Hitpróba egyenes adásban
2004/03/09 20:41
1207 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Egyesült Államokban több mint ötven kongresszusi képviselő tiltakozott egy tervezett valóságshow ellen, amely egy tizenéves, világtól elzárt vallási közösségben felnőtt, amish fiatal kalandjait mutatná be a számára korábban ismeretlen nagyvárosi környezetben.

Az amishok, egy anabaptizmusból eredő keresztény szekta tagjai Pennsylvania, Ohio és Indiana állam egyes területein élnek zárt közösségekben. Német és svájci bevándorlók leszármazottai, akik a mai napig őrzik őseik életmódját, elutasítva a modern kor minden technikai vívmányát. Nem használnak áramot, telefont, gépkocsit, és öltözékük is a hajdani telepeseket idézi.Az amerikai UPN csatorna terve szerint a következő show öt 16 éves amish fiatal találkozását mutatná be a korábban ismeretlen nagyvárosi élettel, öt másik, "civil" fiatal társaságában.

A médiaipar természete szerint ha egy műfaj, műsortípus vagy format sikeres, azt az utolsó ötletig (dollárig) ki kell használni. Épp ezért a valóságshow-producerek újabb és újabb, egyre szélsőségesebb helyzeteket teremtenek, mert az adatok azt mutatják, hogy a Real World vagy a Big Brother "egyszerű valósága" már nem elégíti ki a nézők igényeit.
Az amishok életében igen fontos az a sajátos hitpróba, amit a 2001-ben készült Devil's Playground (Az ördög játszótere - a közösségükön kivüli világot nevezik így az amishok) című dokumentumfilm is feldolgozott. Bár a külvilágtól szinte teljesen elzárva élnek, az amish fiatalok 16 éves korukban elhagyhatják a közösséget, hogy kipróbálják, milyen az élet a többi ember számára a XXI. században. Az ún. rumspringa időszaka alatt a fiatalok gyakran randevúznak, isznak és autót vezetnek, de többségük visszatér amish családjához.

Lucy Walker, a film rendezője több amish fiatalt követett a rumspringa időszaka alatt, és azután is, hogy a szereplők eldöntötték, visszatérnek-e szüleik közösségébe. A dokumentumfilm, amely több nemzetközi fesztiválon is díjnyertes lett, közvetlenül és tárgyilagosan mutatja be, milyen önismereti válságon mennek keresztül a "másik világgal" hirtelen találkozó fiatalok.Amikor Pennsylvania körzet kongresszusi képviselője tudomást szerzett az ötletről, hogy a UPN csatorna vezetői nagyszabású valóságshowt szerveznének az amish fiatalok kalandjai köré, ellenakciót kezdeményezett. Ötven republikánus társát maga mellé állítva mindent megtesz azért, hogy a műsort le se forgathassák. A képviselő szerint kizsákmányolás lenne bemutatni az amish fiatalokat, amikor életük rendkívül sérülékeny szakaszában vannak. A tévécsatorna nem áll el tervétől, azonban hivatalos közleményében megerősítette, hogy szándékuk szerint az amishokat, hitüket és örökségüket a legnagyobb tisztelettel, illendően kezelik.

A műsorral kapcsolatos döntés mindenképpen tanulságos lesz, hiszen állásfoglalással szolgál néhány régóta vitatott kérdéssel kapcsolatban: élveznek-e külön védelmet a kisebbségek a tőkeerős, a szólás szabadságának alkotmányos elvére hivatkozó, mégis sokak szemében oly "zsarnoki" médiával szemben, a képviselők politikai súlya, hatalmi pozíciója befolyásolja-e a médiavállalkozást, "menlevelet" ad-e morálisan a produkciónak az a tény, hogy a szereplők önként jelentkeztek rá - vagy másként fogalmazva: van-e határa az önrendelkezésnek ilyesfajta esetekben?
A fejleményekről a Sulinet oldalain is olvashattok majd.

Módszertani javaslatok

A téma nagyszerűen feldolgozható a médiaórákon, a valóságshow-k által felvetett általános médiaetikai problémákhoz kapcsolódva: kizsákmányolják-e a csatornák a valóságshow-k szereplőit, vagy szereplési lehetőséget adnak önkéntes jelentkezőknek? Bármit meg lehet-e tenni az emberrel, ha önként aláír egy szerződést? Lemondhatnak-e a szereplők alapvető emberi jogaikról, mint például a magánélet sértetlenségéhez való jogról? (Ez utóbbi kérdésről több fórumon is vitáztak Magyarországon az első Big Brother-szériával párhuzamosan, majd ombudsmani intézkedésre ki is kapcsolták a kamerákat egy órára - jelképesen biztosítva a magánéletet.)

1. Készítsünk kártyákat, melyen megvalósult és csak tervezett valóságshow-k ismertetői találhatók:

  • The Real World - kb. hat fiatal beköltözik egy bekamerázott városi villába vagy lakásba, és a műsor napról napra bemutatja hogyan élik az életüket. Munkába járnak, találkozhatnak a barátaikkal, a családjukkal is. Nincs verseny, nincs kiesés.
  • Big Brother - kb. 12 játékos beköltözik egy bekamerázott stúdió-villába, amit nem hagyhatnak el. Kéthetente esik ki egy-egy játékos a nézők szavazata alapján, azok közül akiket a szereplők önmaguk közül kijelöltek mint nem kívánatos lakót. Az utolsó három játékos közül a nézők választják ki a győztest. Élő, nonstop közvetítés az interneten.
  • Survivor, a Sziget - kb. 14 játékos elutazik egy lakatlan szigetre, ahol nomád körülmények között küzdenek először csapatokban, majd egyéni versenyzőként a fődíjért. Minden héten a játékosok megszavazzák, hogy kinek kell elhagynia a szigetet. A valódi verseny - amit felvételről közvetítenek - addig tart, amíg már csak három ember marad játékban. Hónapokkal később a tévéstúdióban dől el, ki nyeri a versenyt, a nézők szavaznak a három jelölt valamelyikére.
  • A nagy Ő - 25 férfi, illetve nő verseng egy nő, illetve egy férfi kegyeiért. A nagy Ő minden hét végén dönt, kik maradhatnak versenyben a jelöltek közül. A műsorba csak felvett, vágott anyagok kerülnek a randevúkról, a nézőnek nincs beleszólása a játék menetébe.
  • Kölyöktábor - Hat, nehezen kezelhető, erőszakos vagy drogproblémával küzdő tizenéves fiatalt egy vadontáborba küldenek átnevelésre. A táborban szigorú körülmények között, felügyelők mellett telnek mindennapjaik. Nincs verseny, és a nézők nem szólhatnak bele a játék menetébe. Valójában inkább egy közvetítésről van szó.
  • Aranykalitka (terv) - több embert egy évre összezárnak egy nagy kalitkába.
  • Fegyencsziget (terv) - Egy elhagyott szigeten elítélteket engednek szabadon, akiket közismert médiaszereplők vesznek üldözőbe. A nyertesek azok, akiket a játék végéig nem kapnak el az újságírók. A jutalomként kapott pénzt átadják áldozataiknak, vagy azok hozzátartozóinak.
  • Púp a hátadon (terv) - A játék főszereplője egy majom (utalva a címben szereplő kifejezés angol megfelelőjére: monkey on your back), akit a játékosok tényleg a hátukon cipeltek volna, miközben beutazzák az Egyesült Államokat. A tervek szerint a majom igazi sztár lehetett volna.
  • Amish a városban (terv) - a fent ismertetett valóságshow leírása.

2. Az osztályban alakítsunk ki kisebb csoportokat, és mindegyik kapjon egy sorozatot a fenti ismertetőkből. A csoportok rendezzék sorba a valóságshow-kat két szempont szerint:

  • ha producerek lennének, mekkora sikert remélnének az egyes műsoroktól? Hol húzzák meg a határt az erkölcsi szempontból válallható és elutasítandó műsorok között?
  • nézőként mennyire érdeklik őket az egyes ötletek? Van-e olyan élethelyzet, amiben már nem szívesen figyelnék meg a szereplőket, mivel az sértheti emberi méltóságukat?
    Fontos, hogy a feladat előtt ne beszéljünk még médiaetikai szempontokról, így felmérhetjük, hogy milyen a diákok saját értékrendje.

3. A csoportok ismertessék az általuk felállított sorrendet, és indokolják is meg. Ha egy csoporton belül vitára figyeltünk fel, adjunk lehetőséget arra, hogy a diákok az osztály előtt is ütköztethessék érveiket.

4. Törekedjünk arra, hogy ne "hirdessünk" eredményt (noha saját álláspontunkat természetesen vállaljuk), mivel olyan problémákról - a jogrend, a morál, a szólásszabadság, a nyilvánosság alapkérdéseit érintő kérdésekről - van szó, melyekről szerte a világban igen éles, eldöntetlen viták folynak.

Más oldalról megközelítve a problémát, keressünk olyan eseteket, ahol a média az emberek sokasága számára még ma is iránymutató, önálló intézményrendszerrel rendelkező, állami támogatásban is részesülő egyházzal konfrontálódott.

Például:

Néhány évvel ezelőtt a Katolikus Püspöki Kar nyomására a magyar Televíziónak végül le kellet vennie műsoráról Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísértése (1988) című filmjét. Az eset annyiban is kapcsolódik a tervezett valóságshow-hoz, hogy itt is a vallás, a vallásos meggyőződés védelmében született a döntés.

Tekintsünk meg egy részletet a filmből, majd vitassuk meg a felmerülő kérdéseket:

  • Az állam (politikusok, pártok, egyházak) feladata-e, hogy védjék a nézők lelki békéjét? Ebből következően: a vallás, a hit magán- vagy közügy?
  • Bízhatunk-e abban, hogy a nézők nem tekintik meg azt a műsort, ami sértené a hitüket vagy világnézetüket?
  • A művészi érték fontosabb-e, mint a közfelháborodás, amit a mű feltételezések szerint kiváltott volna?

A téma külön aktualitását adja Mel Gibson Passió című filmje, amely már bemutatása előtt is heves vitákat váltott ki éppen azért, mert nem szokványos módon közelíti meg Krisztus történetét. A hazai premier Húsvétkor lesz.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek