Gyűrűs napfogyatkozás október 3-án
Zsigó Zsolt
2005/09/08 14:48
1103 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A teljes napfogyatkozás az egyik leglátványosabb - sajnos igen ritka - természeti jelenség. Hazánkból utoljára 1999. augusztus 11-én látszott teljes napfogyatkozás, és legközelebb 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető. Addig is itt egy gyűrűs fogyatkozás.

Mi a napfogyatkozás?

A napfogyatkozások alkalmával a Föld felszínének egy adott területéről nézve a Hold részben vagy egészen eltakarja a Napot - azaz a Hold árnyéka a Földre vetül. Ahhoz, hogy ez látható is legyen, olyan körülményekre van szükség, melyek csak ritkán adódnak. Ráadásul a holdárnyék a Föld felszínének csak egy kis területére esik, így egy adott helyről viszonylag ritkán - statisztikailag 410 évente - látszik teljes napfogyatkozás. A Hold a Földről nézve közel fél fok átmérőjű. Szerencsés véletlen, hogy a nála sokkal nagyobb, de sokkal távolabb lévő Nap is kb. fél fokosnak látszik az égen. Emiatt a Hold megfelelő helyzetben a teljes napkorongot el tudja takarni.

A Hold fázisai A Hold a Föld körül kering, átlagosan 384 400 km távolságra. Különböző viszonyítási rendszerek alapján több keringési időt különböztethetünk meg a Holdnál, ezek 27,2 és 29,5 nap közé esnek. A Holdnak mindig a Nap felé eső oldala kap fényt. A holdfázis nagysága attól függ, milyen mértékben látunk rá a megvilágított oldalra. Amikor a Hold a Földhöz képest a Nap irányában helyezkedik el, a Földről a Hold árnyékos oldalát látnánk -- amit nem tudunk megfigyelni. Ekkor van újhold.

Ahogy a Hold tovább kering a Föld körül, egyre jobban rálátunk a megvilágított oldalára. A keskeny sarló fokozatosan félholddá dagad (D alakú), ekkor van első negyed, avagy növekvő félhold. Amikor a Földről nézve a Hold a Nappal átellenben van, a teljes megvilágított oldalát látjuk, ekkor van telehold. A továbbiakban megint egyre kisebb részét látjuk a megvilágított oldalnak, majd elérkezünk az utolsó negyedhez. Ekkor a Hold "bal oldala" a megvilágított, alakja a továbbiakban egyre vékonyabb C betűre emlékeztet, azaz csökken. Napfogyatkozás akkor következhet be, amikor újhold van, ekkor tartózkodik a Hold a Nap irányában. Azonban mégsem látunk minden újhold alkalmával napfogyatkozást. Ennek az az oka, hogy a holdpálya síkja közel 5 fokot zár be a Föld napkörüli pályájával, az ekliptikával. Emiatt néha a holdárnyék a Föld "felett", néha pedig "alatta" vonul el -- ilyenkor nem látható napfogyatkozás. A holdpálya síkja -- egyszerűen fogalmazva -- rögzített a térben. Így minden évben van két időszak, amikor a pálya helyzete olyan, hogy kísérőnk az újholdkor metszi a földpályát. Ilyenkor figyelhetünk meg napfogyatkozást.

Amikor a Föld felszínének egy pontjáról nézve a Hold nem takarja el az egész napkorongot, részleges a napfogyatkozás. Ekkor a Nap képe többé-kevésbé "kicsorbul". A részleges fogyatkozás területére a Holdnak az úgynevezett félárnyéka vetül. Teljes napfogyatkozás alatt -- melynek tartamát totalitásnak is nevezik -- a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ennek látványa gyökeresen különbözik a részleges fogyatkozásétól, és nagyságrendekkel felülmúlja azt. A teljes fogyatkozás a Föld felszínének csak egy korlátozott területéről látható, és onnan is csak rövid ideig. A napfogyatkozásoknak egy sajátos esete a gyűrűs napfogyatkozás. Ennél a Hold látszó mérete kisebb a Napénál, és nem tudja azt eltakarni. Ez azért fordulhat elő, mert a Hold és a Nap földtávolsága változik, és így látszó méretük sem állandó. A gyűrűs fogyatkozás maximumakor is látszik a Nap egy keskeny gyűrű formában.

Gyűrűs napfogyatkozás 2005. október 3-án

2005. október 3-án, hétfőn délelőtt gyűrűs napfogyatkozás söpör végig Dél-Európa és Észak-Afrika egy keskeny sávján, noha részleges napfogyatkozást a Föld jóval nagyobb területén látni. Mi is azon szerencsések között vagyunk, akik a délelőtti órákban részleges fogyatkozást figyelhetnek meg, melynek nagysága 50-60% közötti. Az észlelésre fel kell készülni. Az ehhez szükséges szinte összes információ megtalálható Kaposvári Zoltán csillagászati honlapján.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek