Egy hálózati fejlesztés projektterve
2003/11/24 21:55
2845 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Leendő rendszerünket részletesen meg kell terveznünk. A terv elkészítésére ne sajnáljuk az időt, mivel ekkor még kockázatmentesen tudunk szembesülni az esetlegesen felmerülő problémákkal, elkerülve így a későbbi kellemetlen helyzeteket. A jó terv elkészítése nem ördöngősség, csak egy kis odafigyelés, és előrelátás szükséges, valamint az, hogy ismerjük azt az intézményt, amely számára leendő hálózati infrastruktúráját vagy annak egy részét megtervezzük. Ha bonyolult rendszert szeretnénk készíteni, vitassuk meg tervünket online vitafórumokon, levelezőlistákon,vagy akár egy baráti beszélgetés alkalmával, így később mások is okulhatnak példánkból, illetve mi magunk is jó ötletekhez juthatunk. A cikkben egy fejlesztés bevezetését mutatjuk be, lépésről lépésre.

A tervezést három fontos dokumentum elkészítésével kell kezdenünk.

  • Célok kijelölése: írjuk össze, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket szeretnénk megvalósítani, legyen az akár egy alapértelmezett szerver szolgáltatás telepítése, vagy akár egy komplex IT infrastruktúra, Linux, Microsoft vagy Novell alapokon. Gondosan válasszuk ki mindazokat az alkalmazásokat és szolgáltatásokat, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Írjuk le minden egyes cél megvalósításához a szükséges, telepítendő eszközöket, és azt, hogy kik és mit profitálnak az egyes célok megvalósulásából. Alakítsunk ki egy fontossági sorrendet is, az előzőeket figyelembe véve.
  • Időbeli ütemezés: A telepítendő eszközök telepítéséhez és üzembe állításához, beállításához szükséges időkből készítsünk egy időtáblázatot, pl. egy táblázatkezelővel, vagy egy naptár programmal. Vegyük figyelembe, hogy teszt vagy "éles" telepítést végzünk, továbbá azt, hogy bizonyos programok telepítése függ más, előzőleg beállított és telepített program(ok)tól.
  • Költségterv: Az egyes folyamatokhoz rendeljük hozzá az arra fordítandó költségeket, gondolva a beszerzés, tesztelés, esetleges külső segítség, a szükséges hardver és szoftver bővítések, hálózatépítés, épületkorszerűsítés és saját ráfordított időnk, valamint a bevezetni kívánt alkalmazások betanításának és birtoklásának (pl. víruspajzs adatbázis frissítés éves előfizetése, backup kazetták, festék a nyomtatóba) költségeire is. A költségtervben legyen három oszlop, az első a bevezetés (egyszeri), a második az üzemeltetés (éves rendszeres), a harmadik a megszüntetés (egyszeri) költségeit tartalmazza.

A három dokumentum elkészítésével előre látni fogjuk, mit és mennyi idő alatt, és főleg mennyiből tudunk megvalósítani. Ha szükséges, korrigáljunk céljainkon, hiszen a legtöbb intézményben korlátozottak az emberi és anyagi erőforrások. Ha jól tervezünk, siker koronázza munkánkat.

Elhelyezés az intézményen belül

A hálózati infrastruktúra szorosan kötődik az intézmény sajátosságaihoz, így tantermei, és egyéb kiszolgáló helyiségei elhelyezkedéséhez is. Egy jól megtervezett hálózattal nem csak a tanórákat, hanem az egész intézmény informatikai igényeit kiszolgáló infrastruktúrát fogunk létrehozni és üzemeltetni. Ha még nem rendelkezünk hálózattal, vagy az lassú, régi és sérülékeny, javíttassuk meg, vagy szükség esetén építtessünk újat. Ebben az esetben csakis korszerű, csillagpontos, kapcsolókkal összekötött csavart érpáras (szükség esetén optikai gerinccel), 100 vagy 1000 megabites hálózatot építtessünk, csakis képzett szakemberekkel, gyakorlattal rendelkező céggel.

Ez egy olyan befektetés, amely már rövidtávon is megtérül, mivel az üzemeltetési problémák nagy része a bizonytalan, elavult vagy hibás műszaki megoldásokból ered. Kiépítés előtt feltétlenül terveztessük meg hálózatunkat, és a tervről kérjük ki olyanok véleményét, akik hasonló méretű hálózatot sikeresen üzemeltetnek. Nem baj, ha nem ismerünk ilyen kollégákat, az Internet révén hamar megtalálhatjuk az "emberünket" on-line fórumokon. Egy mai hálózat dedikált kiszolgáló infrastruktúrát igényel, ezt alátámasztják különböző vagyonbiztonsági megfontolások is. Semmi esetre se hagyjuk, hogy a kiszolgáló pl. egy folyosói szekrénybe, vagy egy tanterembe kerüljön.

Lehetőség szerint a kiszolgáló, és a csillagpontos hálózatunk aktív elemei kerüljenek egy erre a célra elkülönített helyiségbe, amely ajánlott paraméterei:

  • Tűzbiztos helyiség (ajtó, ablakok, festés, bútorok)
  • Pormentes hely
  • Fémajtó, biztonsági zárral
  • Jó szellőzés, klímaberendezés
  • Riasztórendszer, behatolás-, víz- és füstérzékeléssel
  • Jó elektromos rendszer villámvédelemmel, külön biztosítékszekrénnyel, lehetőség szerint több (3-4) külön áramkörrel
  • 800-1500 VA-es szünetmentes áramforrások (UPS). Egy szerverre 4-600 VA-t számoljunk minimálisan. Pontos értéket az adott szerver üzemeltetői kézikönyvében találhatunk.

A rendszergazdai helyiség

Vegyük figyelembe, hogy a nyomtató(ka)t, rendszergazdai munkaállomást nem célszerű ebbe a helyiségbe tenni, mivel a folyamatosan üzemelő szerverek és hálózati eszközök egészségre ártalmas zajt termelhetnek. Ennek ellenére hasznos, ha ebben a helyiségben is van egy számítógép, és nyomtató, amit vésztartalékként akkor is használhatunk, ha a rendszergazdai infrastruktúra valamilyen okból felmondja a szolgálatot. Ez a tartalék lehet egy régebbi, de 32 bites operációs rendszert futtató gép, és egy napi munkára alkalmatlan, de 1-2 oldal kinyomtatására képes öreg nyomtató is (lehetőleg ne tintasugaras legyen).

Fontos, hogy ebbe a helyiségbe ne legyen másoknak bejárása, csak nekünk, és az intézmény felelős vezetőinek. A szerver kulcsait és admin jelszavát adjuk át lepecsételt és lezárt borítékban az intézmény vezetőjének, a vészelhárítási tervvel együtt. Így elkerülhetőek az esetleges károkozások, és az esetleges felelősségi kérdések is tisztázhatóak, akadályoztatásunk esetén.

Tesztkörnyezet kialakítása

Kinek kell tesztkörnyezet ? - tesszük fel a kérdést. Mindenkinek, ez a válaszom. Annak is, aki vásárlás előtt áll, annak is, akinél még csak most épül a "hálózat", de annak főleg, aki már egy éles, működő rendszert szeretne újabbra cserélni. A tesztkörnyezet jelentősége abban rejlik, hogy az újításunkat kockázatmentesen ki tudjuk próbálni, és ha a gondos tervezés ellenére valamelyik cél megvalósításánál problémákba ütközünk, ezen a ponton még módosíthatunk a terveinken.

A tesztkörnyezet tartalmazzon:

  • A telepítendő szervert, vagy ahhoz hasonló gépet,
  • Legalább két "tipikus" munkaállomást,
  • Egy "tipikus" darabkát abból a hálózatból, amelyen megoldásunkat üzemeltetni szeretnénk. Ez a hálózat legyen fizikálisan is elkülönítve a jelenleg üzemelő hálózattól.
  • Egy nyomtatót, illetve a felhasználni kívánt egyéb perifériákat.

A tesztkörnyezetben végzett telepítés(ek)ről készítsünk feljegyzéseket, vagy ha van lehetőség, készítsünk videofelvételt, amelyet visszanézve elemezhetjük elvégzett munkánkat. Ha kell, próbáljunk ki több lehetőséget is a telepítések során, hogy megtaláljuk a számunkra optimális megoldást.

Zárszóként még annyit tennék hozzá, hogy nem egyedül ez az egyetlen, üdvözítő út egy hálózati összetevő sikeres bevezetéséhez, a legfontosabb az, hogy bármit is teszünk, gondoljuk át alaposan előtte, és ez a cikk ha már csak hasznos gondolatokat ébresztett, akkor is elérte célját.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek