Gion Nándor - A Virágos Katona és más remek regények
Kormos Edit
2003/02/05 12:42
3545 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

"Annak idején, a Szabad Európa egyik műsorában Gion Nándort a magyar Garcia Márqueznak neveztem. Akkor úgy gondoltam, hogy a vajdasági Szenttamás története erényei ellenére is ismeretlen, kisebbségi irodalom marad. A világ azonban forog tovább keserű levében. A Balkán szenvedéseiről ma már többet tud a világ, mint a hetvenes évek közepén. Ha lefordítanák Gion trilógiáját, ez a magyar Macondo méltán képviselne minket a világ nagy könyvpiacán." (Ferdinándy György) Pintér Molnár Edit írása

Szenttamáson született, egy kis bácskai faluban. És ez már önmagában is sok mindent hordoz. Hol is van Bácska? A Vajdaságban, a Délvidéken, Jugoszláviában. Gion tehát kisebbségi sorsba született bele egészen konkrétan megélve ezt, hiszen Szenttamáson németek, magyarok, szerbek éltek - és ahogy azt a Virágos Katona című regényéből tudhatjuk - egymástól mereven elkülönülve.

Ha egy kicsit ismerjük a XX. század második felének történetét, azt is tudhatjuk, Gion egy olyan időszakban kezdte felfedezni a világot, amikor az anyaország teljesen elszigetelődött Titó Jugoszláviájától. 1953 után ugyan némileg enyhült a helyzet, de alapvetően nem változott. 1969-ben a Fórum Könyvkiadó regénypályázatán első díjas regényét, a Testvérem, Joab címűt például nem engedték be Magyarországra, és csak a vámőr megvesztegetésével tudott a szerző néhány példányt átcsempészni Budapestre.

És hát nagyon kis, elzárt falu ez a Szenttamás! Nem könnyű onnan értelmiségivé válni. Gionnak mégis sikerült. Igaz nem egyenes ez az út, előbb még Szabadkán elvégzett egy ipari szakiskolát, de aztán bekerült az újvidéki egyetem magyar szakára, és tanári diplomát szerzett. Utána évekig dolgozott az újvidéki rádiónál, illetve volt az Újvidéki Színház igazgatója. 1994-ben áttelepült Magyarországra, és itt halt meg 2002 augusztusában.

Tizenkilenc könyvet írt, a huszadik - regénytrilógiájának befejező része - megjelenés előtt áll.

Gion Nándor igazi mesemondó. Történeteket mesél, embereket, helyzeteket jelenít meg. Írt ifjúsági regényeket, amelyeket kevesen ismernek, pedig milyen nagy szükség van igényes, fiataloknak szóló művekre. Izgalmas történetek ezek, meleg lírával és kedves humorral átszőve. Legismertebb A kárókatonák még nem jöttek vissza című regénye gyerekről szól, akik kiszabadítják a rabságban tartott kárókatonákat. Másik ifjúsági regényét a Sortűz egy fekete bivalyért címűt 1985-ben Szabó László francia-magyar koprodukcióban filmre vitte Jean-Louis Trintignant, Kállai Ferenc és Jean Rochefort főszereplésével.

Legnagyobb vállalkozása az - az egyelőre három kötetből álló - családregény, amely a XIX. század végétől a második világháború végéig követi nyomon a Vajdaság és a benne élők történetét. A megjelenés előtt álló negyedik kötetben pedig a titoizmus évei jelennek meg.

Az első kötet, az 1973-ban megjelent Virágos Katona című regény, amelynek egyik főhőse Stefan Krebs, a német molnár. Ő és családja története mellett megismerkedhetünk a saját törvényei szerint élő Csoszogi Török Ádámmal, a pásztorőseire oly büszke Rojtos Gallai Istvánnal, az ujjaival mesélő Gilikével és a címadó virágos katonával, aki a Kálváriadombon álló, Krisztus megfeszítését ábrázoló szobor furcsa hőse, virággal a mellén mintha kilógna a képből. 1976-ban elkészült a regény folytatása is Rózsaméz címmel. A két regény együtt a Latroknak is játszott címmel jelent meg. A harmadik kötet címe: Ez a nap a miénk.

Bár 1994-től Magyarországon élt, történetei, gondolatai nem szakadtak el Bácskától - egyetlen valós szál, ami odakötötte, az édesanyja, aki nem volt hajlandó otthagyni Szenttamást. Már 1994-ben megírta a balkáni válság történéseit az Izsakhár című kisregényében, amiért annak idején megkapta az év legjobb regénye címet. Egyik utolsó novellája a Nem baleset lesz című, amely egy baranyai magyar bosszúját meséli el azokkal a szerbekkel szemben, akik kiirtották a családját.

Giont jó olvasni! Elvarázsol, magával ragad, egy saját világba repít. A "magyar Marquez" nem csak nagy mesélő, de szívet-lelket melengető ember is volt. 2002 augusztus 27-én, hatvanegy éves korában hagyott itt minket.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek