Földrajz és politika
Huszár Tamás
2003/02/09 12:20
2536 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Első hallásra talán furcsának tűnhet, ha e két területet egymás mellett említjük. Nem a földrajztudomány érdekérvényesítő képességéről van szó, nem is a geográfusok politikai tevékenységéről beszélünk, bár ez utóbbi már közelebb jár az igazsághoz.

A földrajzi tér fontossága

Különböző geopolitikai felosztások

Az ember által lakott területek nagysága az ember megjelenése óta folyamatosan növekszik a Földön. Ezzel párhuzamosan növekedtek a társadalom ismeretei a földrajzi környezetről, aminek következtében növekedtek a különböző területek birtoklására és hasznosítására való törekvések is. A társadalmi-gazdasági fejlődés során a különböző természeti kincseknek és erőforrásoknak - különböző területeknek - felértékelődött, másoknak csökkent a szerepe. Az "értékesnek" ítélt terület feletti befolyás megszerzése központi kérdéssé vált egy társadalom életében és a legtöbb esetben egy másik társadalommal való összeütközés lett a következménye.

A földrajz politikai ága tehát - többek között - a természeti erőforrások meghatározó és átalakuló szerepét vizsgálja a társadalmi-gazdasági fejlődésben. A dolgokat bonyolítja, hogy noha a politikai földrajz és a geopolitika két nagy rendszer (a politika és a földrajztudomány) találkozásának eredménye, a földrajz politikával foglalkozó területe mégsem teljesen ugyanaz, mint a politika földrajzhoz kapcsolható része. Míg ugyanis a politikai földrajz feladata a helyzet leírása, elemzése és a lehetőségek feltárása, addig az ún. geopolitika célja, hogy az elemzések eredményei közül a számára legmegfelelőbbet a saját céljai érdekében kihasználja.

Már a régiek is tudták

A felfedezések hatására megváltozott a geopolitika

A földrajzi és politikai ismeretek már az ókorban és a középkorban is a hódítások, háborúk nélkülözhetetlen alapját jelentették. A nagy földrajzi felfedezések után a cél az újonnan felfedezett területek meghódítása és az ott található javak (elsősorban arany, fűszerek, luxuscikkek stb.) megszerzése lett. Az egész világra kiterjedő geopolitikai gondolkodás alapjai már ekkor megjelennek a tordesillasi egyezményben, amelyet Kolumbusz első expedíciója után kötöttek a portugálok és a spanyolok. Az egyezmény szerint a Zöldfoki-szigetek mellett kijelöltek egy délkört, és ez ettől keletre fekvő félgömbön a portugáloknak, a nyugatra fekvőn a spanyoloknak volt joga kutatni, felfedezni és gyarmatosítani. Az ipari forradalom idején a felgyorsult gazdasági fejlődéshez nagy mennyiségű nyersanyagra volt szükség, így a gyarmatok az olcsó ipari nyersanyag szállítóivá váltak, és a visszaszállított késztermékek felvavőpiacaivá is váltak.

A XIX. századra végbemenő változások - az ipari forradalom és a politikai forradalmak, a gyarmatbirodalmak kialakulása, a modern államok létrejötte - átalakították a világ országainak geopolitikai helyzetét, megváltoztatták a gazdasági és társadalmi viszonyokat. Egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy az állam politikai törekvéseihez tudományosan alátámasztott, a hatalmi érdekeket is szem előtt tartó válaszokat kapjon. Megkezdődött a geopolitika és a földrajz elkülönülése. A modern politikai földrajz alapjainak megteremtője Friedrich Ratzel (1844-1904) német geográfus, míg a geopolitika elméletének megteremtője a svéd államjogász és politikus Rudolf Kjellén (1864-1922) volt. Ratzel és Kjellén munkásságával egy időben illetve azok hatására négy geopolitikai iskola alakult ki, amelyek meghatározó szerepet játszottak a XX. század első felének geopolitikájában. A négy iskola négy korabeli nagyhatalomhoz (USA, Anglia, Németország, Franciaország) kötődött.

Az egységes gazdasági tér szerepe

Globalizáció elleni tüntetés

A politikailag és gazdaságilag uralt gyarmatbirodalmak határainak megszilárdulása vezetett az I. világháború kirobbanásához, a világ területi újrafelosztásáért vívott harchoz. Az 1929-33 közötti gazdasági világválság, a II. világháború, majd az azt követő kétpólusú világrendszer kialakulása és összeomlása után, az 1990-es évek elejére a világgazdasági tér, a gazdasági viszonyok egységbe szerveződése (globalizáció) vált meghatározó területi folyamattá. Az egész világra kiterjedő geopolitika legaktívabb résztvevője az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország (csökkenő mértékben) és Kína (egyre erőteljesebben).

Miért fontos a globalizáció a geopolitika szempontjából?

Ma már nem egy terület elfoglalása a fő cél, hanem a terület feletti befolyás - elsősorban gazdasági befolyás - megszerzése. A hagyományos geopolitikai gondolkodásmód, a Földet, mint egyetlen stratégiai teret értelmezi, ahol önálló államok versenyeznek egymással a hatalomért és a különböző előnyökért. A globalizáció hatására ebben a versenyben már részt vesznek a nemzetek feletti (transznacionális) társaságok is.
Ez szemléletváltást követel mind a geopolitikától, mind a politikai földrajztól - de az egész földrajztudománytól is A világméretű területi folyamatok és változások, az újjáalakuló térszerveződések vizsgálatai új lendületet adnak a geográfiai kutatásoknak.

Linkek

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek