nagy Károly

Ez Pippint meggyőzte, s ettől kezdve III. Istvánra is mint Krisztus és Konstantin utódára tekintett. 754-ben a frank uralkodó legyőzte a langobárdok seregét, s a Donatio Constantini szellemében járt el, vagyis visszaadta a langobardok által hűbérbirtokként uralt területeket (Ducatus, Exarchatus, Pentapolis) a pápának.

Maga a dokumentum eredetinek tetszett Kis Pippin számára, meg sem kérdőjelezte annak hitelességét. Évszázadokon keresztül szolgálta ez az oklevél a pápaság érdekeit, bár már az első német császárok is felismerték hamisítvány voltát, de tudományos vizsgálatában csak Nicolaus Cusanus (1401-1464) kezdett. Végül Lorenzo Valla (1407-1457) pápai tanácsos 1440-ben egyértelműen kimutatta, hogy hamisítványról van szó. Ha megvizsgáljuk érveit, akkor azt mondhatjuk, hogy nem volt igazán nehéz dolga. Alapos vizsgálat után kimutatta, hogy a Donatio keltezésének évében nem Szilveszter volt a pápa, hanem Miltiadész. (Jelenlegi ismeretek szerint ebben nem volt igaza, mert I. Szilveszter pápa 314-335 között töltötte be tisztségét.) Ráadásul a Konstantinápoly elnevezést akkor még nem is használták, mivel a Bizánc volt a neve a későbbi fővárosnak. A stílus sem eredeti, mert a klasszikus latinság helyett, az egyszerűsített koraközépkorit használták. Konstantin kegyúri jogának felvetése is idegen a IV. századi Róma szellemiségétől, viszont annál jellemzőbb a VIII. századra. Maga a dokumentum 750 tájékán - vagyis nem sokkal Kis Pippinnél tett látogatás előtt - készült.

Maga Valla tisztában volt azzal a kockázattal, amelyet felvállalt, mégis a következő indíttatásból vállalta az igazság felfedésének veszélyét.

"Ugyanis, ha vannak sokan olyanok, akik a földi haza védelmében a halált is vállalják, nem kell-e nekem mennyei hazámért vállalni a veszélyt?"

Valla bizonyítékul szolgáló könyve csak 1517-ben láthatott napvilágot, melynek egy példánya Luther Mártonhoz is eljutott, akire mély benyomást gyakorolt.

Bevett szokás?

Nicolaus Cusanus

Ebben a korszakban nem ítélték el feltétlenül a hamisítványokat, pontosabban nem volt ilyen negatív jelentéstartalma a kifejezésnek, mint manapság. Ennek az a magyarázata, hogy a korai feudalizmus idején nagyon kevés írásos dokumentum létezett, viszont az emlékezet számos hagyományt, legendát, emléket megőrzött, s a múltról is határozott elképzelései voltak a kornak. Még a tanult elmék is úgy tekintettek a múltra, mint az idealizált jelenre, s ezért olyan dokumentumokat szerkesztettek, melyekben a múltnak tulajdonított értékeket (vagyis egyfajta idealizált jelent) foglalták írásba. Ebben az eljárásban az az aggodalom munkált, nehogy a múltból (a szentek korából) elveszítsenek valamit. Még ha voltak is morális fenntartásaik a hamisítóknak, az a meggyőződés, hogy igazuk van, s az egyházi javak elveszítése nagyobb bűn lenne, mint a hamisítás, ezért lelki üdvük érdekében folyamodtak ehhez a megoldáshoz.

Az elmélet, dokumentum azonban csak akkor válik érvényessé, ha a gyakorlatban is elfogadott lesz. Ezért a pápák mindent meg is tettek. Ezt tükrözi például Nagy Károly római császárrá való koronázása is. Vagyis akarata ellenére úgy koronázta meg a pápa, III. Leó Nagy Károlyt, hogy az kénytelen legyen elfogadni a pápa, az egyház primátusát.
A reneszánsz korában azonban komoly fordulat állt be ezen a téren is. A filológia térhódításával, az antik szövegek újbóli felfedezésével és tanulmányozásával ismét középpontba kerültek a dokumentumok. Nicolaus Cusanus (1401-1464) Vallahoz hasonlóan nagy érdeklődést mutatott a régi kéziratok iránt, és reneszánsz gondolkodóhoz híven teljes alapossággal járta körbe a nevezett dokumentumot, és jutott Vallahoz hasonlóan arra a következtetésre, hogy merő hamisítvány.

Tudtad?

III. István : Általában II. Istvánnak sorszámozzák, mert elődjét sok egyháztörténész nem tekinti pápának, mivel megválasztása utáni negyedik napon szélhűdés érte, s meghalt. Egyházi állam: A Kis Pippin által III. Istvánnak adományozott területekből jött létre a Pápai állam. Ez magába foglalta a Ducatust (Róma és környéke), az Exarchatust (Ravenna és környéke) és Pentapolist (Dél-Itáliában 5 város). Egészen 1870-ig ez képezte a pápaság világi hatalmának alapját.

Nagy Károly ellene volt annak, hogy a pápa császárrá koronázza, életrajzírója, Einhard ezt jegyezte fel: "… ettől annyira idegenkedett, hogy amint később megerősítette, azon a napon nem lépett volna be a templomba, ha a pápa szándékát előre látja." Ezek után többé nem is ment Rómába, s nem neveztette magát Róma császárának. 799-ben III. Leó egy mozaikot készíttetett a lateráni palotában, mely azt a "jelenetet" ábrázolja, amikor Szent Péter a pápának átnyújtja a lelki hatalmat jelentő palliumot, Károlynak pedig a világi hatalmat és az egyházvédői szerepet jelképező zászlót. Ez a jelenet azt sugallja, hogy a császár hatalma nem közvetlenül Istentől, hanem a pápán keresztül adatik meg.

Ismétlő kérdések, feladatok

Dante

  1. Mikor uralkodott Nagy Konstantin, s milyen szerepet játszott a kereszténység történetében?
  2. Hogyan jutott hatalomra Kis Pippin? Melyik dinasztia tagja volt?
  3. Miért nem volt ínyére nagy károlynak, hogy a pápa koronázta császárrá?
  4. Kimutatható-e összefüggés a Donatio Constantini és a VII. Gergely által kiadott Dictatus papae között?
  5. Ki festette a Donatio c. festményt, melyen Kosntantin császár átnyújtja a pápának Rómát és a császári jelvényeket? (Raffaello: Donatio)

Irodalom

  • Gergely Jenő: A pápaság története Kossuth K. 1982
  • Hangay Zoltán: A pápák könyve Trezor K. Bp. 1991
  • Katus László: A középkor története Pannonica - Rubicon, Bp. 2000
  • Peter de Rosa: Krisztus helytartói Panem, 1991
  • R. W. Southern: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban Gondolat K. Bp. 1987
  • Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története III. Ecclesia Bp. 1987
  • Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete Helikon K., 1997

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek