Egy iskola, ahonnan nem lógnak a gyerekek
Horváth Anikó
2010/07/28 13:24
4489 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A TÁMOP 3.1.1 keretein belül elkészült Szolgáltatói kosár nagyszerű lehetőséget kínál a szakmának a jó gyakorlatok közzétételére, széles körű elterjesztésére. Sok iskola magas szinten tart már a kompetencia alapú oktatásban, de a hejőkeresztúri módszerek mindenki számára követendő példát jelenthetnek. Hejőkeresztúron együtt tanulnak az ép, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek.

Ugyanis létezik ott egy iskola, ahol a hiányzások száma gyakorlatilag nulla. Ahol a gyerekeket tanítás után alig lehet hazaküldeni. Ahol a matematika a kedvenc tantárgyak egyike, s még matekversenyeket is nyernek a nebulók. Imádnak itt tanulni és tanáraikért is rajonganak. Sokan átszállással járnak be, csak hogy itt lehessenek diákok. Olyan is előfordult már, hogy gyerekek kérték, hadd üljenek be a tanítási órára, az órát követően pedig megkérdezték, hogy szeptembertől járhatnak-e ide. Igen, van ilyen, mégpedig Hejőkeresztúron, ahol együtt tanulnak az ép, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek.

Az iskoláról, ahol mindenki jó valamiben

Vidám, kedves, segítőkész tanárok, mosolyogva köszönő gyerekek, mesebeli környezet. Ez fogadott a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskolában, Borsod megyében, 12 km-re Miskolctól. Ugyan a térségben sok család él szegénységben, kilátástalan körülmények közepette, van azonban egy iskola, ahol a gyerekek esélyt kapnak, jó példát, motivációt és önbizalmat. Itt van mibe és kibe kapaszkodni. Ez az esélyek birodalma. Az ember nem is gondolná, hogy mennyi lelki és testi sérülés, milyen nehéz sors kötődik egy-egy csemetéhez. Csak akkor döbbenek meg, amikor az egyik tanárnő elmeséli nekem a gyerekek történetét egytől egyig. Igen, itt mindenkivel törődnek, mindenki képességének és tudásszintjének megfelelően kap feladatot, mindenki egyenlő tagja az osztálynak. Itt tényleg mindenki jó valamiben, ez pedig pozitívan hat önbecsülésükre, hitükre, ami a siker útjára tereli őket az életben. Ebben az iskolában nem jelent hátrányt a hátrányos helyzet. Itt olyan természetes minden: maga a környezet is, és az is, hogy együtt tanulnak a különböző képességű gyerekek.

A tanulók összetétele

A hejőkeresztúri intézmény öt egységből áll, három óvodából és két iskolából. Különböző képességű és fejlettségű gyermekek járnak ide, de egy valami közös bennük: mindannyian rengeteget fejlődnek az itt töltött évek alatt. A csemeték 70%-a hátrányos helyzetű, 58%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, s számuk fokozatosan növekszik. Sajátos nevelési igényű gyerekek is tanulnak itt, arányuk 7%, melynek egyik fele integrált nevelésben részesül, másik felüket pedig szegregáltan tanítják. A diákok 5%-a állami gondozott. A fantasztikus tanárok azonban odafigyelnek a gyerekek különböző igényeire, elvárásaira, adottságaira, a kiváló tanítási módszerek pedig áthidalják a problémákat. Ebből az iskolából senkit sem visznek el, ide csak hozzák a gyerekeket.

Az iskola speciális módszerei

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket nem lehet hagyományos módszerrel oktatni, speciális programokra van szükség. A hejőkeresztúri iskola a Stanford Egyetem módszereit adaptálta, melyek ott a spanyol anyanyelvű gyerekeket célozzák meg. Tanórán kívül zárkóztatják fel őket, csökkentik nyelvi hátrányaikat. A magyar pedagógusok pedig felismerték, hogy a programok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kezelésére is kiválóak. A speciális órákon a gyerekek heterogén csoportban dolgoznak, nyíltvégű feladatot kapnak, hogy vitatkozzanak és szocializálódjanak. S hogy egyéni értelmi képességeik is fejlődjenek, ezért csak az óra fele koncentrálódik a csoportfeladatra, a másik része differenciált egyéni feladat, amivel tehetséget is gondoznak, s fel is zárkóztatnak. De ez csak az egyik program a négyből, ez az úgynevezett „komplex instrukciós program”, mely a tanítási órák 20%-át érinti. Ezt az arányt azért találta ki az iskola, mert úgy látták, hogy a pedagógus így tud a legjobban felkészülni. A köztes órákon differenciált tanulásszervezés folyik. Ilyenkor azt figyelik, hogy egyénenként ki hol tart a fejlődésben és ahhoz mérik a feladatokat. Mivel a gyerek legjobban játékon keresztül fejleszthető, így bevezették a táblajáték foglalkozásokat is, melyek a gondolkodást csiszolják, különösen a stratégiai gondolkodást. Először csak tanórán kívül alkalmazták őket, hogy a gyerekek élvezzék és tartalmasan töltsék el a szabadidőt, de aztán megvizsgálták, hogyan vihető be az oktatásba is. Végül 20-30 táblajátékot választottak ki és olvasztottak be a matematikaórába, de igazából bármelyik tantárgynál alkalmazható a program. Lényeges, hogy a módszerek nem csak a hátrányos helyzetű, hanem a tehetséges gyerekek fejlődését is szolgálják.

Fejlődő gyerekek

A módszerek által fejlődnek a diákok szociális képességei, egy adott tantárgyhoz kötődő kognitív képességei, sokat javul a kommunikációjuk is. A nyolcadik osztályban például alig lehet eldönteni, hogy ki a 2-es, 3-as, 4-es vagy az 5-ös tanuló, mert nagyon jól tudják prezentálni a feladatokat. Nyitott végű feladatokkal dolgoznak, s maguknak kell megoldaniuk, létrehozniuk a produktumot. Erről általában leszoktatják a gyerekeket az iskolákban, pedig nem a szokásos módokat kellene erőltetni. A komplex feladatoknak köszönhetően finomodik az írás-, számolás- és rajzkészségük, hallás- és zenei képességük. Ez a lényeg, hogy minél több képességet felhasználva tudjon a gyerek fejlődni.

A megvalósítás feltételei

Az iskola sikeres és eredményes működésének több összetevője van. Egyrészt nagyon fontos a tanári kar. Az iskolavezetés, a pedagógusok hozzáállása, elkötelezettsége, hogy szakmailag nagyon képzettek legyenek, hogy ismerjék ezt a speciális módszert. Másrészt lényegesek a pályázati források is. A hejőkeresztúri iskola 2003-ban pályázott először az OOIH-on (Országos Oktatási Integrációs Hálózat) keresztül, aztán megjelent az első HEFOP pályázat is. Ezek a pályázatok és a TÁMOP is a kompetenciafejlesztésről szólnak, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáról, a szocializálásról, a kognitív képességek ápolásáról. Nem tartalmi megújulást, sokkal inkább módszerbeli megerősítést adnak. A háttérismeretet a pályázati pénzek segítették elmélyíteni, valamint a pedagógusok tudása is ettől lett jó, hiszen volt kötelezettség és kötelességvállalás, s ettől nem akartak eltérni. Ahhoz, hogy az iskola szervezetként működhessen, elszámoltathatóság, mérhetőség, együttműködés szükséges. Az intézmény legnagyobb TÁMOP-os kötődése jelenleg az, hogy referenciaintézmény kíván lenni a TÁMOP 3.1.4-es intézmények számára. Nem azon szeretnének változtatni, hogy milyen legyen például egy magyar óra tartalma, hanem a módszertanra helyezik a hangsúlyt. A hejőkeresztúri jó gyakorlatokat egyébként rengetegen átvették már, ebben az évben 600 ember fordult meg az iskolában. Nemcsak a közeli városokból érkeztek jelentkezők, hanem az ország minden tájáról, a Dunántúlról, Budapestről, még az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból is. Az érdeklődés különböző szintjén állnak az iskolák: valaki csak órát szeretne látogatni, más pedig egészen mélyen szeretne belemenni ezekbe a dolgokba. Van, aki minden gyakorlatot szeretne elsajátítani, más viszont csak egyet. Valahonnan az egész tantestület jön, máshonnan csak néhány pedagógus. Az érdeklődők a személyes bemutatón kívül kézzel-fogható leírást és óravázlatmintát is kapnak. Sok iskola magas szinten tart már a kompetencia alapú oktatásban, de azt szeretnék, hogy az ő színvonalukhoz képest is minőséget adjanak.

A tanári kar

Mindez rengeteg munkát követel a tanári kartól. Mára azonban mindannyian felfejlődtek arra a szintre, hogy bárki bármikor képes bemutató órát tartani, nem csupán néhány kijelölt pedagógus. Ez egyben a legjobb minőségbiztosítás is az iskola számára. Hiszen minőséget kell ahhoz mutatni, hogy megerősödjön egy másik iskolában, bizony érdemes ide eljönni. Magán a tanári karon belül is hatalmas kommunikáció indult meg egyébként. Hol van olyan a tantestületben, hogy az egyik kolléga azt mondja a másiknak: „Gyere már be hozzám órát látogatni!”, vagy hogy az igazgatónak nem kell bejelentkeznie, hiszen őt is invitálják? (Az iskola élén álló Kovácsné dr. Nagy Emese tavaly átvehette az év legkreatívabb tanítójának járó Mentor-díjat a Magyar Tudományos Akadémián.) Az sem számít, ha órakezdés után 10 vagy 20 perccel érkezik valaki. Nincs olyan, hogy nem mehet be. Hejőkeresztúron gyakorlatilag osztályfal sem nagyon kellene.

Jó gyakorlatok

A komplex instrukciós program

A komplex instrukciós program feltételezi a heterogén tanulói összetételt. Ez egy csoportmunkán, kooperatív tanuláson alapuló módszer, de nem a kooperatív technikának bevésése a lényeg, hanem az együttműködés a gyerekek között. Mindig egy új, kreatív dolgot kell csinálniuk. Vannak szabályok és vannak szerepek. A szabályok a csoportszellem és a szocializáció kialakulását segítik, ezeket be kell tartani. Például lehet segítséget kérni, s segíteni kell annak, aki kéri. Mindig be kell fejezni a feladatot, együtt kell dolgozni, a csoportoknak el kell pakolniuk maguk után. Tehát szokások alakulnak ki a tanítási órán. Olyan szokásrendszer, amire a diák fel tud készülni, tudja, hogy mit kell teljesítenie.

Egy tanítási óra

Egy tanítási óra úgy épül fel, hogy van egy pár perces ráhangolás a pedagógus részéről, ami egy érdeklődést felkeltő dolog. Ezt csoportmunka követi, mely adott témára épül, de minden csoport más feladatot kap, így nincs versengés. A státuszkezelésre alkalmas csoportmunka az óra kb. 1/3 részét veszi igénybe. A gyerekek nyitott végű feladatokat kapnak, melyek vitát generálnak. A lurkóknak meg kell állapodniuk, mindig megegyezésre kell jutniuk. Ez a megegyezés nagyon fontos. Ez az egész iskolának a viselkedésén, szellemiségén megmutatkozik. Az is fontos a csoportfeladatnál, hogy egyetlenegy gyerek ne tudja egyedül megcsinálni a feladatot, hogy a többiek segítségére is szüksége legyen. Ez az együttműködés lényege, a szocializáció, a csoportszellem erősítése, a kölcsönös bizalom. A jó tanuló hagyja a gyengébbet, mert megbízik az ő munkájában. Ezek kreativitást igénylő feladatok. A sort a csoportok beszámolója követi. Minden csoport bemutatja, hogy ő mit alkotott, így a gyerekek tudják egymásról, ki mivel dolgozott. A differenciált egyéni feladatok a csoportmunka eredményeit használják fel, ezek nagyon differenciáltak, névre szólóak. A nehézség abban van a pedagógus részéről, hogy úgy kell összeállítania egy egyéni feladatot, hogy nem tudja, mi lesz a vita eredménye a csoportfeladatban. Rettenetesen nehéz ilyen óravázlatot összeállítani és nagyon nagy kreativitást igényel, a pedagógus részéről az összeállítása, a gyerek részéről pedig a végrehajtása. Van továbbá egyéni beszámoló is, végül az óra mindig egy dicsérettel, értékeléssel zárul.

Nagyszerű dolog a komplex instrukciós program. Egyszerre szocializál és fejleszt kompetenciát. Minden 5. óra ilyen, tehát a tanítás 20%-a. A pedagógus gyakrabban nem is tudna felkészülni rá, ez a jó mérték.

Logikai táblajáték program

A kompetenciafejlesztő táblajátékokat 10 éve használják ebben az iskolában. Először úgy gondolták, hogy csak szakkörben alkalmazzák őket, de 4 éve már a matematikatanításnak is része. 500 logikai táblajátékot ismernek, s egy nagyon magas szinten játszó gyerek – tehát aki versenyre is elmehet vele – kb. 50-80-at ismer. A tanítási órákra kb. 20-30-at vittek be. A módszer lényege, hogy gondolkozik a gyerek, fejlődik a kompetenciája, segíti az ismeretek elsajátítását, játszhat és versenyezhet is. A versenyzésre nagyon komolyan készül az iskola, nagyon sok aranyérmet szereztek már.

Jelenleg az óvodában rejlő lehetőségeket vizsgálják 5 táblajáték segítségével. A játékokon keresztül történő fejlesztés itt is nagyszerűen működik. Az együttműködésnek hála a gyerekek számára sikeresebb lehet az iskolai első osztály.

Generációk közötti párbeszéd program

Szülők nélkül nem lehet sikeres az iskola – vallják Hejőkeresztúron. A szülők megnyerése is egy programon keresztül zajlik, a generációk közötti párbeszéd programon, ami azt jelenti, hogy tanítási órákra hívják be őket. A manuális készségeket fejlesztő módszer abból áll, hogy a gyerekek elkészítik a családfájukat, és bejelölik benne, hogy ki miben tudós. A ki miben tudósság lehet a főzés vagy a kertnek a kapálása, hiszen a szülők 60%-ának nincs 8 általánosnál több végzettsége. Ez alapján megpróbálnak egy közös témát keresni, például élethosszig tartó tanulás, őszi betakarítás - tehát mindig valamilyen ismeret köré csoportosul a szülők behívása, az ismeret átadása. Az adott témában bejön a szülő, s mesél az ő tudományáról, a gyerekek pedig hallgatják és kérdésekkel készülnek (hiszen tudják milyen témáról lesz szó). Végül elmondják az osztálynak, mit tanultak a szülőtől. Az óra egyik felében hallgatják a szülőt, a másik részében pedig elmondják, mit tanultak. Elég sok szülőnek nincs számítógépe otthon, így az iskola rákeres a szülő témájára az interneten. Ettől párbeszéd. Az iskolának az a hátsó szándéka ezzel, hogy a szülő bemenjen az iskolába, lássa, hogy az iskola jó, hogy ott jó helyen vannak a gyerekek, hogy pozitívan irányuljanak az iskolarend felé, és ez teljesen rendben is van.

A szülőkkel való kapcsolattartás másik fontos részét a kimondottan a szülőknek szervezett rendezvények képezik. Van egy kijelölt nap, ami a szülők napja. A jeles nap kulturális rendezvényein a kicsik igyekeznek odatenni magukat, be akarnak mutatkozni a szülők előtt, akik érzik, hogy gyerekeik értük dolgoztak. Egyébként a táblajáték foglalkozásokat is úgy hirdetik meg, hogy a szülő is elmehet rá. Újítást jelent, hogy a játékokat a szomszédos falvakba is kiviszik, meginvitálják a szülőket a foglalkozásra, s ilyenkor vitatják meg a gyerek problémáit, értékelik őket. Ez egy bevált, hatékony módszer.

A legnépszerűbb program a táblajáték, ezt vették meg a legtöbben, s ezt javasolják a hejőkeresztúriak is. A komplex instrukciós program alkalmazásának átvétele sokkal összetettebb. Lehet alkalmazni, de rettenetesen nagy utókövetést, segítséget és ráfigyelést igényel. Ha elég energiát fektetnek bele, akkor természetesen működőképes. A táblajáték kicsit egyszerűbb, s akár szakkörön is alkalmazható. Matematika órai használathoz már mélyebben kell ismerni a dolgot, óravázlatot kell építeni köré, rátermettnek kell lenni.

Szülői reakciók

A szülőkben különbözőképpen csapódik le az innováció. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szülei úgy látják, hogy nagymértékben fejlődik a gyerekük. Ebben az iskolában különösen figyelnek a tehetséges, nagyon jó képességű gyerekekre is. Kb. 2 évvel ezelőtt adódott egy probléma. A hátrányos helyzetű gyerek ugyanis felzárkózik, ha megfelelő mennyiséget találkozik a programokkal. A tehetséges gyerekek szülei pedig azt látták, hogy a gyerekük már nem egyedül ötös, és már nem töltötte el őket az a büszkeség, ami eddig, hiszen nem csak ő tudta egyedül megmondani a jó választ és ez riadalmat keltett bennük, s a tanári kar is elgondolkozott, érdemes-e hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozni, ha közben elveszítik a tehetségeket. De rájöttek, hogy a tehetségeseknek is ez a jobb, s erről a szülőket is meg tudták győzni. Ma már mindenki számára elfogadott az a szemlélet, hogy az egyéni képességek magas szintű kibontakoztatása közös érdek. Minél "erősebb" a csapat egésze, ez annál kiemelkedőbb teljesítményre sarkallja a tehetséges gyerekeket is.

Mérések

Az Országos Kompetenciamérés adatai szerint 2001-ben még az országos átlag alatt volt a hejőkeresztúri diákok teljesítménye, 2006-ban az átlag körül mozgott, felzárkóztak, a mostani legutolsó mérés pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a szövegértés az országos átlag környékén van, a matematikai képességeik pedig jobbak, mint az országos átlag. Az iskola országos aranyérmesekkel is büszkélkedhet! Azt is mérték, mi járul hozzá ahhoz, hogy a gyerekek sikeresen sajátítják el az ismeretet, megvizsgálták, milyen viselkedési attitűdöt mutat a pedagógus. A Stanford Egyetem megfigyelő lapjainak segítségével zajló mérés azt mutatta, hogy minél inkább háttérbe szorult a tanár, annál inkább együtt dolgoztak a gyerekek.

De beszéljenek a számok. A továbbtanulások aránya 100%, ami az összetételhez képest pláne jelentős eredmény. Innen a sajátos nevelési igényű gyerekek is továbbtanulnak. A hiányzások száma gyakorlatilag nulla. Matematikából hetedik osztályban sokszor jobb eredményt produkálnak, mint a fővárosi és a megyeszékhelyi iskolák hetedikesei.

S hogy mit gondolnak a gyerekek az iskolájukról, pedagógusaikról?

„Szeretek ide járni, mert kedvesek a tanárok. Most van ugye továbbtanulás. Arra biztatnak, hogy mindenki azt az iskolát írja be elsőnek, ami lenni akar. Nagyon törődnek velünk. Szóval nemcsak leadják az anyagot. Szeretnek minket.”

„Itt sokkal jobb tanulni, mint máshol, mert itt játékosan tanulunk. A tanárok kedvesek, nagyon sokat segítenek.”

„Amikor csoportban vagyunk, nem izgulok, mert tudom, hogy nem jegyre megy, hanem dicséret jár érte.”

„Mindenki jó valamiben. Én tesiből. Mindenki képessége szerint kap egyéni feladatot. Minél nagyobbodunk, annál több megy a fejünkbe bele.”

„Azért jó ez az iskola, mert mindenkivel egyenként foglalkoznak, képesség szerint adnak a gyerekeknek feladatot.”

„A generációs órákat szeretem, mert itt vannak a szülők, velük izgalmas. Az osztálytársaimmal szeretek együtt dolgozni. Az órákon szabadon fantáziálhatok.”

„Nem vagyok jó a tanulásban, de próbálok jól haladni.”

„Az órák érdekesek, óra végén sosem marad kérdésem. Jó ebben az iskolában tanulni ezekkel a módszerekkel és a lelkes tanárokkal. Az évek során megtaláltuk ki miben jó, mert mindenkinek volt kiemelkedő képessége.”

„Akartam okos lenni, de lusta voltam tanulni. Szeretek okosnak lenni, mert jó okosnak lenni. A sok tanár bácsi és néni sokat dolgozott vele, hogy okosok legyünk.”

„Van kitől segítséget kérni és nincs kitől félni.”

Vélemények roma szülőktől, akik az iskolában dolgoznak

„Kivételezés nincs, a tanárok egyformán bánnak a gyerekekkel.”

„A szülők nem elhúzóak, társasági emberek. Mivel a gyerekek egy osztályba járnak, mindenki nagyon nyitott egymás felé, senki nem érzi magasabbnak magát.”

„Laci tanár-bácsi – aki a kisfiam osztályfőnöke lesz – már ismeri az összes gyereket. Elment az óvodába, megnézte őket, az évzárón is ott volt. Nagyon örültek neki a gyerekek, örömmel köszöntek neki az évzárón, integettek neki. Nagyon jó dolog, mert a gyerekeknek nem lesz idegen, jobban fognak hozzá kötődni. Nekem ez nagyon tetszik. A kisfiam is nagyon várja már az iskolát.”

„Ha az iskolában részt kell venni valamilyen szülői közösségi programban, mi a férjemmel nagyon szívesen állunk elébe.”

„Családias a légkör, a tanárok segítőkészek és nagyon kedvesek. Azonnal szólnak, ha gond van a gyerekkel, így nem is tudnak félresiklani.”

„Nagyon erős iskola, a középiskolában is megállták a gyerekeim a helyüket.”

„Nem hiányoznak az iskolából, nem lógnak. A szakköröket maguk választják és imádják.”

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek