Egyezzünk ki a múlttal! Trianon történelemóra
2010/06/03 08:00
2348 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Történelemtanárok Egylete műhelybeszélgetés-sorozatot szervezett, ahol történészek, tanárok, társadalomtudósok vitatták meg a magyar történelem néhány - a közéletet erőteljesen foglalkoztató, problematikus megítélésű eseményét. Egyik témája éppen a trianoni békeszerződés, melynek társadalmi aktualitása nem szorul bizonyításra. A szakemberek módszertani javaslatokat, óravázlatokat is közzétettek, hogy segíthessék a történelemtanárok munkáját. Trianonhoz Bánki István készített óravázlatot.

Utolsó frissítés ideje: 2010.06.03.

A Történelemtanárok Egylete 2010. június 3-án mutatta be Egyezzünk ki a múlttal! -  Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről című szakmai kiadványát, mely idén szervezett szakmai műhelybeszélgetés-sorozat írásos összegzése. A kötet azokat a legelterjedtebb történelmi tévhiteket, mítoszokat mutatja be a szakértők nézőpontjából, melyek leginkább hatnak a mai magyar társadalomra, így a diákokra is.
Egyik központi témája éppen a Trianoni békeszerződés, mely különösen aktualitás a magyar közéletben, hiszen az Országgyűlés a békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
A szerzők a kötetben módszertani javaslatokat, óravázlatokat is közzétesznek, hogy a gyakorlatban segítsék a történelemtanárok munkáját a problémás társadalmi megítélésű témák tanórai feldolgozásakor. Ráadásul a kortárs történelem ezen témái az érettségi tételek, így "taníthatóvá tételük" rendkívül fontos szakmai feladat.
Ilyen metodikai javaslattal szolgál Bánki István, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium vezetőtanára. Írásának címe Trianon történelemóra.

Központi gondolatok
A szerző elméleti fejtegetései a trianoni döntéshez és következményeihez kötődő emlékek jelenkori társadalmi hatásfokát és szimbolikáját vizsgálják. A jelképek és a hozzájuk kapcsolódó – erős érzelmi telítettségű - vélemények, történelem koncepciók nemcsak a közbeszédben vannak jelen. Felbukkannak az iskolákban is, ahol könnyen konfliktusok forrásává válhatnak, hiszen megítélésük, kezelésük nem egyértelmű - sem pedagógiailag (társadalmi kontextusban vizsgálva), sem pedig szakmailag (tananyagként feldolgozva). Történelemórákon óhatatlanul előkerülnek a Trianonnal kapcsolatos különféle nézetek, vélemények, hiszen a téma érettségi tananyag.

Élő történelem – nemzeti ikon
Trianon súllyal van jelen a politikában, a közéletben, a történelemtanításban; a trianoni döntés elutasítása összefügg egyfajta „nemzeti” gondolkodásmód, identitás verbális-érzelmi öndefiníciójával. Bánki István úgy látja, hogy a trianoni döntés lényegében negatív tartalmú nemzeti ikonná formálódott: míg a Nagy-Magyarország-térkép a nemzeti nagyság jelképe, addig a „trianoni” Magyarország térképe a nemzeti bukás, a kudarc, sérelem és sértettség, a mellőzött „kisnemzeti” lét ikonja. Ebben az összefüggésben Trianon megítélése nem értelmi (objektív), hanem erősen érzelmi (szubjektív) kérdés, melynek nem történelmi kérdések felvetése illetve folyamatok átgondolása adja az alapját.

Történelmi „igazság”
Ahhoz, hogy Trianon kikerüljön ebből a kontextusból a döntések hátterét történeti módszerekkel, tudományosan kell feltárni, történelmi folyamatokkal, politikai eseményekkel, a korviszonyokkal, összefüggésekkel tényszerűen kell magyarázni. Racionális kérdéseket kell felvetni (pl. hogy milyen „igazságos” alternatívái lettek volna a megoldásnak, hogyan lehetett volna etnikai határokat meghúzni stb.). Emellett a személyes sorsok megismerése, megismertetése – a személyessé tétel - fontos eszközzé válik a tanórán, hiszen a történelem megismerésének, megértésének egyik legfontosabb forrása, a probléma feldolgozásának pedig a „kibeszélés” lehet a leghatékonyabb módja.

Megérteni – megbékélni
A szerző úgy véli, hogy egy kettős - az empátián, illetve a racionalitáson alapuló - megértés lehet az, amely Trianon esetében mind az iskolában, mind a társadalomban elvezethet a múlttal való „megbékéléshez”.
A történeti megismerésben az egyik legnagyobb lépés a történelem személyessé tétele: emberi sorsok, érzések és gondolatok megjelenítése, átélése és megértése. Más nézőpontok – más emberek, más nemzetek nézőpontjainak – megértése lehetővé teszi, hogy Trianon hatásairól árnyaltabb kép alakuljon ki a diákokban, háttérbe szoruljanak a meglévő előítéletek, sztereotípiák.
"A történelmi folyamatok, jelenségek, a Trianon utáni politika lehetőségeinek, lehetséges irányainak racionális, a személyes érzelmek szintjéről eltávolított, a közösségi, nemzeti érdekek, lehetőségek szintjére átvezetett áttekintése, átlátása a történelmi, nemzeti teljesítmény megítélésének új szempontjait, a nemzeti önértékelés alternatív lehetőségeit hozza a felszínre." - írja Bánki István 

Bánki István írását és óratervét elolvashatja a Történelemtanárok Egylete honlapján.

Az Egyezzünk ki a múlttal! -  Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről című szakmai kiadványt itt tekintheti meg.

Trianon az SDT-n (A trianoni békediktátum)

Trianon a Sulikaton (Magyarország határai)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek