Erósz - Phanész
2003/06/02 22:51
1084 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az őskori kultúrák közül csak a görög és a kínai ismerte a megszemélyesített Időistent, a maga próteuszi változékonyságával minden halandó kezei közül kipergő, megállíthatatlan és megfoghatatlan, teremtő, éltető és pusztító Időét, a múlt, jelen, jövendő és mindenek Uráét.
„Legyetek vígan, míg hagyja a Sors,
robogó kocsiján elfut az élet,
s a madárröptű Nap hajtja az év
rohanó kerekét.
Seneca: Őrjöngő Hercules

Az őskori kultúrák közül csak a görög és a kínai ismerte a megszemélyesített Időistent, a maga próteuszi változékonyságával minden halandó kezei közül kipergő, megállíthatatlan és megfoghatatlan, teremtő, éltető és pusztító Időét, a múlt, jelen, jövendő és mindenek Uráét.

A görög mitológia legarchaikusabb rétegében már feltűnik Erósz, a "vonzás és taszítás" teremtő és pusztító erejét szimbolizáló időistenség, mely nem azonos Aphrodité szeszélyes és sértődékeny fiával, a későbbi korszakokban olykor infantilizált, de veszedelmes szárnyas kis istennel, a hozzáértő költők szerint minden baj alfájával és ómegájával.

Az orphikus hagyomány szerint az ősi Erósz az Éj és a Szél gyermeke. Egy ezüsttojásból kelt ki, melyet az Éj a Sötétség méhébe tojt. Egyesek Phanésznek is nevezték.

Más orphikus elképzelés szerint mindennek kezdetén Khronosz, az "Idő" állt, aki, bár később a név hasonlósága miatt vele hozták összefüggésbe, nem azonos a görög Kronosszal. Khronosz hozta világra Aithért, az "ég világosságát" és Khaoszt, a "sötétséggel teli űrt".

Khronosz Aithér számára teremtett egy ezüsttojást. Ez volt Aithér fiának, Phanésznek, a "megjelenőnek" és "megmutatónak", vagy másik nevén Prótogonosz Phaetónnak, az "elsőszülött világítónak" tündöklő köntöse. Phanészt hívták még Erósznak ("szerelem") és Métisznek ("okos tanács") is. Ő teremtette az Eget, a Földet, a Holdat és a Napot.


Valószínűleg ezt a sok néven nevezett időistent ábrázolja a mellékelt római kori dombormű is. A lángoló tojásból megjelenő szárnyas isten bal kezében rudat tart, jobbjában vihart jelképező lángcsóvát. A kígyóval körülfont meztelen ifjút a 12 Zodiákus (Állatöv) veszi körül.

Legfelül a csillagászati év kezdetét jelző Kos (lat.: Aries), majd sorban, az óramutató járásával ellentétes irányban haladva a Bika (lat.: Taurus), Ikrek (lat.: Gemini), Rák (lat.: Cancer), Oroszlán (lat.: Leo), Szűz (lat.: Virgo), Mérleg (lat.: Libra), Skorpió (lat.: Scorpio), Nyilas (lat.: Sagittarius), Bak (lat.: Capricornus), Vízöntő (lat.: Aquarius) és végül a Halak (lat.: Pisces).

A dombormű négy sarkában található fejek feltehetően Eurosz, az ősz, Boreász, a tél (szakállasok), Zephürosz, a tavasz és Notosz, a nyár szelét szimbolizálják.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek