Fél év Portugáliában
2013/07/26 15:48
2332 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A közel háromezer kilométerre fekvő Portugália Magyarországgal csaknem megegyező méretű. Az Ibériai-félszigeten elterülő ország elnevezését Porto kikötővárosról kapta. Fogarasi-Tóth István angoltanárként fél évet tölthetett a mediterrán országban. Tapasztalatairól kérdeztük.

bor_t_j_converted

Mennyi időt töltöttél Portugáliában, milyen program keretében?

A Comenius Tanárasszisztens program keretében töltöttem el 6 hónapot Portugáliában 2012. október és 2013. április között. Almada városában tanítottam az Anselmo de Andrade középiskolában angolt 15-17 éves diákoknak. A Comenius Tanárasszisztens program lényege, hogy a különböző európai kultúrák találkozzanak és minél több mindent megtudjanak egymásról. Ennek keretében fiatal európai tanárok külföldön próbálhatják ki szaktárgyuk tanítását, emellett azonban saját nyelvüket és kultúrájukat is meg kell ismertetniük a diákoknak – így az angol mellett én is sokat tanítottam Magyarországról és a magyar kultúráról és nyelvről.

Hogyan épül fel a portugál iskolarendszer?

A portugál oktatási rendszer alapvetően négy szintre osztható. Ezek közül három a közoktatás, egy a felsőoktatás kategóriájába tartozik.

A közoktatás első fokozata az iskola előtti (Ensino pré-escolar) oktatás, melyben a három és öt év közötti gyermekeket oktatnak óvodai környezetben. A beiratkozás ezen a fokozaton nem kötelező. A következő fokozat az alapfokú oktatás (Ensino Básico), mely három további ciklusra bomlik. Az első ciklusba (1.º ciclo) az elsőtől a negyedik osztályig tartó évfolyamok, a második ciklusba (2.º ciclo) az ötödik és a hatodik osztály, a harmadik ciklusba (3.º ciclo) a hetediktől a kilencedik osztályig tartó évfolyamok tartoznak. Az alapfokú közoktatásban való részvétel kötelező és ingyenes. Ezt követi a középiskolai oktatás (Ensino Secundário), melybe a tízedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamok tartoznak.

Miben tér el a portugál középfokú és felsőfokú oktatás a hazaitól?

A középiskolai oktatásban több választási lehetőség áll a diákok rendelkezésére; választhatnak olyan képzésformák közül, melyek elsősorban a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre készítenek fel, ezek az úgynevezett professzionális képzés rendszerébe tartoznak. Emellett a tanulók választhatják az úgynevezett tudományos/humán szakirányú képzés kínálatából, mely képzések a továbbtanulást alapozzák meg. Mind a professzionális, mind tudományos/humán képzésen belül különböző szakirányok állnak a diákok rendelkezésére. Példák a professzionális szakirányokra: menedzsment, animáció, előadóművészet. Példák a tudományos/humán szakirányokra: vizuális művészet, tudomány és technológia, szocioökonómia.

A középfokú oktatásban való részvételhez az alapfokú oktatás teljesítése szükséges. A beiratkozás nem kötelező. Az iskolai év mind a Básico, mind a Secundário rendszerben három harmadévre oszlik, melyek végén a diákok munkájukról értékelést kapnak osztályzat formájában. A diákok 0-tól 20-ig terjedő skálán kaphatnak érdemjegyet. Az elégséges érdemjegynek a 10-es osztályzat felel meg. A diákok akkor léphetnek a következő évfolyamba, ha két jegy kivételével minden tárgyban elérték a 10-es küszöb osztályzatot, a kivételt képző két tárgyban pedig legalább 8-as érdemjegyet szereztek.

A portugál felsőoktatás (Ensino Superior) a bolognai rendszernek megfelelően strukturált, azaz bachelor-master-PhD képzéseket nyújt. A bejutáshoz szükséges az érettségi diploma megszerzése, a felvételi vizsgák sikeres teljesítése, illetve az adott egyetemek előírásainak is meg kell felelni. Léteznek állami, magán, illetve vállalati működtetésű intézmények, melyek tandíja eltérő.

Közös fotó a portugál iskolásokkal Képgaléria

Miben különbözik az angol nyelvoktatás a hazaitól? Van-e olyan módszer, amit kint tanultál és itthon is a napi gyakorlat részévé vált?

Összességében úgy érzem pedagógusként hatalmas fejlődést jelentett számomra az asszisztensi gyakorlat. Elsőként az iskolában látott integrált oktatást említem meg. A gyakorlatom során ebbe sikerült mélyebb bepillantást is nyernem. Az iskola egy SNI tanára, Karin Câmara keresett meg azzal, hogy az általam tanított egyik osztályban tanuló Nuno-ról kiderült, hogy sajátos nevelési igénnyel rendelkezik. Addig, amíg Nuno saját oktatási tervét kidolgozzák, Câmara megkért, hogy vegyem tekintetbe a tanuló speciális helyzetét. Nuno éppen azokban a napokban tartotta meg prezentációját, és Câmara-val közösen megbeszéltük, hogyan érintette Nuno hátrányos helyzete a prezentáció során nyújtott teljesítményét, és ennek megfelelően 15-ről 18-ra módosítottam Nuno érdemjegyét.

Ez, az iskola SNI oktatási gyakorlatának kis mozzanata számomra nagyon pozitív példa volt. Jó volt látni, hogy az SNI oktatás területén nem csak papíron történnek dolgok, hanem a gyakorlatban, a mindennapok során is aktívan dolgoznak az iskola oktatói a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálásért.

Milyen módon értékelik a tanulók munkáját?

A következő terület, amelyen számomra vonzó módszereket figyeltem meg, az iskolában alkalmazott értékelés területe volt. Az egyik pozitív módszer véleményem szerint az, hogy a harmadévek végén adott érdemjegyekbe a tanárok beszámítják a diákok az órán mutatott attitűdjét is. Mint a tanárokkal folytatott beszélgetéseim során megtudtam, ez az órai magatartás mellett a tanuláshoz való hozzáállást is jelenti, de a tanárok figyelembe veszik a tanulók egymással szemben tanúsított viselkedését. Természetesen erről a diákok is tudnak, így az értékelésnek ez a tényezője számukra is motiváló erő, hogy pozitív attitűdöt mutassanak az angolórákon.

Az értékelés másik, ennél is fontosabb mozzanata az, hogy a középiskolában a tanárok a diákokat is bevonják az értékelés folyamatába. A harmadévek végén a tanulók egy önértékelési adatlapot töltenek ki, amelyben nyilatkoznak kompetenciáikról, a tanórákon nyújtott teljesítményükről és munkájuk eredményességéről. A diákok ezen az adatlapon a harmadévben írt dolgozatokra kapott jegyeket is kézhez kapják, így ezek, valamint önértékelésük alapján érdemjegyet ajánlanak maguknak. Az iskola tanárai elmondták, hogy a diákok saját maguknak ajánlott jegy az esetek döntő többségében megegyezik azzal, amit a tanárok adnak, legfeljebb kisebb eltérések mutatkoznak. A diákok saját maguknak ajánlott jegye ugyan közvetlenül nem befolyásolja a tanárok által adott érdemjegyet, de jó visszajelzés a tanároknak, illetve a szülőknek, akik szintén megkapják az önértékelési lapot. 

Véleményem szerint a tanulók az értékelésbe való ilyen módon történő bevonása nagyon hasznos. Ugyanis ezáltal a diákok megtanulják értékelni saját fejlődésüket és felmérni azt a szintet, ahol éppen tartanak, azaz a saját tanulásukról és az abban nekik jutó felelősségről kell elgondolkodniuk. Ez pedig hatalmas lépést jelent a hatékony, felelős és önvezérelt tanulás kultúrájának elsajátításában.

Milyen a portugál diákokkal való közös munka?

Talán meglepő, de én úgy éreztem, hogy a portugál diákok nagyon sokban hasonlítanak a magyar gyerekekre: ugyanazok a dolgok érdeklik őket (facebook, zene, divat) és ugyanazok a dolgok nem (iskola és tanulás). Az egyetlen lényeges különbség, hogy a portugál diákok talán egy kicsit beszédesebbek és hangosabbak, mint a magyarok. De ettől eltekintve összességében nagyon kedvesnek és nyitottnak ismertem meg őket, öröm volt együtt dolgozni velük. Időnként iskolán kívüli programokat is szerveztem nekik, amiken a részvétel nem volt túl kiemelkedő, valószínűleg azért, mert Portugáliában nem szoktak ilyeneket csinálni, így a diákok sem voltak hozzászokva a gondolathoz, hogy tanítási időn kívül az iskolával kapcsolatos programon vegyenek részt. Ennek ellenére volt egy-két program, ami nagy sikert aratott, például amikor a Lisszabon közelében nyílt magyar cukrászdába vittem el őket.

Mit tapasztaltál, mennyire épül be a portugál iskolai mindennapokba a környezettudatosság, mekkora hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra nevelésre?

A környezettudatosságra való nevelés nagy hangsúlyt kapott az iskolában, ezzel a témával az angolórák során is rendszeresen foglalkoztunk. Ezen kívül pedig több iskolai projektet is szerveztek ezzel kapcsolatban, például a vízzel való spórolásra hívták fel a figyelmet, vagy parafadugókat gyűjtöttek újrahasznosításra (Portugália a világ első számú parafa termelője a világ össztermelésének 60%-át adja, és a cipőtől a táskán keresztül az esernyőig mindenfélét gyártanak parafából).

Ennek ellenére úgy érzem, hogy Portugáliában a környezetvédelem, legalábbis a felnőttek körében elhanyagolt téma. Nem figyelnek oda arra, hogy spóroljanak az árammal, vízzel, az újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés sem gyakori. Én biciklivel jártam az iskolába és emiatt kb. futóbolondnak néztek, egy portugálnak eszébe sem jutna, hogy a környezetvédőbb megoldást válassza, ha van kicsivel is kényelmesebb megoldás. Talán a felnövekvő generációnak változik majd a hozzáállása.

Hogyan jelenik meg ez a szemlélet iskolai keretek között?

Amivel kapcsolatban élen járnak a portugálok, az a fenntartható, toleráns társadalom oktatása. A portugáliai középoktatásban például az angolórákon nem a szokványos nyelvvizsgatémákat oktatják, hanem olyan témákat, amelyek jelen kor és társadalom legfontosabb kérdéseivel kapcsolatosak. A témák kiválasztásában mind a portugál nemzeti tanterv, mind az iskola belső tanterve megegyezik, és az iskolában használt, portugál kiadású angol tankönyvek is ennek megfelelően lettek összeállítva.

Ezek közé tartozik például a multikulturális világ, a munka világa, fogyasztói társadalom, rasszizmus/diszkrimináció, globalizáció, demokrácia, média, az innováció világa. Az iskolában megfigyeltem, hogy ezekkel a témákkal nem csupán a tankönyv olvasmányai és feladatai kapcsán találkoztak a diákok, hanem a prezentációik során is ezekről kellett beszélniük, így tehát aktívan is hozzá kellett szólniuk a témakörökhöz. Mindezt azért tartom nagyon pozitív példának, mert ez által a gyakorlat által az angolóra kilép a csupán szaktárgyi keretek közül és a nyelvi oktatással egy időben nagyon hasznos nevelő és értékadó feladatot is ellát. Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt a gyakorlatot valamilyen formában saját oktatói munkám során is alkalmazni fogom.

Siska Csilla cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek