Feladatok, kompetenciák változása az intézményvezetői gyakorlatban
Szendrei Judit
2007/11/27 18:57
1542 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az alábbi tanulmányból kiderül, hogy a közoktatási intézmények szervezete jelentősen átalakul, s számos ponton a gazdasági szervezetekre jellemző sajátosságok válnak általánossá a vezetés- és szervezetfejlesztés, valamint a minőségbiztosítás terén. Bármilyen irányba is fejlődik egy adott szervezet működése érdemes áttekinteni annak legfontosabb mozzanatait az alábbiak szerint.

Gondolatok a vezetésfejlesztésről


Az ezredforduló utáni időben a gazdasági és oktatási szervezetek, a társadalom civil alakulatai a következő főbb tendenciákkal kerülnek szembe: 

- magas a munkanélküliség, és ennek komoly társadalmi hatásai vannak, 

- az oktatási rendszer nem felel meg a munkaadók igényeinek, 

- felértékelődik a tehetség, az alkotó kreativitás, 

- az öregedő népesség nagy nyomást gyakorol az államra és az aktívakra,
- az olcsó munkaerővel termelő országok részéről növekedik a konkurencia, 

- a technika gyors tempójú fejlődése jellemző minden területen, 

- változó értékek generálódnak a társadalomban, amelyek befolyásolják az otthoni és a munkahelyi élet közötti egyensúlyt, 

- felértékelődik az információ értéke, terjed az informatikai robbanás, differenciálódnak a vásárlói, megrendelői igények, szokások, 

- a környezetvédelmi és a "zöld" megfontolások hatással lesznek a szervezeti viselkedésre, 

- az európai uniós integráció jelentős változásokat követel a gazdaság és az oktatás területén is. 

Mindezek alapján akár társadalmi, akár vezetésfilozófiai szempontból levezethetőek a főbb változási irányok, problémacsoportok. 

A vezetéstudományi prognózisokból tíz, jól körülhatárolható problémakört lehet csoportosítani. 

1. A szervezetek nem viselik el az autokrata vezetési stílust. 

2. Csökkennek a szervezetek hierarchiaszintjei. 

3. Nagyobb felelősséget kapnak a munkaszervezet nem vezető beosztású tagjai is. 

4. A fizetés, javadalmazás közvetlenebbül fog a teljesítményhez, eredményhez kapcsolódni. 

5. A legtöbb munkát multidiszciplináris teamekben fogják végezni. 

6. A vezetők, menedzserek folyamatosan fognak tanulni, kevesebb lesz az alkalmi képzés. 

7. A vezetők olyan munkatársakat is irányítanak, akik távol vannak egymástól, és az információs technika segítségével vesznek részt a közös szervezeti célok elérésében. 

Ezen a ponton a vezetésfejlesztés témaköréből áttérünk a szervezetfejlesztés és a minőségbiztosítás területére.
A közeljövőben növekszik a szerződéses munkavégzés, kevesebb alkalmazott fog teljes munkaidőben főmunkahelyen dolgozni.

8. A vezetés elsősorban a munkatársak menedzselésével lesz elfoglalva.
Ez a tendencia azt jelenti, hogy egy szervezet életében, hatékony tevékenységében, a prosperitásban az emberek jelentik a legfontosabb erőforrást. 

9. A szervezetek élén inkább általánosan képzett vezetők fognak dolgozni, mintsem specialisták. 

10. A szervezetek nagyobb hatással lesznek a helyi közösségekre és a szélesebb társadalmi környezetre. 

A vezetésfejlesztés főbb irányai az új vezetői kompetenciák kialakítására törekednek:
- Reagálni kell a változásokra és irányítani azokat.
- A vezetőnek a kezdeményezések kivitelezésével is kell foglalkoznia.
- A vezető a feladatok differenciált elosztása mellett egyre több területen ad át felelősséget.
- A vezető állandó tanulással biztosítja fejlődését, bővíti motivációs repertoárját, alkalmazkodik a testületi célokhoz.
- Forrásbővítő magatartással állandóan innovatív helyzetbe hozza a szervezetet.
- A vezető számára jól elkülöníthető menedzseri szerepek jelennek meg. Ilyenek: az operatív feladatok, a pénzügyek, a munkatársak és az információk menedzselése. 

2002-óta már csak vezetőképzőt végzettektől fogadhat el pályázatot a fenntartó. 

A szervezetfejlesztésről 

Az iskola világa sajátosan szerepkultúrás szervezet, a modern szervezeti munkaformák ezzel szemben az úgynevezett mátrix- vagy projektszervezetek, amelyek adott, konkrét feladat elvégzésére szerveződnek. Csak annyi és olyan munkaerőt, technikát vesznek igénybe, amennyi a feladat megoldásához feltétlen szükséges, és csak addig működik a team, ameddig a feladatot elvégzik. Egy nagy szervezetben egy személy több teamben is dolgozhat az alaptevékenysége mellett. 

A munkaerő-piaci értékítélet szempontjából a pályakvalifikáció ott kezdődik, hogy a jelölt tud-e idegen nyelvet, van-e jogosítványa, milyenek a számítógép-ismeretei. Az értékítéletben tehát nem az az analfabéta, aki nem tud írni, olvasni. Változik a műveltség tartalma, nő az általános műveltség szerepe, nem a lexikális, hanem a megtaláló, felfedező tudás az igazán értékes, az, amit az információs háttérbázis segítségével érünk el. 

A pedagógus már nem példakép a hagyományos értelemben, tekintélye nem az állami hatalomból származik, de az átértékelt pedagógusképpel még adósai vagyunk a szakmának. A szabad iskolaválasztás, a helyi autonómia kiszélesítése - ami legteljesebben a helyi tantervben mutatkozik meg -, alakította ki a tanulásvezető pedagógusi attitűdöt.
A ma kibontakozó szervezeti hierarchiában új az, hogy teljesen megfordul a szerkezeti piramis, amit a kompetenciaváltozások szerint is vizsgálhatunk. 

A csúcson a megrendelő áll, ő az adófizető.
A következő szint a pedagógus. Szűkül a vezetői autokratizmus lehetősége. A pedagógus szélesebb autonómiával és érdekérvényesítő képességgel a hierarchiában középen maradt. 

A fogyasztó a gyerek, a szülő és a fenntartó. 

Mint láttuk, a tudást átadó pedagógus konvencionális szerepe helyébe a tanulásvezető pedagógus szerepe lép. Ez a szerep célorientáltabb, az igénybe vevő elképzeléseit, szükségleteit tartja szem előtt.

Forrás: Benedek I.: Feladatok, kompetenciák változása az intézményvezetői gyakorlatban

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek