Éjszaka a Földön - Kelet-Ázsia
Nádori Gergely
2007/12/17 00:00
1375 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Vajon felismerjük a Föld nagyobb városait messzire jutó fényeikről? Egy rendhagyó interaktív vaktérképes játék segítségével próbára tehetjük tudásunkat, és érdekes információkat gyűjthetünk (földközelben is) megtalált városainkról. Most Kelet-Ázsia nagyvárosaival ismerkedünk.

A képre kattintva indul a játék

Néhány hasznos információ a városokról:

Hongkong (Hong Kong, Xianggang)

Lakosság: 7 millió fő (2005)
Fekvés: A város a Dél-kínai-tenger partján fekszik, Dél-Kínában. A "Különleges Közigazgatású Régió" egy a szárazföldhöz kapcsolódó félszigeten és több szigeten terül el Kanton (Guangzhou) és Macao (Aomen) közelében.
Éghajlat: Szubtrópusi monszun.
Etimológia: Nevének jelentése: "illatos öböl".
Alapítás éve: Már a kőkorszakban is lakott terület közvetlen elődjét a britek alapították 1843-ban.
Története dióhéjban: A kora középkorban jelentős kereskedelmi központ szerepe a brit uralom alatt (1842-1997) virágzott fel újra. 1843-ban brit koronagyarmat lett. Fő funkciója a tea, az ópium és egyéb fontos iparcikk kereskedelmének bonyolítása volt. A háborús időszakokat átvészelve Hongkong, az egyik "kistigrisként", a XX. század második felének leggyorsabban fejlődő gazdaságú régiói között volt. Az 1980-as évekre Ázsia egyik legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központjává nőtte ki magát. Az 1997-es év fontos esemény: ekkor került vissza az anyaországhoz, igaz, státusza nem hasonlítható más kínai városéhoz (a hasonló körülmények között visszakerült Macaot leszámítva). Az "egy ország, két rendszer" jelszó jegyében jelentős függetlenséget élvez a kommunista Kínától, csak a védelmi és diplomáciai ügyekbe szólhat bele a pekingi kormányzat - legalábbis a 2047-ig érvényes szerződés értelmében. Gazdasági fejlődése mind a mai napig töretlen.
Funkció, szerepkör: A város Kína első számú kereskedelmi és pénzügyi centruma, Ázsia, és a világ egyik logisztikai központja. Hongkongban nagyon fejlett a szolgáltató szektor, a szórakoztatóipar termékeit pedig (pl. filmek) az egész világon ismerik.

Irkutszk (Irkutsk)

Lakosság: 593 604 fő (2002-ben)
Fekvés: A Bajkál-tó déli részétől 70 km-rel északra, az Angara folyó partján, Szibériában.
Éghajlat: A Közép-Szibériában fekvő város a tajga éghajlati övben fekszik.
Etimológia: A város területén az Angarába torkolló Irkut folyóról kapta nevét. Az "irkut" szó jelentése nem tisztázott.
Alapítás éve: 1652
Története dióhéjban: Kezdetben, a Moszkvától és Szentpétervártól igen távol eső orosz település, legfontosabb szerepköre a "szőrme-adó" beszedése volt a környéken élő burjátoktól. Később a szőrme és arany kereskedelem központjává vált. Városként 1686 óta jegyzik. A 19. és 20. században egyre fontosabb gazdasági, kulturális, vallási központtá és fontos katonai támaszponttá vált.
Funkció, szerepkör: A transzszibériai vasút mentén fekvő település fontos kereskedelmi, illetve regionális vallási és kulturális központ. A legfontosabb iparágakat a repülőgépalkatrész-gyártás, a bányagépgyártás, az építőipar, a faipar, a szőrmefeldolgozás képviseli, de természetesen fontos szerepe van a szolgáltatásnak is.

Peking (Beijing)

Lakosság: Belső területek: 7,5 millió fő, Pekingi agglomeráció: 11,8 millió fő (2005)
Fekvés: A kínai-alföld északi részén, 110 km-re Sárga-tengertől (Bohai-öböl), Kína észak-keleti részén.
Éghajlat: Peking éghajlata szubtrópusi monszun, de ezt jelentős mértékben befolyásolják szárazföldi hatások. Télen sarkvidéki légtömegek uralkodnak területén, ezért ez az évszak jobban hasonlít a szárazföldi éghajlatú területek telére.
Etimológia: A város nevének jelentése "északi főváros".
Alapítás éve: Már Kr.e. 1000-ben is voltak városok Peking területén, illetve környékén, a mai Peking közvetlen elődjét 1267-ben alapították.
Története dióhéjban: Több kínai uralkodó is megtette székhelyének az ókorban és a középkorban is. A mai Peking közvetlen elődjének a mongolok által alapított (1267) és felépített Dadu számít. A mongol hódítás után a korábbi Nanjingból ("déli főváros") a kínai császár is áttette székhelyét Pekingbe (1403). A császárság megdöntése (1911) utáni zűrzavaros időkben egy időre újra Nanjing lett az ország fővárosa, Peking nevét pedig többször is Beipingre ("északi béke") változtatták, de végül a kommunista hatalomátvétel után visszakapta a Peking (Beijing) nevet.
Funkció, szerepkör: Peking Kína fővárosa, az ország egyik kereskedelmi, kulturális és ipari központja. A legtöbb iparág megjelenik a város vagy a pekingi agglomeráció területén. Mivel a hatalmas Kínát ebből a városból irányítják, az államapparátusban dolgozók és a kormányzati munkával kapcsolatos munkahelyek száma igen magas. A város rohamléptekkel fejlődik, egyre-másra épülnek az újabbnál újabb épületek. Sajnos a rohamos ipari fejlődéssel a szennyezettség is együtt jár.

Sanghaj (Shanghai)

Lakosság: Belső területek: 10 millió fő, sanghaji agglomeráció: 17,4 millió fő (2005)
Fekvés: A város a Jangce folyó torkolatánál fekszik, közel a Kelet-kínai-tengerhez, Kína középső részén. A várost a Huangpu folyó osztja két részre.
Éghajlat: Szubtrópusi monszun.
Etimológia: A város nevének jelentése: "a tengertől felfelé".
Alapítás éve: Igen régóta lakott terület, elődjét a 11. században alapították.
Története dióhéjban: Már a középkorban is fontos kikötő, rohamos fejlődése a 19. század közepétől indul meg, jelentős az angol, a francia, majd később az amerikai tőkebeáramlás. A császárság bukása után (1911) is fontos szerepű város, mert itt volt a külföldi és kínai tőke jelentős része. A II. világháború alatt sok menekült érkezett a városba, többek között 20 ezer zsidó. A kommunista hatalomátvétel után a város fejlődése megtorpant. Csak a XX. század végén kapott újra jelentősebb szerepet, hogy a XXI. század elejére Kína és a világ egyik fontos kereskedelmi és ipari központjává váljon.
Funkció, szerepkör: Sanghaj Kína legnagyobb városa, a lendületes gazdasági fejlődést mutató kommunista ország egyik büszkesége. A város gyorsabban épül, fejlődik, mint bármelyik másik a világon. A kínai kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági élet második számú központja Hongkong után.
A város területén szinte minden iparág és a szolgáltató szektor is képviselteti magát. Sajnos a kínai vezetők nem fordítanak elegendő figyelmet a környezetvédelemre, ezért a sanghaji agglomeráció területén és környékén található természetes vizek és a levegő igen szennyezett.

Szöul (Seoul)

Lakosság: 10,3 millió fő (2003)
Fekvés: A Han folyó torkolatánál, közel a Sárga-tengerhez, Dél-Korea északi részén, nem messze az észak-koreai határtól.
Éghajlat: Szubtrópusi monszun, meleg, csapadékos és párás nyárral, de szárazabb hideg téllel.
Etimológia: A város nevének jelentése "az uralkodó székhelye" vagy egyszerűen csak "főváros".
Alapítás éve: A legenda szerint Krisztus előtt 18-ban.
Története dióhéjban: A koreai történelem során többször is volt Szöul az ország vagy egy országrész fővárosa. A japán uralom és a koreai háború (1950-1953) alatt Szöul teljesen elpusztult. A háború után továbbra is kettészakított Korea déli területeinek fővárosa és a meginduló, majd döbbenetes mértékben szárnyaló gazdasági fejlődés centruma.
Funkció, szerepkör: Szöul Dél-Korea fővárosa, politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja. A hatalmas metropoliszból irányítják a rohamosan fejlődő és ma már világgazdaság fontos szereplőjének számító Dél-Koreát. Az ország legtöbb és legjobb egyetemei is Szöulban találhatóak, ezért az ország első számú oktatási központja. A legtöbb iparág és természetesen a szolgáltatási szektor is jelen van a városban.

Tajpej (Taipei)

Lakosság: 2 millió 625 ezer fő (2004)
Fekvés: Tajvan északnyugati részén a Tanshui folyó mentén, a Tajpej-medencében, közel a Kelet- és Dél-kínai tengert elválasztó Tajvani-szoroshoz.
Éghajlat: Szubtrópusi monszun.
Etimológia: Nevének jelentése: "északi terasz" vagy "északi főváros".
Alapítás éve: A kínaiak 1709-ben létesítettek itt először települést.
Története dióhéjban: Kínaiak csak az 1700-as évek folyamán jelentek meg a Tajpej-medencében, korábban a ketagalan (nem kínai) törzs lakhelye volt a terület. Gazdasági jelentősége a 19. században vált jelentősebbé a tea kereskedelem miatt. Az ázsiai japán terjeszkedés egy időre véget vetett a kínai uralomnak, végül azonban a kínai polgárháború lezárásaként a nacionalista kínai kormány (Kuomintang) ide menekült a kommunista Mao Ce Tung elől. Nemzetközi státusza jogilag nem tisztázott. A tajvaniak szerint Tajpej Tajvan fővárosa, de Kína mind a mai napig renegát tartománynak, azaz Kína részének tekinti Tajvant, így nem is ismeri el Tajpejt sem fővárosnak, csak tartományi székhelynek. A világ országainak jó része jogilag nem, de minden más szempontból önálló országként kezelik Tajvant, aminek fővárosa Tajpej.
Funkció, szerepkör: Tajvan kulturális, kereskedelmi és pénzügyi központja. A nemzetközi kereskedelemben is jelentős szerepkörű város gazdasági fejlődése a 20. század második felében volt rohamos. Az egyik "kistigrisként" az elektronika és elektrotechnika egyik fellegvára lett. A közeli kikötőkhöz kötődő feldolgozóipar és a szolgáltatói szektor is rendkívül fejlett.

Tokió (Tokyo)

Lakosság: 12,36 millió fő (2003), de a tokiói agglomerációban körülbelül 25 millió ember él
Fekvés: A Tokió-öböl mentén, a Kanto-alföldön, Honshu szigetének középső részén, a Csendes-óceán partján.
Éghajlat: Tokió éghajlata szubtrópusi monszun, igaz a Kanto-alföldtől északra már a kontinentális hatás is megjelenik. Ezért a tél Tokióban elég hűvös, a hóesés sem ritka.
Etimológia: Nevének jelentése "keleti főváros". A város neve 1868 előtt Edo, (vagy Yedo), mely körülbelül annyit tesz, hogy "bejárat az öbölbe".
Alapítás éve: A kőkorszak óta lakott, első fontosabb erőd építése: 1457.
Története dióhéjban: 1590-ig (amikor Tokugawa Iyesu kiterjesztette uralmát Tokyo környékére is) jelentéktelen település, 1603-tól Kyoto, (a császár székhelye), "ellen-fővárosa", Edo néven. A 18. században fontos gazdasági és politikai központtá válik. A 19. században, a Meiji restauráció idején, a japán császár is Edoba költözik, a város nevét 1868-ban Tokióra változtatják. A 19. század végi és a 20. századi "japán csoda" egyik legfontosabb színhelye, a II. Világháborús pusztítást végül kiheverve, a japán gazdasági fejlődés motorja.
Funkció, szerepkör: Tokió nemcsak Japán, hanem a világgazdaság egyik meghatározó városa, fontos pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és oktatási központ. Reptereinek és kikötőinek utas- illetve áruforgalma felfoghatatlan méretű. Az irdatlan agglomeráció jól szervezett közlekedése és tisztasága mintaértékű. A beáramló nyersanyagok és áruk feldolgozása mellett a humán tőke és a K+F szerepe is igen jelentős.

Vlagyivosztok (Vladivostok)

Lakosság: 591 800 fő (2002)
Fekvés: A Nagy-Péter öbölbe nyúló Murajov-Amurszki-félszigeten a kínai és az észak-koreai határ közelében, a Japán-tenger partján.
Éghajlat: Igen zord, pedig Marseille-el (és Bostonnal) fekszik egy hosszúsági körön. A januári középhőmérséklet: - 13,7 °C, az augusztusi pedig 20,2 °C, tehát a hőmérséklet évi ingadozása jelentős. Vlagyivosztok éghajlata annak ellenére, hogy a tenger mellett található inkább kontinentális. Ennek az az oka, hogy az év jó részében sarkvidéki (száraz) légtömegek uralják, nyáron azonban a monszun éghajlat is befolyással van a területre.
Etimológia: A város nevét az "uralkodj a Keleten" orosz szóösszetételből lehet levezetni az észak-oszétiai Vlagyikavkaz ("uralkodj a Kaukázuson") mintájára, mely nevek egyértelműen jelzik az akkori orosz kolinialista törekvéseket.
Alapítás éve: 1860
Története dióhéjban: A katonai támaszpont a transzszibériai vasútvonal megérkezése (1903) után rohamos fejlődésnek indult. A szovjet időszakban a külföldiek és a Szovjetunió más területein élő emberek elől elzárták a szovjet csendes-óceáni flotta szigorú védelme miatt. A zártságot csak 1992-ben oldották fel.
Funkció, szerepkör: Az orosz Távol-Kelet legfontosabb tengeri kikötője, így a kikötőiparhoz és a hadiflottához kapcsolódó szolgáltatások és iparágak jellemzőek. A város ma már fontos szerept játszik a turizmusban is és az orosz Távol-Kelet egyik fontos kulturális és oktatási központja.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek