Hol mennyit dolgoznak?
Farkas László
2004/02/07 01:43
1839 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A világ ipari országaiban, néhány kivételtől eltekintve, az utóbbi évtizedekben a munkaórák számának csökkenéséről számolhatunk be

A munkaidő kérdését világviszonylatban vizsgáló Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint az elmúlt évtizedben az átlagos munkaidő a G7 valamennyi országában csökkent, az Egyesült Államok kivételével, ahol a munkaórák száma meglehetősen magas szinten stabilizálódott. A csökkenés mértéke különösen Japánban volt számottevő, aki korábban az összehasonlítás első helyén szerepelt. Szintén jelentős csökkenésről számolhatunk be Németország esetében, ahol a munkaórák száma a G7 viszonylatában már eddig is a legalacsonyabb volt. Figyelemre méltó továbbá, hogy Franciaországban a munkaidő fokozatos csökkenése már a 35 órás munkahétről hozott törvény 1998-as hatályba lépését megelőzően is jelentkezett.
Vajon mivel magyarázhatjuk az Egyesült Államok kivételes helyzetét? A Gazdaságpolitikai Intézet (EPI) tavaly novemberi felmérése szerint a munkaórák számának növekedése elsősorban a gyermeket nevelő amerikai családoknál figyelhető meg. Mivel egyre több nő dolgozik, egyre hosszabb munkaidőben, a gyermeket nevelő amerikai házaspárok 2000-ben átlagosan 660 órával dolgoztak többet, mint 1979-ben (ez plusz 16 heti munkának felel meg). Ugyancsak említésre méltó, hogy Svédországban ez idő alatt szintén nőtt az átlagos munkaórák száma, igaz, sokkal kisebb mértékben. A növekedés elsősorban a részmunkaidős állások hosszabb munkanapjainak tudható be.
Latin-Amerikában az ILO által vizsgált országok sem térnek el a világviszonylatban megfigyelhető tendenciától: a foglalkoztatott személyek munkaideje az elmúlt évtizedben, ha nem is fokozatosan, de csökkent, s ez alól csak Mexikó volt kivétel.
Franciaország már-már külön kategóriának számít 1998-ban bevezetett 35 órás munkahetével. Az intézkedés nem titkolt célja volt a munkaidő rugalmas beosztásának elősegítése, s ezzel párhuzamosan az érintett vállalatok szociális terheinek csökkentése. Egy 2002 szeptemberében közzétett kormányjelentés szerint a francia munkavállalók fele már áttért a 35 órás munkahétre; az intézkedés következményeként csökkent a túlórák száma, ahogy a kényszerűen vállat részmunkaidő is. Elsősorban a munkáltatói terhek csökkentésén keresztül az intézkedésnek tudható be az 1996 és 2001 között létrehozott munkahelyek 18 százaléka, azaz az 1 650 000 új munkahelyből mintegy 300 000. Az eredeti tervek szerint a munkavállalók fennmaradó részének később kellett volna áttérnie a 35 órás munkahétre. A 2002. áprilisi választásokon hatalomra került Raffarin-kormány azonban tavaly októberben törvényt fogadott el a második hullám eltörléséről, valamint az engedélyezett túlórák számának jelentős növeléséről annak érdekében, hogy a vállalatok szükség esetén visszatérhessenek a 39 órás munkahét gyakorlatához.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégiában az Európai Unió nem a munkaidő csökkentésére helyezi a hangsúlyt, hanem a munkaórák kiszámításában alkalmazott nagyobb rugalmasságra. E vonatkozásban 1997 óta jelentős előrelépések történtek. Az Európai Unió tagállamainak ugyanakkor a heti munkaórák számát 48-ra kell korlátozniuk, és a munkavállalóknak - néhány kivételtől eltekintve - évente legalább 4 hetes fizetett szabadságot kell biztosítaniuk. Ennél néhány ország jóval messzebb ment, amikor a 40 órás munkahét elfogadásáról döntött, így Svédország, Norvégia, Ausztria és Spanyolország.
Az Egyesült Államokban ezzel szemben semmilyen jogszabály nem korlátozza a napi vagy heti munkaórák számát. Egy 2002-ben végzett felmérés szerint az 1990-es években az iparban a túlórák száma 25 százalékos növekedést mutatott, és a munkavállalóknak közel 18 százaléka volt kénytelen túlórában dolgozni.
Az Egyesült Államokban az éves szabadság kiszámítására sem vonatkozik külön jogszabály; azt általános gyakorlatként két hétben (10 napban) határozzák meg. Az európai gyakorlat ennek akár dupláját (Egyesült Királyság) vagy háromszorosát (Németország) is jelentheti. Az Egyesült Államokban a hivatalos munkaszüneti napok száma is csökkent (7,5), míg az európai országok többsége (9-10) és Japán (15) ennél lényegesen több munkaszüneti napot jegyez.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek