Eddig írtunk, most beszéljünk róla!
Abonyi-Tóth Andor
2005/05/27 11:49
1323 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az érettségihez kapcsolódó záró cikkünk az írásbeli érettségi feladatainak felkészítő sorozatunkkal való összehasonlítását tartalmazza, és néhány javaslatot a szóbelire való felkészüléshez.

A gyakorlati vizsga

Az érettségi első, gyakorlati része május 19-én lezajlott, az eredeti feladatsorokat rendben találták, így ezeket kellett a diákoknak megoldaniuk. A vizsga szinte gond nélkül folyt le, apróbb hardveres gondok voltak csak, és szerencsére a kánikula is elkerülte ezt a napot.

Summázva azt mondhatnánk, hogy a példák részben megfeleltek a várakozásoknak, részben pedig jelentősen könnyebbek voltak, de nézzük is őket sorban!

Középszint

A középszintű érettségi első feladata szövegszerkesztés volt. A két darab plakát elkészítése táblázathoz kötött módon igen jól felmérte a matúrázók szövegszerkesztési ismereteit.

Pár perifériális ismerettel lehetett csak gyorsan megoldani a feladatot. Például a táblázat celláiban TAB billentyűvel való mozgás ismerete nélkül az aláírás rész elkészítése nem volt könnyű feladat, sokan vesztettek is pontot rajta. Persze a megoldáshoz nem kellett feltétlenül ismerni a CTRL-TAB kombinációt, a feladat megoldható volt cellán kívül is, majd a kész aláírást elég volt bemásolni.

A prezentációs feladat igazi sikerélményt nyújthatott, aligha volt olyan érettségiző, aki ne tudta volna megvalósítani. A kisebb figyelmetlenségek okozhattak inkább itt pontveszteséget: kör helyett ellipszis rajzolása, rossz színválasztás, illetve az utolsó dián a beillesztendő kép középre igazításának értelmezése: sokan szabadszemre tették középre és nem beállítással.

A weblapkészítés is sokak számára könnyűnek látszhatott, de sok kis apró beállítást igényelt, amelyek menübeli helyének megkeresése igencsak alapos jártasságot igényelt az alkalmazásban. A 15 pontért igencsak meg kellett dolgozni, és sokan nem is tudták ezt elérni, kisebb hiányokkal dolgoztak, és így pontot vesztettek.

A táblázatkezelő feladat lényegesen egyszerűbb felépítésű és könnyebb volt, mint a rovatunkban közölt felkészítő feladatok. Ennek fő okára a feladat bevezető szövege is utalt: nem épülhetett erőteljesen az egyik részfeladat a másikra, és ezért lazább lett a kapcsolat a részlépések között is.

Az alkalmazandó függvények köre viszont nagyjából azonos volt a felkészítő példákkal, ahogy a diagramkészítés is hasonló beállításokat tartalmazott. Az FKERES-t alkalmazók a 12. pontban jó néhányan elfelejtették, hogy az alkalmazhatósághoz szükséges a segédtábla megfelelő előkészítése, de a HOL.VAN és INDEX függvény használói számára nem okozott ez a pont sem problémát.

A záró 20 pontos adatbázis-kezelési feladat a maga 6 részfeladatával igen egyszerűre sikeredett, és aki valamennyire is rátekintett a felkészítő feladatok megoldásaira is, szinte rutinból megcsinálhatta ezeket.

A legnehezebb talán a módosító lekérdezés elkészítése volt, illetve némi rutint kívánt a jelentés elkészítése, de nem volt extrém módon munkás egyik sem. A figyelmetlenség miatt kellet inkább pontokat levonni, mert nem a kívánt feltételeket írták be, vagy nem csak a megjelenítendő mezőket adták meg.

Emelt szint

Szemben a majd húszezer középszinten érettségizővel, jóval kevesebben választották emelt szinten a megmérettetést: közel 750 diák írta meg a kijelölt központokban ezt a példasort.

A rendelkezésre álló idő a programozási feladat miatt 240 perc lett, de ha valaki azt kihagyta, akkor igen kényelmesen teljesíthette a többi feladatot, és még így is szép pontszámot szerezhetett.

Az első feladat több alkalmazást is magában foglalt: a weblap elkészítése igényelt grafikai és szövegszerkesztési ismereteket is, a 30 pontért sok kicsi, de egyszerű műveletet kellett elvégezni, nem igazán okozott komoly gondot senkinek sem. Itt is inkább a figyelmetlenség miatt veszthettek pontot a diákok.

A táblázatkezelő feladat a maga 15 pontjával jóval bonyolultabb megfogalmazású lett, mint amennyire nehéz volt maga a feladat. Az alkalmazandó függvények köre viszont azonos lett a középszintűével.

Az alapként megkapott tagolt szöveg igyekezett az összes lehetséges kombinációt megadni, hogy ellenőrizhető legyen, a kedvezmény kiszámítása ténylegesen a megfelelő módon történt-e. A feladat lényegesen komolyabb lett volna, ha ezt a táblázatrészt nem adták volna meg előre, és a matúrázóknak maguknak kell rájönniük a meghatározás módjára. Persze ez lényegesen nehezebben lett volna javítható.

Az adatbázis-kezelési feladat részben könnyebbnek bizonyult a középszintűnél: a Group by megfelelő alkalmazásán túl igazán mást nem kellett ismerni. A részfeladatok eléggé egy síkban mozogtak, a megfelelő csoportosítást kellett elkészíteni más és más elemekkel. A legdrágább termék megkeresése Top alkalmazásával megoldható volt, de természetesen a Subselect alkalmazása sem volt tiltott.

A programozási feladat 45 pontjáért valójában nem egy, hanem több kisebb algoritmust kellett elkészíteni, több kisebb eljárás vagy modul formájában. A feladatot látva továbbra sem értem, hogy miért zárták ki a LOGO nyelvet a választható nyelvek listájából, egyik részprobléma kidolgozása sem okoz gondot e nyelven sem. A részfeladatok mindegyike megoldható a megfelelő, hatékony algoritmus ismerete nélkül is, mondhatni izomból is mennének.

A közép- és emelt szinten rendelkezésre álló idő véleményem szerint nem lett arányos a feladatokkal, a magukat gyengébbnek érző és ezért csak középszintet vállalók sokkal feszítettebb tempóban voltak kénytelenek dolgozni, mint a valószínűleg nagyobb ismeretanyaggal - vagy önbizalommal - rendelkező, emelt szinten érettségiző társaik.

A vizsga befejeztével a felügyelő tanár, az érettségiző és a rendszergazda közösen lementette a diák által megjelölt állományokat, ezeket archiválták két példányban. Ha a munka során összesítve egy óránál hosszabb ideig nem tudott a vizsgázó önhibáján kívül dolgozni, vagy más okból nem lett értékelhető a gyakorlati munkája, úgy szóbelin nem egy, hanem két tételt kell majd húznia.

Szóbeli

A szóbeli ideje nagyjából 15 perc középszinten, emelt szinten 20 perc. A tételsorból egy tételt kihúzva indul a felelet. A felkészülési idő legalább 30 perc, ami alatt a tételhez kapott rövid témakifejtés, érintendő elemek kulcsszavai alapján az érettségizőnek a feleletét fel kell építenie. Fontos az, hogy magához a felkészüléshez nem használható számítógép, de a felelethez már igen!

A sikeres géphasználat érdekében célszerű előre tájékozódni a rendszergazdától, hogy pontosan milyen szoftverek kerülnek majd fel a gépre, mi érhető el és milyen korlátozások lesznek a vizsga idején.

A sikeres szóbeli felelethez már az érettségi napja előtti felkészülés során célszerű vázlatokat készíteni a tervezett elmondandóhoz a megismert szóbeli témakörök alapján, hogy semmi ne maradjon ki a feleletből. A tényleges tételt csak a vizsgán láthatja meg majd az érettségiző, amely segítségképpen tartalmaz a címnél bővebb, de továbbra is csak vázlatos kifejtést. Ezt ötvözhetjük a tényleges felelet előtti felkészülés 30 perce alatt a korábban elképzelt témakifejtéssel.

A szóbeli felelet ideje igen hosszúnak tűnhet. Ennek oka, hogy a felelet első része egy önálló kifejtés a húzott témáról, amelyet célszerű a témakör alapfogalmainak tisztázásával kezdeni, majd a fő területeket az eltervezett sorrendben érintve ki is fejteni. A kifejtést persze kísérheti a gyakorlati illusztrálás a számítógépen.

Az első bevezető rész után következik a röviden kommunikációsnak nevezhető rész, ahol a vizsgáztatók kérdéseire kell választ adni, vagy bemutatni a számítógépen a kért elemeket. Fontos az, hogy mindezt úgy csinálja a vizsgázó, hogy az határozottságot sugározzon, például a számítógépet úgy kezelje, hogy az mutassa is a jártasságot a felületen, ne kelljen például a menüpontokat keresgetni, az ikonok jelentését kutatni.

Sorozatunk, reméljük, segítetett a vizsga letételében.

Rozgonyi-Borus Ferenc

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek