Európa földtörténete I. - Prekambrium, ópaleozoikum
Huszár Tamás
2003/01/28 18:01
2481 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hosszú, eseménydús fejlődéstörténetének elején ősi hegységek összeforrt maradványaiból alakult ki Európa magja és jöttek létre a földrész legrégebbi földdarabjai. Az ópaleozoikum legfontosabb eseménye pedig a Kaledóniai-hegységrendszer fölgyűrődése.

Tarka domborzati kép, változatos földtani múlt

Európa különböző kőzetekből fölépült, változatos domborzatú, formakincsű tájain különböző geológiai korokban keletkezett, a lepusztulás eltérő stádiumaiban levő rög- és lánchegységek, szelíd dombvidékek, letarolt vagy feltöltött alföldek, jéggyalulta síkságok, ősmasszívumok stb. osztoznak. Az egyes vidékek, csakúgy, mint a kontinens mai, jól ismert körvonalai rendkívül hosszú idő alatt, különböző geológiai korokban alakultak ki. A változatos földtörténeti múlttal rendelkező Európa arculatát folyamatos kontinensvándorlás, nagy hegységképződések, tektonikus események, különböző tengerelöntések és szárazra kerülések, tűzhányókitörések, jégkorszakok, a változatos éghajlat alatt különböző intenzitású lepusztulási folyamatok formálták. A továbbiakban földrészünk földtörténeti múltját kísérjük figyelemmel, a kezdetektől egészen napjainkig.

A kontinens ősi magja

Noha a mai Európa geográfiai értelemben nem tekinthető önálló kontinensnek, hiszen tulajdonképpen nyugati elvégződését jelenti a hatalmas kiterjedésű eurázsiai szárazulatnak, földtani szempontból mindenképpen az, mivel rendelkezik önálló ősi kontinensmaggal. Ez a mag a mai Kelet-Európai tábla mezozóos üledékekkel fedett síkvidéke, valamint ettől ÉNy-ra, erősen kiemelt helyzetben, a Balti Pajzs területe, ahol az ősi kőzetek a jégkori jég letaroló munkájának köszönhetően a felszínre kerültek. Ez a mag a legősibb szárazföldek közé tartozó Fennoszarmácia őskontinensét foglalja magába, amely tulajdonképpen több nagy hegységképződés eredményeként jött létre a földtörténet prekambriumában.
A prekambrium a földtörténet mintegy négyötödét foglalja magába, az azóta eltelt közel 600 millió év eseményei azonban a legtöbb emlékét eltüntették, így erről a korról rendelkezünk a legkevesebb információval. Az akkor keletkezett kőzetek legnagyobb része átalakult (metamorfizálódott), és - minthogy a legősibb, legkorábban képződött kőzetekről van szó - mélyen a felszín alá került. A prekambriumi kristályos kőzetek tanúsága szerint az ősi kontinensmag öt nagy hegységképződés során forrt össze.

A prekambrium ősi hegységmaradványai

A kontinens legidősebb darabjait a katarchaikum maradványai, mintegy 3500-3000 millió évvel ezelőtt keletkezett gránitok és metamorf kristályos kőzetek adják. Ennél valamivel fiatalabbak a Saamidák főleg csillámpalából, kvarcitból álló kőzetei, amelyek az ősmasszívum legészakibb részét képező katarchaikumi résztől DNy-ra helyezkednek el, és területileg a Kola-félszigeten találhatók. Innentől kezdve az egyes prekambriumi hegységmaradványok egymás mellett, ÉNy-DK-i csapásirányban helyezkednek el, tehát az őspajzs területe DNy felé fokozatosan fiatalodik. A következő, legnagyobbrészt gneiszből álló egység, amelyet fehér-tengeri sorozatnak (Belomoridák) is neveznek, körülbelül 2 milliárd esztendős. Ezt követi a Finnország és a Svéd tönk nagy részét elfoglaló 1800 millió éves Karelida-Svekofennida változatos metamorf kőzetekből álló sorozata, amelyhez gazdaságilag rendkívül fontos mélységi magmás ércképződés is kapcsolódott. A leggazdagabb lelőhelyek a svédországi Kiruna és Gellivarei vasérctelepei. A mélységi magmás tevékenység eredménye a híres, vörös, finn rapakivi gránit is, amely a Karelidák idősebb részét töri át. A következő hegységképződés a Gotida nevet viseli, amely mintegy 1,4 milliárd éve zajlott le. Kőzetei Svédország DNy-i részén találhatók. Ehhez kapcsolódnak a közép-svédországi ún. jotni homokkő, illetve a vele közel azonos korú, Dél-Norvégiában található Dalslandium 900-1000 millió éves átalakulatlan üledékes kőzetei (homokkő, kavicsok), amelyek több helyen az akkor uralkodó száraz éghajlat nyomait mutatják.

Az ópaleozóos ősföldrajzi kép

A mintegy 570 millió éve elkezdődött paleozoikum elejére Fennoszarmácia (amely akkor mai helyétől távol, az akkori déli félgömbön helyezkedett el) egyike volt a tengerekkel, óceánokkal határolt őskontinenseknek. Ős-Európát abban az időben északról a már a prekambrium végén kialakult Japetus-óceán határolta, amelynek túlsó szegélyén túl a Kanadai pajzs, Laurencia őskontinense húzódott. Keletről az Urali-tenger képezte Ős-Európa határát, melyen túl a mai Közép-Szibériai-Fennsík, az Angara ősföldje terült el. Fennoszarmáciától délre pedig a Paleotethys őstenger hullámzott, amelynek átellenes partján a mai déli félgömb ősmasszívumait egy egységes szárazföldbe tömörítő Gondwana foglalt helyet.
A kor első időszakában, a kambriumban, az óceánokban jelentős vastagságú, több helyütt gazdag ősmaradvány-tartalmú üledékek rakódtak le. Ezek a kőzetek gyűrődtek meg és magasodtak föl a kambriumot követő ordovícium és szilúr időszakokban, az óidő első jelentős orogenezise, a kaledóniai hegységképződés során, ami által az ős-európai szárazulat területe jelentősen megnövekedett. A lemeztektonikai mozgások következtében az európai és a kanadai őskontinensek folyamatosan közeledtek egymáshoz, így az őket elválasztó Japetus-óceán egyre vékonyodott, végül aztán teljesen fölemésztődött. Erre az időre tehát Laurencia és Fennoszarmácia egybeolvadt, az összeforrás varratában pedig hegyvonulatok, a Kaledóniai-hegységrendszer láncai húzódtak. Amerikában Grönland hegyei és az Appalache északi fele, míg Európában a Skandináv-hegység, Skócia és Észak-Írország egységes csapásirányú, kristályos, palás és üledékes kőzetekből álló hegyei tartoznak tagjai közé. A szilúr időszak és a kaledóniai hegységképződés végével az újpaleozoikum kora, illetve Európa földtörténetének egy új fejezete veszi kezdetét.

Ajánlott linkek

Európa geológiája linkgyűjtemény

A prekambriumról

Európa geológiája fotóarchívum

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek