Élethosszig tartó tanulás az EU-ban: ahogy azt az érintettek látják
Farkas László
2003/08/29 09:41
1668 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Eurobarométer idén január-februárban tizenöt állam, valamint Norvégia és Izland mintegy 18 ezer munkavállalójának megkérdezésével felmérést készített az élethosszig tartó tanulásról. A fölmérés szerint, bár az európaiak többsége személyes és szakmai fejlődése szempontjából igen fontosnak tartja az élethosszig való tanulást, idő és pénz hiányában sokan mégsem élhetnek lehetőségével. (A cikket az OFA Kht Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélében megjelent írás alapján közöljük)

A felmérés apropóját az Európai Bizottság 2001 novemberében "Tegyük valósággá Európában az élethosszig tartó tanulást" címmel publikált közleménye adta. Az uniós tagállamoknak május végéig kellett az élethosszig tartó tanulás célkitűzésének megvalósításáról szóló nemzeti jelentéseiket a Bizottsághoz benyújtaniuk, összefoglaló értékelésének közzétételét novemberre tervezi. A felmérés tanúsága szerint tíz uniós polgárból kilenc tartja fontosnak az élethosszig való tanulást, bár az egyetértés mértéke országonként szignifikáns eltéréseket mutat. Németország és Izland lakosainak szinte egyöntetű ebbéli meggyőződése, míg Belgium, Írország, Hollandia és Görögország polgárai már jóval szkeptikusabbak az átlagnál. Az európai polgárok döntő többsége mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a folytonos tanulás elengedhetetlen feltétele a gazdasági és társadalmi célok elérésének. Nagyban hozzájárul ugyanis, hogy a munkavállalók sikeresen alkalmazkodjanak a munkaerőpiac változó igényeihez. Nem utolsó sorban, abban is segítséget nyújt, hogy ki-ki saját kezébe vegye élete irányítását, azaz teljes és számára kielégítő életet élhessen. A megkérdezettek többsége gondolja úgy, hogy az élethosszig való tanulás - mi másra is utalna az elnevezés - nem korosztály-specifikus. Másképpen fogalmazva, az távolról sem korlátozódik a fiatalokra vagy éppen az idősebb korosztályra: az ember valamennyi életszakaszán átnyúló folyamatos tanulást jelenti. A felmérés résztvevői szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az olvasás, az írás és a számolás a legfontosabb ismeretek közé tartozik, s itt nem csak a munkavégzés területére kell gondolnunk. A megkérdezettek egyben azt is elismerték, hogy a tudás Európájának megteremtéséhez jóval több képesség megszerzésére van szükség, beleértve az info-kommunikációs ismereteket, az idegen nyelveket, valamint a kommunikációs készségek fejlesztését is. Bár a megkérdezettek szinte valamennyien jól olvasónak, írónak, illetve számolónak tartották magukat, az újabb keletű, de kulcsfontosságú képességek tekinttében már kevésbé volt optimista a kép. Hogy csak néhány példát említsünk: a válaszadóknak mindössze 58 százaléka tudja használni a számítógépet; a megkérdezettek fele már nem boldogul az Internettel; 60 százalékuk pedig nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Az info-kommunikációs technológiák ismeretében különösen Görögországban és Portugáliában mutatkozik hiány, ahol a megkérdezettek kétharmada nem rendelkezik számítástechnikai ismerettel. Spanyolországban, Írországban és az Egyesült Királyságban pedig a felmért lakosság 70 százaléka nem beszél idegen nyelvet.A felmérésből az is kiderült, hogy az európai polgárok többsége szívesebben tanul "informális" keretek között, így például otthon, szabadidejében, könyvárban vagy a helyi oktatóközpontokban. A megkérdezetteknek csak 17 százaléka számolta be hivatalos oktatási intézményben - iskolában vagy egyetemen - folytatott kiegészítő tanulmányokról. Szintén említésre méltó, hogy az oktatási formák rangsorában kiemelkedő helyet foglal el a távoktatás és a külföldi tanulmányút (pl. csereprogramok keretében). Az Eurobarométer felmérése tehát rávilágított, hogy tanulás szempontjából az átlaglakosság jobban kedveli a nem hivatalos kontextusokat. A szakmai ismeretek frissítéséről, illetve gyarapításáról szólva azonban már egyértelműen a hivatalos kereteket részesítette előnyben. Ez elsősorban azzal a hagyományos felfogással magyarázható, hogy az oktatás szükségszerűen valamilyen intézményhez kötődik. A gyakorlatban azonban fel kell ismernünk, hogy az ismeretek elsajátítása jóval szélesebb kontextusban megy végbe. Ez pedig hangsúlyozza annak szükségét, hogy európai szinten is elismerjük a nem hivatalos keretek között megszerzett ismeretek értékét. A felmérés készítői végezetül az élethosszig tartó tanulás legfőbb gátjairól kérdezték az európai munkavállalókat. Norvégiában például a felmérés alatt a válaszadók több mint fele nem vett részt semmilyen oktatási vagy képzési formában. Görögországban és Portugáliában csak minden ötödik válaszadó számolt be arról, hogy az elmúlt évben továbbképzést kapott volna. A továbbképzés iránt semmilyen érdeklődést sem tanúsítók aránya különösen Spanyolországban (47%) és Portugáliában (50%) volt magas. A felmérés eredményei arra is következtetni engednek, hogy az élethosszig tartó tanulás iránt a legjobban képzett és a legmagasabb végzettséggel rendelkező munkavállalók mutatják a legnagyobb hajlandóságot. Bár a válaszadók általában nem kérdőjelezték meg a tanulás személyes és társadalmi hozadékát, hangsúlyozták, hogy a legnagyobb akadályt a munkahelyi és családi kötelezettségekkel járó időhiány jelenti. A személyre szabott és rugalmas oktatási formák még így is, vagy éppen ezért igen nagy vonzerővel bírnak. A legfőbb akadályok között szerepelt továbbá a pénz: a megkérdezettek fele vallotta, hogy semmilyen körülmények között sem költene pénzt továbbtanulásra. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy érdekes módon ugyanazon személyek szívesen áldoznak kizárólag személyes gyarapodásukat szolgáló célokra. Ezzel ellentétben, ami a munkahelyen hasznosítható ismeretek megszerzését illeti, úgy érzik, hogy továbbképzésük anyagi terhét korántsem csak nekik kell viselniük.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek