Elhelyezkedési kilátások és versenyképes tudás I.
2004/04/21 23:56
1062 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Szinte megjósolhatatlan, hogy az egyetemet, fõiskolát most kezdõ fiatalok mely területeken helyezkedhetnek el könnyen 4-5 év múlva - mondja Lipcsei András fejvadász, a Pendl&Piswanger tanácsadó cég ügyvezetõ igazgatója.

Úgy véli, a jövõben még nehezebb lesz a pályakezdõk helyzete, ezért már az egyetem/fõiskola alatt javítani kell a versenyképességet. Lipcsei András szerint az érvényesülés kulcsa az egyetem alatti munkatapasztalat szerzése, a nyelvtudás és a külföldi tanulmányok lehetnek. Az ügyvezetõ igazgató beszélt még a fejvadászatban adódó lehetõségekrõl is.

- Mire készüljenek azok a fiatalok, akik most kezdik felsõfokú tanulmányaikat és három-öt év múlva diplomáznak? Milyen trendeket lát a munkaerõpiacon? Néhány napja megjelent egy optimizmusra okot adó hír, mely szerint az EU-csatlakozás után a környezetvédelemben 30 ezer új álláshely jön létre, mivel meg kell felelnünk EU-irányelveknek.

Lipcsei András: - Az ön által említett környezetvédelmi példa jól mutatja, hogy mennyire le vagyunk maradva ezen a területen az EU-tagországokhoz képest. A felzárkózási kényszer valószínûleg megnyitja az elhelyezkedés lehetõségét sok környezetvédelmi szakember elõtt. Mindazonáltal nehezebbé válik az álláskeresés a következõ években. Ha megnézzük az EU tagországok és Magyarország munkanélküliségi adatait, akkor láthatjuk, hogy a legtöbb tagországhoz viszonyítva nálunk alacsonyabb az állástalanok részaránya (az EU-átlag 8,8 százalék, a magyar ráta 5,8 százalék - a szerk. ). A következõ években minden bizonnyal nehezebb lesz pályakezdõként elhelyezkedni. Egyszerû gazdasági törvényszerûség, hogy minden gazdálkodó szervezet olyan munkatársat szeretne felvenni, aki azonnal értéket tud termelni. Nincs idõ arra, hogy hosszú hónapokig betanítsanak valakit. A piac nyomása, a költséghatékony gazdálkodás ezt nem engedi meg, hanem kész, tapasztalt szakemberekre van és lesz szükség.

- Ez a diagnózis eléggé illúziórombolónak tûnhet az egyetemisták, fõiskolások elõtt. Mit tehetnek ez ellen a pályakezdõk?

Lipcsei András: - Nagyon sokat számít, ha valaki az egyetem mellett meg tud ismerkedni a munka világával. Nagy értéke van annak a végzõsnek, aki a diploma megszerzése után úgy pályázik, hogy szakterületén 1-2 éves munkatapasztalata van. Ha például valaki pénzügy és számvitel szakon tanul, és a fõiskola mellett egy könyvelõ cégnél dolgozik, megismeri az iskolában tanultak gyakorlati vetületét, jó eséllyel indul neki a munka világának. Ugyanez vonatkozik az ügyvédi irodában gyakornokoskodó jogászhallgatókra, vagy a mérnöki irodában dolgozó mûegyetemi hallgatókra.

- Ez azt feltételezi, hogy a hallgatók a tanulmányok alatt már pontosan tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Sajnos számos olyan példát lehetne említeni, hogy a diákok szakmai jövõkép nélkül koptatják az elõadótermek padjait.

Lipcsei András: - Igen, ezt idõben el kell dönteni, lehetõleg az egyetemre kerülés elõtt. Egy fõiskolát vagy egyetemet úgy érdemes elvégezni, ha szeretjük azt, amit tanulunk és azzal akarunk késõbb is foglalkozni. Ha valaki csak a diploma megszerzése miatt kezd el tanulni, sokszor menet közben abbahagyja a tanulmányait, vagy a diploma megszerzése után váltásra kényszerül. Hiába van egy oklevél a kezében, ha nem a szakmában keres állást, egy idegen területen a diplomája kevesebbet ér.

Illúzió fiatalon a kapcsolatépítés

- Gondolom, az egyetem alatti munka a kapcsolatépítés miatt is fontos. Mekkora szerepe van az álláskeresésben a kapcsolati hálónak?

Lipcsei András: - A kapcsolatépítés akkor lehet sikeres, ha nem csak kapok, hanem adok is valamit. Egy tapasztalat nélküli egyetemista nincs abban a helyzetben, hogy adjon. Úgy pedig nehéz kapcsolatot építeni, ha csak elvárunk valamit. A 18-22 év közötti korosztálynak inkább a szülõk kapcsolatrendszerét kell kihasználnia. A kapcsolatépítés helyett a külföldi tanulmányokra vagy munkára helyezném a hangsúlyt. Ez az életképességet, a külföldi világba való beépülést, a különbözõ kultúrák megismerését és elfogadását bizonyítja. Aki élt, tanult, dolgozott külföldön, bizonyítja, hogy együtt tud mûködni más kultúrában élõkkel, feltételezhetõen jól megtanul egy idegen nyelvet.

- Egy örökzöld témához értünk: a nyelvtudáshoz.

Lipcsei András: - Ma nyelvtudás nélkül sokkal rosszabb feltételekkel lehet elhelyezkedni, mint egy idegen nyelv ismeretével. Azért is veszélyes a nyelvismeret hiánya, mert akkor általában csak olyan periférikus cégnél jut állás, amely nem kapcsolódik be a nemzetközi körforgásba, és a szakma legújabb trendjeivel sem tartja a lépést. Egy nem nyelvigényes vállalatnál egészen más szemlélet uralkodik, mint egy olyan versenytársnál, ahol nemzetközi a vezetés vagy elvárják minden munkatárstól egy idegen nyelv ismeretét.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek