Élmény és tanulás - Néhány szó a drámapedagógiáról
Szendrei Judit
2007/11/19 00:00
788 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A drámapedagógia a nyugati országokban igen elterjedt oktatási forma, melynek hatékonysága abban rejlik, hogy a cselekvés útján valóságos élményekhez és tapasztalatokhoz segíti a gyermeket. A tanulók ötleteinek, gondolatainak cselekvő kifejezése élővé teszi a megtanulandó anyagot, megoldandó problémát.

Pedagógiai nézőpontból a dráma egy képzeletben életre kelt világ, melyben a valós élet problémáit jelenítik meg a szereplők. A problémával való ütközést, a belehelyezkedést azonban védett módon tudja átélni a személyiség. E dramatikus "cselekvésbe ágyazott gondolkodás" útján mégis valóságos tapasztalatokra és tudásra tehetnek szert a szereplők. elsősorban magának játszik s nem kifelé. Az értelmi és érzelmi megélés elemi cél, a színház sokszor ismételt előadásaival szemben, melyben a szereplő tudatosan választja le magáról a szerepet és távolodik el tőle. A drámapedagógia élményorientált, s nem előadásorientált. S végül míg a színház esetében a folyamat a szerep azonnali megformálásával kezdődik s folytatódik, addig a drámapedagógia esetében a személyes belehelyezkedés után következik csak a szerep teljességének felfedezése.

A dráma fő célja, hogy megértésbeli változást idézzen elő. 
Ezzel párhuzamosan olyan célok is megvalósulhatnak, mint a közösségformálás, kommunikációs készségfejlesztés stb.Fontos a dráma távolító, azaz pszichés védő funkciója: "Nem én vagyok az, csak olyan mintha én lennék". Alapvető kritérium, hogy mindvégig lehetőség van a játékból való kilépésre. A tanárnak speciális és rugalmas funkciója van a drámaórán. A dráma folyamatába való belépése különböző célokra irányulhat:
- sztereotípiák, leegyszerűsítő vélemények megkérdőjelezése
- jelentőségkiemelés
- értelmezés segítése, előremozdítása
- a folyamat lassítása/gyorsítása
- új információk adása
- nyelvi/viselkedésbeli modellnyújtás
- csoport-konszenzus provokációjaA dráma hatására bekövetkező lehetséges változások lehetnek:
- megértés (egy korábbi szint módosul)
- attitűd (érzelmi és megismerési és viselkedésbeli tapasztalatok hatására) - szociális viselkedés (pl. kooperáció hatékonyságának megtapasztalása)
- nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok
- mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése, empátia fejlődése Az alkalmazott drámaformák közül az úgynevezett megismerést szabályozódráma például lehetőséget nyújt egy adott problémáról előzetesen kialakult, rögzült előítéletek, sztereotip vélemények, attitűdök mélyebb feldolgozására, s így annak megváltozására. A problémamegoldó dráma esetében aktuális helyzetek, történések feldolgozása és azok megoldási lehetőségeinek keresése történik. A gyerekek rendszerint igen motiváltak, éppen ezért fontos a távolítás és védelem a megjelenítés során. Ez a legkönnyebben, s egyúttal a leghatékonyabban a szimbólikus formában megjelenített játékkal valósítható meg. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az osztályon belüli konfliktusok javarésze az egymással szembeni intoleranciából, egyesek kiközösítéséből adódik. Így e módszer az önismeret és társismeret drámapedagógia útján való fejlesztése, az egyének közötti különbségek tudatosításának és elfogadásának egyik nagy lehetősége.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek