Hogyan lett Marikából Dóra
Buzál Csaba
2004/11/03 12:25
491 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A titkárnői munka az utóbbi évtizedben változáson ment keresztül Magyarországon. Míg a nyolcvanas években és előtte a "Marikám, főzzön egy kávét", "Menjen le a patyolatba a nadrágomért", "Gépelje le ezt a levelet" számított gyakori utasításnak a főnök részéről, addig a kilencvenes években "Marikával" szemben növekedtek az elvárások.

"Korábban a titkárnőnek elsősorban reprezentatív funkciója volt, a főnök személyes kényelmét kellett biztosítania. Persze akkor is voltak olyan asszisztensek, akiknek komoly döntési jogköre volt, bizalmi viszonyban állt a főnökkel, ám a jellemzőbb a kávéfőzős titkárnő volt", tekint a múltba Rostás Márta humánpolitikai szakértő. A szakértő kilencvenes évek változásainak okát a külföldi befektetők által hozott vállalati struktúrában, a magyar cégeknél pedig a költségek csökkentésében látja. Csak a nagy cégek engedhetik meg maguknak, hogy tartalmi, szervezői munkát nem végző titkárnőket alkalmazzanak. A magyar kis- középvállalatoknál a titkárnők sokszor tartalmi munkát is végeznek. A kávéfőzős titkárnőket a nagyobb cégeknél recepciósnak, tea-ladynek vagy hostessnek hívják, csak nagyon ritkán titkárnőnek. "Az üzleti életben lassan pejoratívvá válik a titkárnő szó. Ebben szerepet játszanak az emberekben élő negatív klisék - a kávéfőzés, az intellektuális kihívást nem jelentő munka, a szőke nők stb. -, így a hölgyek nem szeretik, ha titkárnőnek nevezik őket. Ezen kívül az angol, amerikai cégek magukkal hozzák az angol pozíciómegnevezéseket. A gazdasági életben elterjedtebb az asszisztens megjelölés", elemzi a nyelvi hátteret Rostás Márta.

Bató Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola adjunktusa több mint tíz éve foglalkozik titkárnőképzéssel. Tapasztalata szerint a sikeres munkavégzés előfeltétele a személyiségben rejlő készségek megléte. "Fontos az alkalmazkodási készség, a jó kommunikációs készség, a problémamegoldás, a stressztűrés, a konfliktuskezelés, a nyitottság. Természetesen ezen készségek javíthatóak, de meglétük könnyebbé teszi az ember érvényesülését", állítja az adjunktus asszony. Bató Éva üzleti kommunikációt és etikettet tanít titkárnőknek a Soter-Line Oktatási Központban. "Az elmélet mellett nagy hangsúlyt helyezünk a szerep- és drámajátékra, ugyanis az a meglátásom, hogy sok titkárnőnek a konfliktushelyzetek megoldásával van a legnagyobb problémája. Ha a fiatalok az órán beleélik magukat egy munkahelyi stresszhelyzetbe és megtanulják például azt, hogy hogyan lehet az agresszióval szemben fellépni, éles helyzetben látványos eredményt érhetnek el", mondja a tanárnő.

Manapság már ebben a szakmában is kevés a középfokú végzettség. "Az asszisztensi pozícióban lehet viszonylag könnyebben elhelyezkedni, de oda is főiskolai diploma és kommunikációs szintű angol nyelvtudás a belépő", ad betekintést a felvételi követelményekbe Rostás Márta. Ugyan az asszisztensek többnyire szervezői munkát végeznek, ahol a kreativitásnak és a gondolkodásnak mellékszerep jut, mégis magas a mérce. Rostás Márta ennek az okát a tömeges és piacképtelen felsőfokú képzésben látja. "Az igényekhez képest jóval több tanárt, tanítót képeznek, akik diplomával a kézben nem tudnak vagy nem akarnak szakmájukban elhelyezkedni. Vagy állás híján vagy anyagi okokból kénytelenek pályát módosítani", így a humánpolitikai szakértő. Ennek következményeként felsőfokú végzettségű, de szakképzettség nélküli, jó intellektuális háttérrel rendelkező fiatalok foglalják el az asszisztensi, titkárnői posztokat. Munkájukhoz a középfokú végzettség is elég lenne, ezért a legrosszabbul az érettséginél leállók járnak, akik alkalmasságuk ellenére kiszorulnak a piacról.

Dóra egy éve dolgozik egy multinacionális vállalatnál asszisztensként. Tanítói diplomát szerzett egy főiskolán, ám anyagi megfontolásból nem helyezkedett el szakmájában. Asszisztensi munkájáról imigyen vélekedik: "Elég szűkek a korlátok, önálló gondolkodásra, kreatív munkára nincs lehetőség". Munkájában a szervezési részt szereti, amikor találkozókat beszél meg, konferenciák megrendezésében, vendégek kalauzolásában segédkezik. "Nem nyomaszt, hogy tanárként jobban ki tudnám bontakoztatni a bennem rejlő képességeket. Ott ugyan én irányítanék, míg itt engem irányítanak, de megbecsülnek, jó a kapcsolatom a feletteseimmel", vallja munkájáról. Dóra úgy látja, cégénél nagy a fluktuáció az asszisztensi munkakörben. "Egy év alatt kicserélődött a csapat. Voltak, akik főnökeik lekezelő stílusa miatt váltottak, mások ugródeszkának és jó referenciának tekintették a cégnél töltött időt", magyarázza.

Sok titkárnő panaszkodik a nagy megterhelésre, a napi 12-13 órás munkára. Brigitta hetedik éve dolgozik asszisztensként egy magyar részvénytársaságnál. Középfokú végzettséggel kezdett el dolgozni, főnökei elégedettek munkájával, ezért a vezérigazgató mellé helyezték. "Ez az első munkahelyem, szeretem a munkámat, viszont ha egyszer gyermekem lesz, váltanom kell, mert gyermek mellett ezt a tempót nem lehet bírni", mondja. Rostás Márta meglátása szerint, aki humán főiskolai diplomával általános asszisztensi pozícióban kezd, megpróbál szakosodni - második diplomát szerez -, mellyel például marketingasszisztensként léphet feljebb a vállalati hierarchiában. Így tesz Brigitta is, aki tanul és nemsokára gazdasági diplomát szerez. A titkárnői pálya egyik legkényesebb pontja a kinézet. Nagyon kényelmetlen helyzetek adódhatnak a személyzeti tanácsadóknak, ha a titkárnőjelölt szellemileg minden szempontból alkalmas, ám testi adottságai például ritkuló haj, kövérség, rikácsoló hang - áthidalhatatlan akadályt jelentenek. Azt ugyanis nem lehet megmondani, hogy testi adottsága miatt nem alkalmas a posztra, hiszen az ilyen alapon történő hátrányos megkülönböztetés törvényellenes (Munka törvénykönyve 5. paragrafus), ám sajnos sok helyen mégis jelen van.

"A jó megjelenés fontos, hiszen az üzleti partnerek sok esetben első benyomásukat a titkárnő személyével szerzik. Mindazonáltal a smink, az ápolt külső, a visszafogott, elegáns kosztüm jelentősen javíthat az összbenyomáson", ad tanácsot Bató Éva és Rostás Márta. A titkárnők keresete széles sávon mozog. A jövedelem a cég nagyságától és a munka jellegétől függ. Kis cégnél reprezentatív munkával bruttó 60.000-80.000 Ft-nál lényegesen többet nem lehet keresni, viszont a multiknál a vezérigazgató személyi asszisztense akár bruttó 350.000 Ft-ot is kaphat. A nagy cégeknél dolgozó asszisztensek, így Brigitta és Dóra is - havi bruttó 150.000 Ft körüli összeget keresnek. Az általános asszisztensek világában a férfiak fehér hollónak számítanak. "A szakasszisztensek - marketing, pénzügyi, kereskedelmi - között több a férfi, az általános asszisztensi munkakört viszont szinte kizárólag hölgyek töltik be", fogalmazza meg tapasztalatait Rostás Márta. Az okokat elemezve a szakértő elmondja, hogy az általában férfi közép- és felsővezetőket kiszolgáló asszisztenseknél fontos tulajdonság a gondoskodás, az empátia, mely "a nőkben jobban jelen van." "Kevés férfi dolgozik a pályán.

Akik vannak, azok elsősorban személyi titkárként dolgoznak főleg a diplomáciában és a politikában, de a gazdaságban is vezérigazgatók mellett. A személyi titkárok döntési pozícióban vannak, így munkájuk elsősorban szakmai", mutat rá Bató Éva. Tíz év alatt sokat változott a titkárnői poszt munkaerő-piaci helyzete. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező, kávéfőzésben és gépírásban jeleskedő "Marika nénit" felváltotta a diplomás, robbanékony, idegen nyelven beszélő, jól kinéző, a számítógéppel remekül bánó huszonéves "Dóra". Mivel széles skálán mozog a titkárnői munka, a kontraszt nem minden esetben ekkora, ám kétségtelen: nagyobb a versenyhelyzet, nőnek az elvárások. A titkárnői szakma távolodik az emberekben felsejlő kliséktől.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek