Emlékezés Gróf Teleki Pálra
2001/04/12 00:00
1966 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Hatvan évvel ezelőtt, 1941. április 3-án halt meg tragikus körülmények között gr. Teleki Pál hazánk mártírsorsú miniszterelnöke. Századunk kevés igazi polihisztorának egyike a lelkiismeretesség és kötelességtudás példaképe volt, nagy műveltségű, tehetséges politikus és földrajztudós. 62 évesen, hazánk egén tornyosuló vészjósló viharfelhők nyomasztó hatására vált meg életétől, akkor amikor tapasztalata, tudása gazdag birtokosaként még hosszú ideig szolgálhatta volna eredményesen a magyar hazát a politika és a tudomány területén.

Gróf Teleki Pál

1879 november 1. - 1941. április 3.

Gróf Teleki Pál Teleki Pál gróf erdélyi földbirtokos, 1879 november 1.-én született Budapesten. Apja, gróf Teleki Géza politikus és író Tisza Kálmán kormányában volt rövid ideig belügyminiszter. Fiát a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karának diákja volt. Emellett földrajz- és társadalomtudományi, valamint mezőgazdálkodási tanulmányokat is végzett. Államtudományi doktorátusát 1903-ban szerezte. Ugyanebben az évben már gyakornok a földrajz tanszéken. 1904-ben megszakította igéretesen induló tudományos pályáját, és szolgabíró lett Szatmárban, majd 1905-ben a szatmári nagysomkúti kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1907-ben Szudánba ment, onnan visszatérve európai tanulmányutat tett. A politikától ideiglenesen elfordulva, újra a tudományos élet vérkeringésébe került és 1909-ben a Földrajzi Intézet igazgatója, majd 1910-ben a Magyar Földrajzi Társulat főtitkára lett. Az első világháborúban önkéntesnek jelentkezett, és egy ideig főhadnagyi rangban szolgált a szerb, majd az olasz fronton. Itt született (nemegyszer a lövészárokban körmölve) egyik legjelentősebb műve: A földrajzi gondolat története. A háború alatt szociálpolitikával foglakozott, 1918 őszétől pedig a béketárgyalásokra elkészített az ország községenkénti etnikai térképét. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor Svájcban tartózkodott, innen Bécsbe ment és ott csatlakozott az Antibolsevista Comitéhoz.

Teleki Pált 1920. július 25-én Horty Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké. Emellett ő vezette a külügyi tárcát és a nemzeti kissebségek tárca nélküli minisztere is volt. Hivatali ideje alatt kezdődött meg a "Horty rendszer konszolidációja". A gazdasági stabilizációra tett intézkedések eredménytelensége miatt a kormány 1920. december 1-én lemondott, de két héttel később ismét Teleki kapott kormányalakítási megbízást. Az egykori király, IV. Károly visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én végérvényesen lemondott a miniszterelnökségről. Ezután a Trianon-revízió tudományos hátterének és érvrendszerének kialakítását tartotta fő feladatának. Meghatározó szerepet töltött be a korszak tudományos életében: tanszékvezető, dékán, majd rektor volt különböző egyetemeken. A tudományos elitképzés fellegvárának az Eötvös-kollégiumnak is kurátora volt ebben az időszakban.

Teleki Pál sírja a máriabesnyői temetőben (Gödöllő) 1922-től állt a Magyar Cserkész Szövetség élén; 1923-ban betegsége miatt lemondott, de tiszteletbeli főcserkészként továbbra is a mozgalom lelkes támogatója maradt. A Szövetség nemzetközi tekintélyét emelte gr. Teleki Pál beválasztása a 9 tagú Világ-intézőbizottságba. A gödöllői jamboree után a cserkészmunka céltudatosan irányult a népi kultúra felé. A regös cserkészet fellendülését Teleki Pál próbatervezete (Teleki-hagyaték) azzal segítette elő, hogy a cserkészprogramot mélyebben beleágyazta a magyarságunkba. Társadalmi és szociális kérdések iránt érzékeny fiatalok kezdték járni a falvakat, ismerkedvén nemcsak a szép hagyományával, de a társadalmi feszültségek forrásait is megláthatták.

A nagypolitikába 1938-ban tért vissza: május 14-én kultuszminiszterré választották. Az első bécsi döntés idején a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében a náci Németország és a fasiszta Olaszország (a tengelyhatalmak) felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses nyugatbarát volt. A kormányzat, amely a Szovjetuniót (akkor éppen Hitler szövetségesét) tekintette a legfőbb ellenségnek és Jugoszlávia felé próbált nyitni (noha vele szemben területi követelései voltak). 1940. december 12-én Belgrádban Magyarország örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Az ottani németellenes fordulat után azonban a berlini vezetés bejelentette igényét a magyar csapatokra. Telekinek választania kellett a revíziót lehetővé tevő - és a háború folyamán mindaddig legyőzhetetlennek bizonyuló - Németország és a térséget feladó, de nagy anyagi tartalékokkal rendelkező nyugat között. Teleki önmagát tartotta felelősnek, amiért olyan helyzet alakult ki, amelynek elkerüléséért egész életében küzdött. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án Teleki főbe lőtte magát. Azon a hajnalon drámai hangú levelet írt a kormányzónak...

További információk:

Zakar András: Teleki Pál halála
Tilkovszky Loránt: Teleki Pál titokzatos halála
Dr. Kádár László: A geográfus Teleki Pál
Megjelent a vitéz Temesy Gyôzô által szerkesztett FÖLDRAJZI ZSEBKÖNYV 1942-es kötetében.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek