Fogalmazástan I.
Kormos Edit
2006/08/31 08:00
5779 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Érettségizőknek és kevésbé éretteknek egyaránt ajánljuk itt következő sorozatunkat. A fogalmazásírás hasznos fogásait és leggyakoribb típusait tálaljuk olvasóink elé.

Szövegtípusok az érettségin

A kétszintű érettségi követelményrendszerének fényében a következő fogalmazástípusok ismeretére lehet szükséged:

Érettségi szint Fogalmazástípus
Középszintérvelő szöveg
értelmező/elemző fogalmazás
összehasonlító/elemző fogalmazás
Emelt szintértelmező/elemző fogalmazás
problémaközpontú kifejtő fogalmazás
gyakorlati írásbeliség (erről hamarosan:)

Érvelés

Az érvelő fogalmazás olyan írásmű, melyben egy adott tétel bizonyítása, igazságának alátámasztása történik érvek segítségével. Az érvelő fogalmazás megírásához az első fontos lépés, hogy eldöntsük: a tétel ellen és/vagy mellett kívánunk-e érvelni. E döntésben adhatunk saját, szubjektív véleményünkre; ha pedig véleményünk nem egyértelmű, számba vehetjük a tétel mellett és ellen szóló érveket és ezek arányát. Az érvelő fogalmazáshoz tartozó feladat rendszerint pontosan meghatározza, hogy mely érvek kifejtését várja el.

Gyerekeknek szólnak-e a klasszikus gyerekkönyvek? Mutassa be kedvenc "gyerekkönyvét", és érveljen a címke mellett vagy ellen!
Mit kér a feladat? Az érvelő fogalmazás csak a tétel mellett vagy ellen szóló érveket és példákat hordozhat.
"Mindig arányban áll-e a büntetés (bűnhődés) mértéke az elkövetett bűnnel? Fejtse ki véleményét! Érvelésében hivatkozzon irodalmi példákra! "
Mit kér a feladat? Érvelő fogalmazásodban hozhatsz a tétel mellett és ellen is példákat.
"A kezembe kerülő könyvek kilenc tizede fölös leírásokkal, fecsegő dialógusokkal és szükségtelen apró szereplőkkel túlságosan bő lére van eresztve..." Fejtse ki véleményét a fenti gondolatról úgy, hogy értelmezi és vitatja a szerző felvetését!
Mit kér a feladat? Az érvelő szövegnek tartalmaznia kell a tétel mellett és ellen szóló érveket egyaránt.

A pontos feladatértelmezés szerepét nem hangsúlyozhatjuk eléggé.

Készítsünk vázlatot!

  1. Írjuk fel a feladatban szereplő tételmondatot a lap tetejére!
  2. Osszuk az oldalt két oszlopra, majd sorakoztassuk fel bennük a tétel mellett és ellen szóló érveket! Az érvek között szerepelhetnek szubjektív (személyes meglátás) és objektív (általános igazságok, hagyomány) érvek egyaránt. Amennyiben a feladat csak az egyik érvsorra kíváncsi, úgy azt hangsúlyozzuk benne.
  3. Az érveket számozzuk be aszerint, hogy a fogalmazás logikai gerincében hol szerepelnek majd!
  4. Az érvek mellé állítsunk példákat is: lehetőleg egy érv mellé többet is!

Kicsi, de annál hasznosabb segítség

Miért érdemes összegyűjteni mindkét oldal érveit még akkor is, ha a feladat csak egyértelmű érvelést vár el?
1. Az érveid mellé felsorakoztatott ellenérvek és példák segítenek jobban elmélyülni az adott témában.
2.Az ellenérv újabb érvhez is elvezethet, hiszen az ókor óta tudjuk, hogy érvek segítségével oda-vissza minden bebizonyítható. Ezért érdemes párokban (párhuzamosan) felsorakoztatni őket a két oszlopban.
3.Az érveiddel szemben álló ellenérveket felhasználhatod a fogalmazásodban kapcsolóelemként is. Újabb bekezdéseket vezethetsz be (/át) segítségükkel.
pl. "Bár nyomós érv lehet XY mellett az, hogy....(itt jöhet az ellenérv), mégis úgy gondolom, hogy ...(és itt jöhet az érvem)."
A hasonló megfogalmazás tovább árnyalhatja dolgozatodat.

Most Te jössz!

Próbáld ki magad!
FELADAT
A következő tételekhez keress legalább 5-5 érvet és ellenérvet!
1. Az én dolgom, ha dohányzom.
2. A környezetvédők feleslegesen próbálják megvédeni a Földet.
3. Aki szegény, az csakis maga tehet róla.

Értelmező-elemző fogalmazás

Költői művek elemzésével gyakorlatilag az elemi tanulmányok kezdetétől foglalkozunk. A műelemzés legfontosabb lépéseit azonban érdemes újból sorra vennünk.

EPIKAelbeszélés, novella, regény, ballada (átmeneti műfaj), elbeszélő költemény
LÍRAdal, óda, himnusz, elégia, epigramma, rapszódia, panegirikusz, szonett, ...stb.
DRÁMAtragédia, komédia, színmű, szomorújáték


A kétszintű érettségi feladatai a műelemzéshez minden esetben egy-egy szempontot rendelnek: azaz adott szempont alapján kell elkészítenünk a műelemzésünket.

Mire figyeljünk?

  1. A műelemzés nem az adott mű tolmácsolása, "lefordítása". Az elemzés értelmezést, egyedi gondolatok kifejtését, az adott műben való elmélyülést, mélyebb rétegeinek feltárását jelenti.
  2. A feladatban megfogalmazott elemzési szempont alapján készítsük el fogalmazásunk vázlatát. Ügyeljünk arra, hogy a piszkozatban összeállított logikai váz minden elemében tükrözze a vizsgálati szempontot!

Nem szabad tehát szem elől téveszteni, hogy a műelemzésben bizonyos elemeket hangsúlyozni kell, míg másokat elegendő megemlítenünk.

Összehasonlító-elemző fogalmazás

Az elemző fogalmazások egy speciális és sok tekintetben nehéznek tekinthető válfaja az összehasonlító elemzés. Az összehasonlító elemzés abban tér el egy hagyományos elemzéstől, hogy itt két mű összevetése: közös és eltérő tulajdonságainak párhuzamba állítása történik. Az összehasonlító elemzés nem tekinthető azonban két, egymás mellé helyezett elemzés összességének. Az összehasonlításban párhuzamot állítunk két mű és két szerző közé. Számba vesszük egyúttal a művek közös és eltérő vonásait, vagy ha szükséges, a szerzők karakterének egybevetése is megtörténhet. Összehasonlító elemzést többféleképpen is készíthetünk. Lássunk néhány típust!

Összehasonlító elemzés
1.Visszautaló összehasonlítás 1.1. A fogalmazásban az összehasonlítandó alkotások elemzése egymást követi.
1.2. A két elemzés azonos logikai gerinc szerint épül fel.
1.3. Az első elemzést követő második szövegbe átkötéssel jutunk át.
1.4. A második szöveg az egyes elemek vizsgálatánál visszautal az első szöveg megfelelő (párhuzamos) elemére.
1.5. A visszautalás mindig tartalmazza a hasonló és /vagy eltérő jegyek kiemelését.
2.Váltogató összehasonlítás - lineáris elemzés 2.1. A fogalmazás a műelemzés lineáris lépéseit követi.
2.2. Az első szöveg elemzésének minden újabb eleméhez (újabb bekezdés) hozzárendeljük a második elemzés párhuzamos elemét.
2.3. A két elemzést váltogatva hasonlítjuk össze az egyes elemeket.
2.4. A párhuzamba állított elemek esetében mindig utalunk hasonló vagy eltérő voltukra.
3.Váltogató összehasonlítás - közös és eltérő elemek szerint 3.1. A fogalmazás az elemzésre váró műveket motivikus alapon közelíti meg.
3.2. A kiemelt mtívumok szerint állítjuk párhuzamba a két művet.
3.3. Az első elemzésben szereplő motívum értelmezése után a második elemzés párhuzamos elemét vizsgálom meg.
3.4. A párhuzamba állított elemek esetében mindig utalunk hasonló vagy eltérő voltukra.

Vázlatírás

Feltétlenül készíts vázlatot, amennyiben összehasonlító elemzést akarsz írni!

Vázlatkészítés összehasonlító elemzések írásához
Váltogató összehasonlítás - lineáris Váltogató összehasonlítás - motivikus
1.Oszd három oszlopra a lapod!Oszd három oszlopra a lapod!
2.Az első oszlopba írd fel a hagyományos elemzés lépéseit!Az első oszlopban sorold fel az elemzendő motívumokat!
3.A második oszlopba kerüljön az első alkotás, és az utolsóba a második szöveg.A második oszlopba kerüljön az első alkotás, és az utolsóba a második szöveg.
4.A hagyományos lépéseket követve állítsuk párhuzamba a két művet!Az adott motívumra koncentrálva vessük össze a két mű egyes elemeit!

Most Te jössz!

Próbáld ki magad!
FELADAT
Írd meg a következő összehasonlító fogalmazások vázlatát!
1. Petőfi Sándor: A Tisza; Ady Endre: A Tisza-parton; Juhász Gyula: Tiszai csönd
2. A Halotti beszéd; Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd; Márai Sándor: Halotti beszéd
3. Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Petőfi Sándor : A puszta télen; József Attila: Téli éjszaka

Problémaközpontú kifejtő fogalmazás

A valamely jelenségre, korjelenségre való reflektálás egy összetett feladattípus. Az ilyen fogalmazásokban ugyanis:

  1. saját, önálló véleményt, egyéni gondolatokat vár el a feladat
  2. feladat továbbá véleményünk szabatos megfogalmazása, formába öntése
  3. a feladat megkívánja, hogy ne pusztán minősítsünk egy jelenséget, de véleményünket érvekkel támasszuk alá (példával, utalással, hivatkozással)
  4. az adott korjelenséget, problémát elemző módon bemutatni, értelmezni is kell

Bár így meglehetősen komplikáltnak tűnhet a fogalmazás, ám összességében a diákok kedvelik ezt a feladattípust. Hogyan fogjunk hozzá?

Vázlatkészítés problémaközpontú kifejtő fogalmazáshoz
1.Értelmezzük a feladatot! Írd fel a tételmondatot, melyről véleményt kell nyilvánítani!
2.Kezdd el leírni a gondolataidat, amik elsőre vetődnek fel benned a téma hallatán! Lehetőleg automtaikus írást alkalmazz (nem emeled fel a tollat a papírról, csak írod, ami eszedbe jut) vagy találó kifejezéseket sorakoztass fel papírodon!
3.Most válogasd szét az első gondolataidat úgy, hogy már érveket, példákat, utalásokat is rendelsz melléjük!
4.A rendszerezés közben "beugró" újabb gondolatokat azonnal vesd papírra, nehogy elfelejtsd őket!
5.A teljesen szubjektív véleményed mellé fontos, hogy általánosabb jellegű meglátások is társuljanak. Itt alkalmazhatod tájékozottságodat pl. irodalmi példa, újságcikk, televíziós műsor, interneten olvasottak.

Mivel egyedi véleményedre és annak alátámasztására kíváncsi a feladat, szubjektív meglátások, egyéni példák szerepelhetnek a szövegben. Az egyedi vélemény azonban nem elég. Társulnia kell hozzá megfelelő tájékozottságnak is a világ dolgaiban. Olvass könyveket, újságot, nézd a tévé igényesen szelektált csatornáit, hallgass rádiót! Fontos, hogy ne csak a felszínes minősítésben merüljön ki a véleményed, de alá is tudd támasztani a külvilág ismeretelemeivel! A tapasztalat és a sokoldalú ismeret megóv a "felszín kapargatásától" és a közhelyes frázisok felvonultatásától.