Hírek, érdekességek, fontos információk - A gazdasági tárgyak oktatásáról
2004/03/30 13:55
773 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A gazdasági ismeretek oktatása egy évtizedes múltra tekinthet vissza a hazai iskolarendszerű oktatásban. E rövid időszak alatt is többször módosultak a téma tanításának feltételei, és ehhez igazodva változott az iskolákban az oktatás gyakorlata.

"A középiskolai gazdasági ismeretek oktatásának tízéves időszakát három jellegzetes szakaszra lehet bontani. Kezdetben iskolai kísérletek keretében fejlesztették ki az új tananyagokat, és ezzel párhuzamosan civil szervezetek (pl. Magyarországi Young Enterprise Alapítvány, Vállalkozásoktató Tanárok Országos Egyesülete, Junior Achievement Magyarország Alapítvány, SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány) segítségével jelentek meg külföldről adaptált programok. A kilencvenes évek elején ezek a kísérletek jelentősebb állami közreműködés nélkül zajlottak, az oktatásirányításban, szabályozásban támadt "űrt" tudták az iskolák, tanárok kihasználni. A cél elsősorban a fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítése volt, ekkor még merész gondolatnak számított, hogy a vállalkozási ismereteknek lehet olyan része, amely az általános műveltség körébe sorolható.

A második szakasz kiemelkedő eseménye, hogy 1995-ben a NAT-ba építve az általános műveltség részeként kötelezően előírt követelménnyé válik - jogszabályi szinten - a gazdasági ismeretek oktatása. Ennek a vállalkozásoktatás, a gazdasági ismeretek oktatása szempontjából inkább elvi, mint gyakorlati jelentősége volt. Az iskolai szintű fejlesztések, kísérletek fokozatosan veszítettek jelentőségükből, de a civil szervezetek által gondozott programok egyre szélesebb körben terjedtek el. A kilencvenes évek elején kialakult a vállalkozói programok fejlesztésének és terjesztésének piaca. Közel húsz program közül lehetett választani, az egyedi iskolai fejlesztéseket ún. követő iskolák vették át, a civil szervezetek programjaihoz csatlakozni lehetett. Mindez általában tantervek, tananyagok átadását-átvételét jelentette, gyakran kiegészítve tanártovábbképzéssel.

A NAT megjelenését követően az iskolák egy részében, amelyek programok névadói voltak, a fejlesztések nyomán a közgazdasági, vállalkozói, gazdasági tárgyak veszítettek jelentőségükből (jellegzetes példái: Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Közgazdasági Politechnikum), máshol jelentősen változott a helyük, tartalmuk (például Hunfalvy János Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola, Kisújszállási Móricz Zsigmond Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium). Ugyanakkor a civil szervezetek mint programgazdák jelentősen növelték a csatlakozó iskolák számát. A csatlakozással az iskola jogot szerez, hogy használhatja a tananyagot, tanárt küld továbbképzésre. (A csatlakozott középiskolák száma - országosan - napjainkban meghaladja a kétszázat.) A gyakorlatban a csatlakozás azt jelenti, hogy az iskolák akár évről évre más-más programelemet alkalmaznak a teljes képzési kínálatból, tehát tanévenként és iskolánként külön kell vizsgálni, hogy egyáltalán tanítanak-e valamit gazdasági, vállalkozási ismeretek címen.

A jogszabályi környezet változásaként a kerettanterv több tantárgyba építette be a gazdasági ismereteket, többek között a Földünk és környezetünk 10. évfolyamán, valamint a Társadalomismeret modul 11. és 12. évfolyamán ír elő idevágó követelményeket. A tanárképzés is hasonlóan szakaszolható. Kezdetben a szabályozatlan piaci keretek között a civil szervezetek, fejlesztő iskolák által kínált továbbképzésen mind jelentősebb számban vettek részt az érdeklődő pedagógusok. Ugyanakkor az állami tanárképzés egyáltalán nem reagált a változásokra. Az állam beavatkozása, a szabályozás és a jelentős állami többletforrás sajátos módon éppen negatívan hatott az e területen addig sikeres képzési formákra.

Napjainkban egy-egy tanárképzés megszervezésének sikeressége alapvetően összefügg a gazdasági képzés elterjesztésének általános nehézségeivel, problémáival. Napjainkban sincs az általunk kívánatosnak tartott tartalommal és módszertannal állami pedagógusképzés. A talpon maradt civil szervezetek évente egy-két akkreditált tanártovábbképzést képesek megszervezni. 2001-től datálhatjuk a hazai vállalkozói, gazdasági képzés történetének harmadik szakaszát. A nehezen kialakult - és napjainkban is folyamatosan változó - jogi környezetben az iskoláknak alkalmazniuk kellene a jogszabályokat.

Mint utaltunk rá, kezdetben "vállalkozásoktatás" gyűjtőnév alatt tanítottak számos elnevezéssel a témához köthető tárgyat. A NAT vezeti be a gazdasági ismeretek elnevezést, míg az OKJ-ban és más szakképzési jogszabályban tovább élnek a már kialakult elnevezések (pl. vállalkozási ismeretek, üzleti tervezés, vállalkozási ügyintéző stb.). Napjainkban a gazdasági ismeretekkel jelölhetjük inkább az általános műveltség részének tekinthető ismereteket, míg a szakképzés része a vállalkozási ismeretek oktatása. A gyakorlatban a fogalmi szétválasztás korántsem ilyen egyszerű, hiszen a gazdasági ismeretek is tartalmaznak vállalkozásokra vonatkozó ismereteket, a szakképzésben is szükség van általános műveltségként a gazdaság világának megismerésére. A gazdasági (vállalkozási) ismeretek tantárgy, témakör elnevezése, hazai bevezetése, elterjedése, jogi szabályozása körüli sajátosságok visszatükröződnek az iskolai gyakorlatban.

Az iskolák saját bevallására épülő adatok szerint a megkérdezett fővárosi középiskolák negyedében nem tanítanak gazdasági ismereteket. (Természetesen lehet úgy is minősíteni e tényt, hogy a középiskolák negyede nem jogkövető ezen a területen, ami több mint elgondolkodtató, de az ebből levonható következtetések messzire vezetnének tanulmányunk szűkebb témájától.) A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a gimnáziumok nagy számban élnek többféle ismeret egy tárgyba integrálásának lehetőségével. Az egyedi, iskolai szintű megoldások, a folyamatosan változó és nem túl kedvező feltételek miatt lényegében kiforratlan a gazdasági ismeretek oktatásának gyakorlata. Tulajdonképpen nagyszámú egyedi próbálkozásnak lehet tekinteni az egyes iskolákban a gazdasági ismeretek oktatását. Ezen próbálkozások fő jellemzője, hogy leginkább a véletlen alakítja őket.

A tanár személyének, a tananyag, a taneszközök (tankönyvek, segédletek), a tanítási módszerek kiválasztása nem egy tudatos folyamat eredménye, vagy legalábbis igen messze van az ideálisnak tekinthető lépések sorozatától.A civil szervezetek által biztosított programok és felkészülési lehetőségek ehhez képest lényeges előrelépést jelentenek, de a megoldás korlátait már önmagában jelzi az a tény, hogy állami feladatokat próbálnak ellátni ezek a szervezetek, miközben sem forrásokat, sem eszközöket nem kapnak ehhez, sőt általában még a minimális kommunikáció sincs meg az oktatásirányítás és e szervezetek képviselői között.

A gazdasági ismeretek oktatásának továbbfejlesztése érdekében minimálisan az alábbiak megoldására van szükség a közeljövőben.

  1. A gazdasági ismeretek mint témakör, esetleg tantárgy helyének, tartalmának kidolgozása koncepcionális szinten, és e koncepció képviselete érdekében az oktatásirányítás megfelelő szintjén erre a feladatra legalább egy személyt ki kell jelölni. A képviselet egyben azt is jelenti, hogy a jogalkotás során, a közoktatást és a szakképzést érintő stratégiai jellegű programok, javaslatok készítésekor jelzi, hogy kiket, milyen szervezeteket érdemes bevonni az adott munkába. Ez a személy dolgozna a gazdasági képzés elismertségének a növelésén is, ami részben klasszikus PR-feladatot jelent, részben döntéshozók, szakemberek meggyőzését is.
  2. Sürgősen pótolni kell a jogalkotás lemaradásait. A legfontosabb feladatok: a gazdasági ismeretek központi érettségi követelményeinek a kidolgozása, a tanárképzés bevezetése, a jogi feltételek kidolgozása az oktatási célú diákvállalkozások működéséhez.
  3. A koncepcionális és jogalkotó tevékenységet követően a tankönyvek, multimédiás tananyagok kidolgozása, illetve a már meglévő (JAM, YE) tananyagok továbbfejlesztése és illesztése az új feltételekhez az elkövetkező évek feladata lesz."

Forrás

  • Darázs Dóra - Szomor Tamás - Szűcsné Szabó Katalin - Varga Zoltán: Gazdasági ismeretek oktatása a fővárosi iskolákban, Új Pedagógiai Szemle, 2004. február

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek