Hetérák és feleségek az ókorban
2003/01/05 20:09
3459 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
"Cherchez la femme!" avagy "Keresd a nőt!" E sokat emlegetett, közhelyes felszólítás szerint az ember történetét valami primitív, de végletesen emberi kettősség jellemzi: míg a patriarchális társadalmakban a nő látszólag jelentéktelen, jogilag alávetett szerepet játszott, addig az ösztön szintjén a nő uralkodó, a háttérből irányító szerepbe került.

Eiler Tamás írása

A nő

A nő az emberi történet háttérirányítójaként lehetett akár zsarnok, akár áldozat, ami a férfi nőhöz való viszonyát természetesen fordítottan jellemzi, azaz a zsarnok nőhöz képest a férfi sokszor "alamuszi" áldozat, az áldozat nőhöz képest a férfi zsarnok, vagy éppen az áldozattá vált nő révén férfiasságában és becsületében megsértett lény. Az ókori Athénban a szabadon született nővel szemben a férfi elvárása aligha különbözött a mai kor átlagférfiainak sztereotip elvárásaitól: a nő legyen házias, tudjon szőni és fonni, a férfi által megszerzett javakkal takarékosan és beosztóan bánjon, nézzen a házi cselédség körmére, ne nagyon cifrálkodjon, legyen természetes, s ami a legfontosabb, szüljön törvényes utódokat. Ezt a szerepet a férfiak azoknak a nőknek szánták, akikkel a társadalmi megítélés szintjén "komoly" és társadalmilag elismert törvényes kapcsolatra léptek. Volt azonban a férfi - nő kapcsolatnak egy másik szintje is, amit a férfiak ugyanúgy nyíltan vállaltak, mint az előbbit. A férfi ugyanis, amit nem talált meg a törvényes házasságban, azt erkölcsi aggályok nélkül az "örömlányoknál" próbálta megkeresni. Pompeji falfreskó Természetesen már az ókorban is rendkívül rétegzett volt az "ősi mesterség" képviselőinek tábora a filléres rabszolganőtől egészen a vagyonokat gyűjtő luxushetairákig. A luxushetairák az iskolákban elsajátított táncban, éneklésben, zenélésben és irodalomban (mai szóhasználattal: a humaniórákban) jártas, tanult és tanultságukat a gyakorlatban kamatoztató, művelt "barátnők", akik közül többen a hatalom, illetve a szellemi és politikai hatalmasságok közelébe jutottak. A sokoldalúan művelt, szellemes, és tegyük hozzá, gyönyörű hetaira azonban nem pusztán a vágy tárgya volt, nem csupán testi, hanem szellemi gyönyörökkel is kecsegtetett. Ez persze sok pénzbe került, nem mindenki engedhette meg magának.1. Több híressé vált szerető, "barátnő" neve maradt fenn az ókori szerzőknél. Egyik leghíresebb közülük a milétoszi Aszpaszia, Periklész kedvese. Plutarchosz Periklész életrajzában (Párhuzamos életrajzok, Periklész 24.) így ír róla: " Mivel pedig a szamoszi hadjáratra nyilván Aszpaszia kedvéért vállalkozott (ti. Periklész), mindenképpen helyénvalónak látszik, hogy megvizsgáljuk, milyen ügyeskedéssel és befolyással kerítette hatalmába ez az asszony kora vezető államférfiait, és mivel nyerte meg magának a filozófusokat, hogy oly sok jót beszéljenek róla. Abban mindenki egyetért, hogy Milétoszból származott, és Axiokhosz lánnya volt. Állítólag egy Thargélia nevű, sokkal korábban élt ión nő példájára kereste a legbefolyásosabb férfiak társaságát. Thargélia szép nő volt, aki bájosságát ügyességgel párosította. Sok görög férfival tartott fenn bizalmas kapcsolatot, s mindegyiket megnyerte a perzsa érdekeknek; így hintette el a perzsabarátság magvait az ázsiai görög városokban. Aszpaszia Nos, Aszpasziát, úgy gondolják, mint bölcs és politikához értő nőt becsülte Periklész. Még Szókratész is gyakran felkereste tanítványaival együtt, s barátai nemegyszer elvitték hozzá feleségüket is, hogy megfigyeljék társalgását, pedig nem űzött valami erkölcsös vagy tisztes foglalkozást: rabszolgalányokat oktatott a hetairák mesterségére. Aiszkhinész azt beszéli, hogy Lüsziklészből, egy alacsony származású és műveletlen birkakereskedőből Athén egyik legelső polgára lett csak azért, mert Periklész halála után feleségül vette Aszpasziát. Platón egyik párbeszédéből, a Menexenosz- ból, ha a bevezető rész valójában gúnyirat is a szónokok ellen, azt kétségtelenül történelmi tényként fogadhatjuk el, hogy Aszpaszia rhetorikai előadásait sok athéni látogatta. Periklész azonban, úgy látszik, mégis inkább szerelmi vonzalmat érzett Aszpaszia iránt. Aszpaszia közeli rokonságban állt Periklész első feleségével ... Mivel azonban házaséletük nem volt boldog, az asszony Periklész beleegyezésével máshoz ment feleségül, Periklész pedig Aszpasziával élt együtt. Mint mondják, valahányszor reggel elment hazulról, vagy este hazajött az agoráról, mindig csókkal köszöntötte Aszpasziát." (Máthé Elek fordítása) Szókratész 2. A kor egy másik híres athéni hetairájának, Theodotének Szókratésszal való találkozását és félig-meddig tréfás enyelgését Xenophón örökítette meg Emlékeim Szókratészról című művében.(3. könyv 11.) Szókratész, miután barátaival megcsodálta Theodoté bájait, és kiderítette az asszony szemmel látható és feltűnő gazdagságának "titkát", jó tanácsokkal látta el Theodotét, hogyan gyakorolhatná "mesterségét" a leghatékonyabban."Volt a városban egy gyönyörű asszony, Theodoténak hívták. Bármikor rávehette bárki, hogy vele töltse az idejét. Szókratész egyik társa egyszer szóba hozta őt és azt állította, hogy szépségét szavakkal nem lehet leírni, még a festők is felkeresik, hogy megörökítsék. Nekik aztán felfedi minden báját. - El kéne menni és megnézni - javasolta Szókratész -, hiszen hallomásból úgysem ismerhetjük meg azt, amit elmondani képtelesnég. - Kövessetek hát habozás nélkül - kapott rajta a pletykálkodó ismerős. Így toppantak be Theodotéhoz, aki éppen modellt állt egy festőnek. Megcsodálták, s amikor a festő végzett, Szókratész törte meg a csendet: - Nos, férfiak, ki tartozik hálával: mi Theodoténak, hogy megmutatta a szépségét, vagy ő nekünk, hogy megcsodáltuk? Mert ha neki volt hasznosabb megmutatkoznia, akkor nekünk jár a hála, de ha nekünk szemlélődnünk, akkor mi tartozunk neki. Valaki megjegyezte, hogy igazat mond. - Belőlünk Theodoténak már eddig is volt haszna: a dicséretünk, s még nagyobb hasznot könyvelhet el magának, ha majd másoknak is elmeséljük, amit láttunk. Mi viszont szeretnénk megérinteni, amit megcsodáltunk, feltüzelt vággyal megyünk el, és a távolból is epekedni fogunk. Ebből is láthatjátok, hogy mi szolgáltunk neki, ő pedig csak elfogadta szolgálatunkat. Theodoté megjegyezte: - Zeuszra mondom, ha ez így van, még én tartoznám nektek hálával, amiért megnéztetek! Ekkor Szókratésznak feltűnt, hogy milyen drága ékszerek borítják az asszonyt, hogy körülötte sürgölődő anyja sem mindennapi ruhákat és díszeket visel, s hogy hány szemrevaló és választékosan öltözött szolgálólány lesi az úrnő parancsait, és azt is észrevette, hogy a ház mindennel, ami csak kell, gazdagon fel van szerelve. Hetéra - Mondd csak, Theodoté, van neked földbirtokod? - érdeklődött Szókratész. - Ugyan, dehogy van! - felelte. - Netán bérbe adtad a házad, onnan van ekkora jövedelmed? - Házam sincs - mondta az asszony. - De kézműves rabszolgákat csak tartasz? - Kézműves rabszolgákat? Az hiányozna még! - Hát akkor miből telik mindarra, amit itt látok? - Ha valamelyik barátom jót akar tenni velem, nem utasítom vissza. Ebből áll az én jövedelmem. - Hérára mondom, Theodoté, szép vagyonod van, és mennyivel többet ér barátokból tartani nyájat, mint birkákból, kecskékből vagy marhákból! És mondd csak, a véletlenre bízod - folytatta -, hogy mint a legyek, körüldöngjenek a barátok, vagy valamilyen mesterkedéssel magad csalogatod ide őket? - Milyen fortélyt lehetne kieszelni erre? - Olyasfélét, mint a pókok. Mint tudod, a pókok vadászattal szerzik meg élelmüket, finom hálót szőnek, és ami fennakad benne, azzal táplálkoznak. - Talán nekem is azt tanácsolod, hogy állítsak vadászkelepcét? - érdeklődött Theodoté. - Miért, azt hiszed, hogy a legértékesebb zsákmányt, a barátot, olyan egyszerű megfogni? Nem látod, mekkora előkészületekkel cserkészik be még a nyulat is, pedig az sokkal kevesebbet ér! ... (Németh György fordítása)- folytatjuk -

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek