Egy halhatatlan stoppos
Farkas Judit
2007/10/31 11:56
1389 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ha ez ember belenéz nagy, kerek, zöldeskék arcába, olyan derűsen, ártatlanul értetlen a tekintete, hogy az ember legszívesebben megölelné, és azt mondaná neki, minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg nem lesz. Ő a kakapó egy érdekes útitárs.

A nélkülözhetetlen kellék

Aztán eszembe jutott még valami kósza megjegyzés a törülközők rendkívüli fontosságáról stoppolás közben, de aztán gyorsan lenulláztam magam. Legalábbis addig, míg az Útikalauz-mentesek egyre soványodó táborát tovább nem fogyasztom a GÚS rövid ismertetésével. Douglas Adams könyve, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak (GÚS) több szempontból is egyedülálló alkotás. Egyrészt: a világirodalom első ötrészes trilógiáját tartod kezedben. Másfelől: talán az utolsót is egyben. Utóbbi állításunk persze csak akkor igaz, ha annak a bizonyos – GÚS-ban is említett – csillagközi bekötőútnak az építése valóban szanálásra ítéli Földünket. Akkor aztán tényleg nem marad más, mint kézbe kapnod a GÚS -t és nyomás a Galaxis! (Na, meg a törülközőt, aminek "roppant pszichológiai jelentősége" lehet a csillagközi stoppolásnál. nál. A stopposnál, akinek törülközője van, feltételezik a fogkefe, papucs, iránytű, vekker s még számtalan más tárgy meglétét is. Egyszóval: olyan lénynek tartják, akit komolyan kell venni.)

Vogon lakótárs

Ha ujjaid közt már végigpergetted a Galaxis Útikalauzt és a "trilógia" további részeit, nem lesz ismeretlen számodra Douglas Adams fanyar-csípős, de rendkívül szellemes stílusa, ami legutolsó kötetét is át meg átitatja. Ebben a könyvben azonban már nem csillagporos űrsztrádákon stoppolunk az Univerzum legkiesebb és -döbbenetesebb világai felé, jóllehet a Világmindenség egy nem kevésbé forgalmas és izgalmas pontját keressük fel: a Földet.

"A Galaxis Útikalauz-trilógiával és a Dirk Gently regényekkel Douglas Adams milliókkal szerettette meg az időben és térben való bolyongást. Az Utoljára látható folytatja az utat, de a hely ezúttal a Föld, az idő a jelen, és minden egyes leírt szó igaz." – áll ez utóbbi kötet bordó borítóján. (Az "ezúttal minden egyes leírt szó igaz" bizonyára csúnyán felhergelné a Vogonokat, csakúgy, mint a Betelgeuse bármely lakóját – akiktől ezúton kérünk elnézést!).

Ha ujjaid közt már végigpergetted a Galaxis Útikalauzt és a "trilógia" további részeit, nem lesz ismeretlen számodra Douglas Adams fanyar-csípős, de rendkívül szellemes stílusa, ami legutolsó kötetét is át meg átitatja. Ebben a könyvben azonban már nem csillagporos űrsztrádákon stoppolunk az Univerzum legkiesebb és -döbbenetesebb világai felé, jóllehet a Világmindenség egy nem kevésbé forgalmas és izgalmas pontját keressük fel: a Földet.

Madagaszkári maki

A kötet fedelén egy hegyi gorilla. Pontosabban: egy tekintet. Aki annak idején látta az Ösztön c. filmet Anthony Hopkins főszereplésével; esetleg ismeri a gorilláit óvó, majd – védenceihez hasonlóan – barbár módon legyilkolt Diane Fossey dokumentumfilmjeit; vagy egyszerűen "csak" az Állatkertben ragadta meg mély percekre pillantását egy sötét szempár az üvegketrecen túlról – az talán megérti, mi húzta vissza Adams-et és tollát a Földre.

Mark Carwardine zoológussal a nyolcvanas évek közepén tették meg első közös útjukat. Megbízójuk, egy amerikai magazin, képes beszámolót várt az írótól, akit a zoológus vezetett Madagaszkárra, hogy ott véznaujjú makikra lövöldözzenek – pár tucat fotót. A véznaujjú maki egyike a Vörös Könyv főszereplőinek – rá nézve ez persze egyáltalán nem megtisztelő: inkább végzetesnek nevezném. A Vörös Könyv ugyanis a kihalás szélére sodort fajok "katalógusa". A kötet fedelén egy hegyi gorilla. Pontosabban: egy tekintet. Aki annak idején látta az Ösztön c. filmet Anthony Hopkins főszereplésével; esetleg ismeri a gorilláit óvó, majd – védenceihez hasonlóan – barbár módon legyilkolt Diane Fossey dokumentumfilmjeit; vagy egyszerűen "csak" az Állatkertben ragadta meg mély percekre pillantását egy sötét szempár az üvegketrecen túlról – az talán megérti, mi húzta vissza Adams-et és tollát a Földre.

Az ellenpélda - a dodó

Adams "asszisztensi" feladata – ahogy ő is írja – abból állt, "hogy egy rendkívül közönyös nem zoológus legyek, aki számára minden teljesen meglepő. Az áje-ájénak /véznaujjú maki/ mindössze annyit kellett tennie, amit az áje-ájék az elmúlt évmilliókban csináltak – ülni egy fán és bujkálni."  Mégis sikerült rábukkanniuk egy példányra Madagaszkár őserdeiben. A találkozás ezúttal Adams számára lett végzetes. "Csak néhány másodperc erejéig láthattuk, amint egy ágon mászik lassan néhány lábnyira a fejünk fölött, és az esőn keresztül békés értetlenséggel nézett le ránk, hogy miféle dolgok is lehetnénk mi, de ez az a fajta pillanat volt, amikor nehéz nem elszédülni teljesen. Miért?

Mert, mint később rájöttem, én, a majom egy makit néztem." Az tollforgató és a tudós majom pedig néhány év múlva - immár a BBC megbízásából - újra elindult, hogy szalagra és papírra rögzítse útját a veszélyeztetett állatok nyomában. A "csupasz majom", ahogy Desmond Morris nevezi fajunkat, sikeres faj. Életében átlagosan két-három (egyes országokban négy-öt vagy még több) utóda születik, akiket – többnyire – sikeresen fel is nevel. Egy többgenerációs patkánycsalád "forgalma" évente akár tizenötezer egyed is lehet. Több mint sikeres faj.

A "csupasz majom", ahogy Desmond Morris nevezi fajunkat, sikeres faj. Életében átlagosan két-három (egyes országokban négy-öt vagy még több) utóda születik, akiket – többnyire – sikeresen fel is nevel. Egy többgenerációs patkánycsalád "forgalma" évente akár tizenötezer egyed is lehet. Több mint sikeres faj.

Vannak azonban lények, akiknek távolról sem ilyen jó a statisztikájuk. Itt van például a kakapó. Alig két tucat él belőle a Földön. Őket is a patkány-, macska és hermelinmentes Codfish-sziget őrzi – meg néhány tucat "majom", a lelkiismeretesebb fajtából. Ez a kövér, röpképtelen jószág majdnem az ember és a vele érkező háziasított és kevésbé házias ragadozók és rágcsálók áldozatává vált, akárcsak a sokat emlegetett dodóVannak azonban lények, akiknek távolról sem ilyen jó a statisztikájuk. Itt van például a kakapó. Alig két tucat él belőle a Földön. Őket is a patkány-, macska és hermelinmentes Codfish-sziget őrzi – meg néhány tucat "majom", a lelkiismeretesebb fajtából. Ez a kövér, röpképtelen jószág majdnem az ember és a vele érkező háziasított és kevésbé házias ragadozók és rágcsálók áldozatává vált, akárcsak a sokat emlegetett dodó

A másik ellenpélda - a kakapó

Pedig a kakapók szeretetre méltó jószágok: "Ha ez ember belenéz nagy, kerek, zöldeskék arcába, olyan derűsen, ártatlanul értetlen a tekintete, hogy az ember legszívesebben megölelné, és azt mondaná neki, minden rendben lesz, bár tudja, hogy valószínűleg nem lesz" – írja Adams. Persze a kakapó sem könnyítette meg fennmaradási esélyeit. E bájosan bukdácsoló madár ugyanis a békésebb, és mind láb-, mind észjárásban a lassabb fajtából való (lásd Gombóc Artúr). Ezért aztán, ha számára ismeretlen állattal találkozik – márpedig ilyen minden ragadozó, hiszen eredeti élőhelyén nem volt természetes ellensége –, akkor egyszerűen ledermed és nem érti a helyzetet. Így ezt a több percnyi döbbent csendet többnyire az örök, éteri csendesség követi az ő esetében.

A commodoi sárkány

Párzási szokásai sem erősítik versenyképességét. A hosszas partnerkeresgélés után – ami gyakran több kilométeres gyalogtúrát jelent by night –, még egyáltalán nem biztos, hogy a totyogó kakapólány nem fog megijedni a hangja után kiválasztott hímtől. Ha minden nehézség ellenére végül mégiscsak létrejön a nász, erről csupán egyetlen tojás fog árulkodni. Ráadásul a nőstény termékenysége – rejtélyes okokból – egy gyümölcs éréséhez kötött. A szóban forgó növény két-három évente hoz gyümölcsöt.

A kakapó nem az evolúció csúcsa – de végtelenül bájos állat. Hiányozna. Ahogy hiányozna a fehér orrszarvú, a kínai baiji delfin, a hegyi gorilla és az áje-áje, a Rodrigues-repülőkutya vagy a komodói sárkány. Párzási szokásai sem erősítik versenyképességét. A hosszas partnerkeresgélés után – ami gyakran több kilométeres gyalogtúrát jelent by night –, még egyáltalán nem biztos, hogy a totyogó kakapólány nem fog megijedni a hangja után kiválasztott hímtől. Ha minden nehézség ellenére végül mégiscsak létrejön a nász, erről csupán egyetlen tojás fog árulkodni. Ráadásul a nőstény termékenysége – rejtélyes okokból – egy gyümölcs éréséhez kötött. A szóban forgó növény két-három évente hoz gyümölcsöt.

Egy galaktikus űrjármű

Douglas Adams könyve őket keresi fel utolsó menedékeiken. Szellemes és megdöbbentő írás ez a sci-fi író, a média és a természettudomány szerencsés találkozásáról egy apró kék bolygón. Adams és Carwardine népszerűsítő munkája – az utószóból ez is kiderül – elkönyvelhet néhány gyors, tapintható eredményt is. Egy dologról azonban nehéz megfeledkeznünk: a cím mögött már rég nem áll bíztató kérdőjel.Douglas Adams könyve őket keresi fel utolsó menedékeiken. Szellemes és megdöbbentő írás ez a sci-fi író, a média és a természettudomány szerencsés találkozásáról egy apró kék bolygón. Adams és Carwardine népszerűsítő munkája – az utószóból ez is kiderül – elkönyvelhet néhány gyors, tapintható eredményt is. Egy dologról azonban nehéz megfeledkeznünk: a cím mögött már rég nem áll bíztató kérdőjel.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek