Forráskritika
Farkas Zoltán
2003/03/05 08:00
1951 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kevés az időd? Ezért gyűjtöttük itt össze röviden a forráskritika fogalmára, történetére és módszereire vonatkozó legfontosabb ismereteket. Ha majd jobban ráérsz, olvasd el a sorozat következő részeit is, amelyekből részletesebb ismereteket szerezhetsz a forráskritikáról.

A hamis és a valódi

A forráskritika alkalmazása a történeti kutatások egyik legalapvetőbb követelménye. A forráskritika módszerének használata nélkül nem beszélhetünk a történelem tudományos igényű megközelítéséről. A forráskritika alapvető célja annak a vizsgálata, hogy az adott forrás mennyiben tartalmaz hiteles adatokat, mennyire alkalmas a történeti múlt rekonstruálására.

A forráskritika segítségével választhatók el egymástól a hamis és a valódi források, valamint az egyes forrásokon belül található hiteles és hiteltelen adatok. A forráskritikát már ókori történetírók is alkalmazták művük elkészítése során. A középkor vallásos szemlélete háttérbe szorította a történelem tudományos megközelítését, és ezzel együtt a forráskritika alkalmazását is.

A tudományos gondolkodás újjáéledésével együtt a reneszánsz korának tudósai elevenítették fel ismét a forráskritika alkalmazását, amelynek segítségével a történetírást és a Bibliához kapcsolódó értelmezéseket is sikerült megújítaniuk. A forráskritikának az - alapvetően írásos források esetében történő - alkalmazása szempontjából megkülönböztethetünk ún. külső és belső forráskritikát. Míg az előbbi a források formai, anyagi tulajdonságait vizsgálja, addig az utóbbi a forrás belső, tartalmi jellemzői alapján igyekszik feltárni a forrásértéket.

Ki, mikor és miért?

Középkori scriptor

A forráskritika során a kutatók az írott forrásokkal kapcsolatban igyekeznek például arra a kérdésre választ adni, hogy ki a forrás szerzője, milyen kapcsolatban állt az általa lejegyzett eseményekkel, műveltsége, pártállása, gondolkodásmódja mennyiben befolyásolhatták az általa leírtak hitelességét. A forráskritika szempontjából hasonlóan fontos a forrás keletkezési idejének megállapítása, hiszen a történelmi események és lejegyzésük között eltelt idő hossza erősen befolyásolja az adatok valóságtartalmát. Ugyancsak elengedhetetlen a forrás keletkezésének célját tisztázni, hiszen a tudatosan az utókor számára írt források (pl. önéletrajz) általában sokkal jobban torzítják a valóságot, mint a spontán módon keletkezettek (pl. jegyzőkönyv).

A forráskritika talán leggyakrabban feltett kérdése arra vonatkozik, hogy kinek használ a forrás, vagyis kinek az érdeke eredményezhette a forrás esetleges torzulásait a valósághoz képest. Mindezek alapján, a források szándékos torzításai és véletlen tévedései is kiszűrhetők, ám ez a munka nagy felkészültséget, sok háttérismeretet és elfogulatlanságot kíván meg a kutatóktól.

Bővebben

  • A forráskritika fogalma és története
  • A forráskritika módszerei

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek