Gondolatok a sérült gyermekek inklúziójáról
2003/09/06 16:33
1148 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A sérült, fogyatékos gyerekek ép, egészséges kortársaikkal történő együttnevelése fontos pedagógiai és társadalompolitikai cél. Az elmúlt néhány évben a korábbi integrált nevelés kiegészült egy új fogalommal, az inkluzív neveléssel, amelyet magyarra leginkább befogadó pedagógiának lehetne fordítani.

Ez a nevelési szemlélet nemcsak a sérültek, hanem a hátrányaik miatt szegregálódó rétegek együttnevelését is szorgalmazza a többségi gyermektársadalommal. A szerzők érveket sorakoztatnak fel az inkluzív szemlélet elterjedésének szükségessége mellett. Következtetésük szerint a befogadó pedagógia fontos szerepet játszik a szegénység, a kirekesztettség elleni harcban, továbbá elősegíti a szolidaritás erősödését. Világszerte, így Magyarországon is a társadalom több csoportja egyre jobban marginalizálódik. A kultúrájuk, anyagi helyzetük, fizikai állapotuk, származásuk, vallásuk stb. miatt hátrányba kerülők helyzete súlyosbodik, s enyhítésére egyelőre nincs sikeres, megbízható megoldás. (...) A kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok alapján is egyre sürgetőbb az inkluzív oktatás-képzés megvalósítása. Ehhez azonban átfogó stratégia szükséges, mert az eredményes, de elszigetelt, esetleg csak időszakos programok nem aknázzák ki sem az egyén, sem az inklúzióban rejlő lehetőségeket. (...) Nevesíteni kell azokat a szükségleteket, melyek kihívást jelentenek számunkra. Meg kell találni, mely pedagógiai szociális, orvosi és közösségi támogatások összekapcsolása teszi lehetővé, hogy a gyermek az otthonában éljen. (...) E tekintetben kritikus az érzékenység fejlesztése és a problémákra válaszoló közösségek kiépítése. A szükségletkielégítésnek azonban az állami finanszírozás és a civil szféra szintjén is feltételei vannak. (...)

Világszerte jellemző, hogy a fogyatékkal élő gyermekeket intézetben helyezik el. Ezek a gyermekek különösen sebezhetőek azokban az országokban, ahol gyors szociális, gazdasági és politikai átalakulás ment/megy végbe (pl. Kelet-Európában). (...) A szülők, leginkább az anyák hatalmas felelősséget cipelnek a mindennapi gondozás során, s gyermekeik felneveléséhez alig-alig kapnak támogatást. A családok megfelelő támogatásának a hiánya hanyatló egészségi állapotot, a szociális izolálódást és munkaerő-piaci esélycsökkenést okoz. (...) Minthogy a munkaerőpiac korlátozott, és a családok szétesnek, sok szülő szociális támogatásból él. (...)

Néhány esetben hatékony kapcsolat alakul ki a család és az informális támogatások, a speciális szolgáltatások, az általános támogatások és számos olyan terület (iskola, gyermekgondozás, rekreáció) között, amelyeket már inkluzív közösségként definiálhatunk. Ezek az esetek azonban inkább kivételesek, mint általánosak. Új modellek kitalálása, fejlesztése és a támogatások összehangolása szükséges, hogy a gyermekek, a fiatalok és a családok számára biztosítani tudjuk a kiszámíthatóságot. (...) A kormányok és a nemzetközi szervezetek felelőssége újraformálja szerepüket a különböző kisebbségi csoportok érdekvédelmében. (...) A nemzetközi önkéntes segítő szektor, a nemzetközi segélyszervezetek és pénzintézetek új utakat keresnek az együttműködésre, tudván, ha a fejlesztési stratégiákban nem számolnak a fogyatékossággal, a hosszú távú költségek hatalmasra rúgnak. A nemzetközi szervezetek a civilA kezelésre váró problémák felsorolása után szinte magától fogalmazódnak meg a szükséges célok (...) :
Inkluzív értékek, jogok megállapítása és kiépítése; közelítés az egészséges gyermeki fejlődéshezMit kell érteni a cél elérésén? Biztosítani kell minden gyermeknek a törvény előtti egyenlőséget a gyakorlatban is, tekintet nélkül az ő genetikai vagy más jellemzőire és előtérbe helyezve egyéni fejlődési lehetőségeit.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert a jelenlegi gondolkodásmódban és jogrendszerben egyenlőséget tesznek a fogyatékosság és a betegség között. (...) Fontos, mert a fogyatékkal élő gyermeket a jelenlegi társadalmi-szociális rendszerünk leértékeli, tehetetlenül hagyja, megtagadja tőlük a fejlődés lehetőségét, és a családjaik által kért támogatást nem adja meg. Fontos, mert körükben a családok gyakrabban esnek szét, betegek a szülők, többször jelennek meg a gyermekjóléti szolgálatoknál, gyakran válnak elhanyagolttá, bántalmazottá vagy gyilkosság áldozatává. (...) Fontos, mert a genetikai kutatásokat és szűréseket széles körben ki kell terjeszteni, különben a fogyatékos gyermekek leértékelése még jelentősebb lesz.

Elsőbbséget élvez a gyermekek és családok szegénységének a csökkentése Mit kell érteni a cél elérésén? Befektetést támogató programokkal, munkahelyek teremtésével, családtámogatással kell biztosítani a családok számára megfelelő bevételt és a gyermekek felneveléséhez szükséges rugalmasságot.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert a sérült gyermekek magasabb arányban élnek szegénységben, mint amit a teljes populációban tapasztalunk. Jellemzően olyan családban élnek, ahol a fő jövedelem a szociális támogatás vagy egyéb segély. Fontos, mert a sérült gyermeket nevelő családban a szülők gyakrabban adják fel állásukat, vagy alacsonyabb fizetésért esetleg kevésbé biztonságos munkát vállalnak, csak hogy gyermeküknek a szükséges gondozást, felügyeletet biztosíthassák. Nehezen található olyan állás, amely a szükséges rugalmasságot és támogatást nyújtja a családnak.
A szükséges család- és gyermektámogatás biztosítása otthon, valamint a szűkebb és tágabb közösségbenMit kell érteni a cél elérésén? A gyermek és a család szükségletének megfelelő rugalmas támogatások és a családok közvetlen felelőssége erősítik a civil társadalmat.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert sok országban a sérült gyermekek intézetben élnek, kiszakítva a családjukból és a lakóhelyi közösségükből. Fontos, mert a fogyatékosoknak és családtagjaiknak fizikai és szociális korlátokkal kell szembenézniük ahhoz, hogy befogadják őket az iskolákba, a szabadidős programokba és a lakóhelyi közösségük életébe. A sérült gyermekek szociális izolálódása már nagyon fiatal korukban kezdődik. Fontos, mert az izolálódás eredményeként veszélyeztetett a fejlődésük, a bennük rejlő képességek, lehetőségek kibontakoztatása. (...)

Az inkluzív közösségek támogatása, erősítése Mit kell érteni a cél elérésén? A közösségi szolgáltatások, az iskolák, az egészségügyi gondozóhelyek, a szabadidős tevékenységek, az épített környezet tervezése és működtetése befogadó (inkluzív) kell hogy legyen.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert a kormányok, a szolgáltató rendszerek, az iskolák és a közösségi irodák még napjainkban is kirekesztő közösségeket alkotnak. (...) Egyértelmű és világos, hogy a képzési kirekesztettség hozzájárul a társadalmi izolálódásukhoz, korlátozza a fejlődési lehetőségeiket, és csökkenti a másság társadalmi elfogadottságát. (...) Fontos, mert a korai fejlesztő és az egészségügyi szolgáltatások (beszéd, fiziko- és mentálhigiéné) elengedhetetlenek, de ezek még nem általánosan hozzáférhetők, nem koordináltak, és még nem az iskolák, a közösségek része.

A civil társadalom építése és az együttérzés (szolidaritás) erősítése Mit kell érteni a cél elérésén? Az önkéntes szervezetek bevonása a döntéshozatalba. (...) Erősíteni kell a szülő/család szervezeteket, és támogatni kell a politikai fejlődésüket.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert a sérült gyermekeket gondozó családok már hallatják a hangjukat, de szerepük az ifjúság- és családpolitikában, a programok fejlesztésében még nagyon kicsi. (...)
A fogyatékosokról szóló információk összegyűjtése, valamint az inkluzív politika fejlesztése
Mit kell érteni a cél elérésén? Közvélemény-kutatások, a szükségletek meghatározása és a politika fejlesztése a "fogyatékosság szemüvegén" keresztül, így a gyermekek és a családok helyzetére és szükségleteire kerül a hangsúly.

Miért fontos cél ez? Fontos, mert sok ország a népszámlálás során nem gyűjt adatokat a sérült gyermekekről. (...) Fontos, mert ugyan a törvények számtalan része érinti a sérült gyermekeket és családjaikat, ahhoz azonban nem elég sérülésérzékenyek (problémaérzékenyek), hogy nyomást gyakoroljanak a gyermekek inklúziójának érdekében.

A nemcsak hazánkban, hanem világszerte megfigyelhető társadalmi változások, új formák és módszerek kifejlesztését és bevezetését sürgetik. (...) Az itt felsorakoztatott hat cél nem magyar sajátosság, de a helyes arányokhoz, súlypontozáshoz és a rések megtalálásához nélkülözhetetlen a nemzetközi kitekintés. Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy-egy szükségletet, célt a környezet szinte frázisként használ, de nem tudja azt értelmezni, s még inkább nem tudja annak a hátterét, azaz az indokokat. Írásunkban a célok mellé okokat és érveket igyekeztünk felsorakoztatni, ami korántsem tekinthető teljesnek.
Cikkünk Pető Ildikó és Szabó Éva írása nyomán készült. Forrás: Új Pedagógiai Szemle

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek