Hogyan választanak az USA-ban?
Farkas Zoltán
2007/11/04 23:30
2896 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
1787-ben fogadták el az USA első alkotmányát, melyet számos esetben módosítottak ugyan, de sohasem hagytak figyelmen kívül. Az ekkor - heves viták eredményeként - létrehozott prezidenciális rendszer sajátos, közvetett választási rendszerrel párosult.

Az elnök és az elektorok

George Washington

1783. januárjában George Washington az egyes államok kormányzóinak figyelmét felhívta arra, hogy az Unió fennmaradásának érdekében ki kell dolgozniuk egy közös alkotmányt. A konvenció megvitatására végül 1787. májusában Philadelphiában került sor. A viták közben John Dickinson tanácsát követték: "Csak a tapasztalat vezéreljen bennünket! Az ész félrevezethet!" Hosszas viták után az alkotmányban az "alapító atyák" a következő választási szabályokat határozták meg. Az elnök a világ egyik legnagyobb hatalmú államfője, hiszen a végrehajtó hatalom feje (nincs külön miniszterelnök), ő a haderő főparancsnoka, joga van nemzetközi szerződéseket kötni a Szenátus kétharmadának jóváhagyásával, jelentős körben az ő joga a tisztségviselők kinevezése is. A törvényeket megvétózhatja, amit azonban a Kongresszus két házának kétharmados többségű szavazata megsemmisíthet. Hatalmának eszerint prezidenciális jellege van: ő az államfő, a kormány és a hadsereg legfőbb parancsnoka. Az elnökjelöltséghez feltételként határozták meg a minimum 35 éves életkort, és hogy a jelölt lakhelye az utolsó tizennégy évben az Unióban volt.

Az elnökválasztásra közvetett módon, elektorok útján történik. Az elektori kollégium beiktatására eredetileg két ok miatt került sor: egyrészt a korabeli közlekedési és információáramlási viszonyokhoz alkalmazkodtak ezzel, másrészt a kisebb államoknak lakossági arányszámuknál több elektort biztosítottak a nagyobb népességű államok túlsúlyát elkerülendő. Mindez azt eredményezheti, hogy a szavazatok többségével bíró elnök kevesebb elektori voksot mondhat magáénak. Az egyes államok összes elektori szavazata azé a jelölté, aki az adott államban az elektorok többségét nyerte meg. Egy-egy állam elektorainak száma azonos az általa a Kongresszusba küldött szenátorok és képviselők számának összegével. (A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy nem minden államban kell az elektoroknak pártjuk hivatalos elnökjelöltjére szavazniuk.) Az az elnökjelölt, aki az összesítéskor megkapja az elektori szavazatok egyszerű többségét, az az elnök. Amennyiben az elektorok szavazata alapján nem tudnak dönteni az elnök személyéről, akkor a képviselőház dönt, mégpedig úgy, hogy minden szövetségi államnak egy szavazatot biztosít az alkotmány.

Az elektrorokra vonatkozóan így rendelkezik az alkotmány:

"Az elektorok saját államaikban összeülnek és titkosan két személyt választanak, akik közül legalább az egyik nem annak az államnak a lakosa, melynek az elektorok lakosai. Jegyzéket készítenek minden olyan személyről, akire szavazatokat adtak le, és feltüntetik az egyesekre leadott szavazatok számát; ezt a jegyzéket aláírják és hitelesítik, s azt lepecsételve az Egyesült Államok kormányának székhelyére a Szenátus elnökéhez juttatják el. A Szenátus elnöke a Szenátus és a Képviselőház jelenlétében felnyitja a tanúsítmányokat és a szavazatokat megszámlálják. A legtöbb szavazatot kapott személy lesz az elnök, ha ez a szám a kijelölt összes elektor többségét jelenti; amennyiben egynél több személy élvez ilyen többséget és egyforma számú szavazattal rendelkeznek, a Képviselőház az egyik ilyen személyt titkos szavazás útján haladéktalanul elnökké választja; ha egyetlen személynek sincs többsége, a Képviselőház hasonló módon választja meg az elnököt a jegyzékben szereplő öt legmagasabb szavazatot nyert személy közül."

Eredetileg az alkotmány nem tartalmazott előírást az elnök újraválaszthatóságáról, s bár kialakult a two-term tradition (kétidőszakos hagyomány), ez csak jogszokásként működött, 1951-től viszont törvény írta elő. Amennyiben egy elnök a korábbi elnök halála, lemondása esetén kerül pozícióba, és már több, mint 2 évet töltött itt, akkor már csak egy választáson indulhat. Az elnökválasztásokra az adott év novemberében kerül sor (a hónap eleje), majd a következő év január 20-án beiktatják az Egyesült Államok új elnökét.

A kormányzati rendszer

F. D. Roosevelt

A kormányzati rendszer egyéb fórumainak megválasztásánál azt az elvet akarták képviselni, miszerint a többségi akaratnak érvényesülnie kell a struktúrában, ugyanakkor biztosítékokat építettek be a pillanatnyi választói hangulatokon alapuló döntéshozatal ellen. A népakarat közvetlen érvényesülése érvényesül a képviselőház tagjainak megválasztásakor, őket kétévente választják. A képviselőház törvényeit a szenátusnak is el kell fogadnia, őket az egyes államok törvényhozó szervei választják hat évre. A Kongresszus működési elveit az alkotmány gyakorlatilag nem szabályozza, a napi praxisban alakultak ki a szabályok. Amikor az amerikai választási rendszert kidolgozták, még nem lehetett előre látni, hogy mennyiben módosítja az eredeti alkotmányozó szándékokat a később megalakuló pártok között zajló csatározások. A rendszer "igazságtalanságai" az 1888-as után a 2000. évi elnökválasztás kapcsán újból előtérbe állították a reformok szükségességét, többek között az elektori rendszer eltörlésének szükségességét is.

Az USA alkotmánya eddig 26 kiegészítéssel bővült, melyek közül a választások rendszerében az alábbi fontos kiegészítéseket eszközölték:

  • Az első tíz azokat a szabadságjogokat tartalmazza, melyeket a kormányzat nem sérthet meg. Ezeket összefoglaló néven Bill of Rights-nak (Jogok Törvénye) nevezik. Ezek az alapvető szabadságjogok pl.: a szólás, a sajtó, a vallás szabadsága, a törvénynek megfelelő eljáráshoz való jog.
  • 13.: Törvényen kívül helyezte a rabszolgaságot.
  • 14.: kiegészítés: a szövetségi állampolgárság megelőzi a tagállami "állampolgárságot", vagyis az egyes tagállamok nem csorbíthatják a az Egyesült Államok polgárainak érinthetetlen jogait (az első 10 kiegészítésben foglalt szabadságjogok).
  • 15.: 1870 - Biztosította a szavazati jogot a rabszolgáknak.
  • 17. 1913 - a törvényhozás felsőházát is a nép választja, továbbra is hat évre.
  • 19.: a nők 1920-ban kapták meg a föderális alkotmányban a választójogot,
  • 22.: 1951 - két terminusban maximálták az elnöki hivatal idejét
  • az 1964-es polgári jogi törvény pedig a fekete bőrű lakosság szavazati jogát biztosította,
  • 24.: 1964 - a tagállamok nem köthetik adózáshoz vagy adókötelezettségek szabályszerű teljesítéséhez a választási jogot.
  • 25.: rögzítették az elnökök helyettesítésének szabályait
  • 26.: 1971-től minden 18 év feletti állampolgár szavazhat (Ez a "legfrissebb" alkotmánykiegészítés.)

Ugyan számos esetben iktattak be kiegészítéseket, ennek ellenére az alkotmányt nem törölték el, nem vezettek be új alkotmányt, ezáltal az alkotmány az USA rendszerének alappillére maradt mind a mai napig.

Irodalom

G. Washington

  • Urbán Aladár: Köztársaság az Újvilágban Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1994
  • Gabriel A. Almond - G. Bingham Powell: Összehasonlító politológia Osiris K., Bp., 2003
  • Hahner Péter: A régi rend alkonya Panem K., 2006
  • Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei Maecenas K., Bp., 1998
  • J. West Davidson - M. Hamilton Lytle: A tények nyomában Panem-McGraw-Hill, , 1995
  • História 1985/5-6
  • Sellers - May - Mcmillen: Az Egyesült Államok története Maecenas K., Bp., 1995
  • Általános jogtörténet, egyetemi jegyzet (szerk. Horváth Pál) Tankönyvkiadó, 1991
  • Képes György: Az amerikai állammodell Rubicon 1997/8.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek