Instruktív források
Farkas Zoltán
2004/11/19 15:01
1131 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A régebbi korokban, amikor még kevesen tudtak olvasni, a leggazdagabbak számára személyre szóló tankönyvek is készültek. Ezekről a tanító szándékkal készült művekről olvashatsz ebben az írásban. Kettős tükörbe nézhettek e művek tulajdonosai.
Nagy Károly

A tanító jelleggel készült elbeszélő alkotások (instruktív művek) a középkorban élték fénykorukat. Ezeknek a műveknek általában az volt az elsődleges céljuk, hogy valamilyen fontos értéket közvetítsenek az egyes generációk között. Az esetek egy részében a szerző az általános erények terén kívánta ismeretekkel gazdagítani a hozzá közel álló tanítványt, máskor viszont egészen konkrét, gyakorlati tanácsokat igyekezett átadni, legtöbbször a sikeres uralkodás, illetve hadvezéri szereplés érdekében. A tanító művek legkevésbé kidolgozott alkotásai nem többek egyszerű, az általánosságok szintjén megmaradó erénykatalógusoknál.

Ezeknél azonban a történeti kutatások szempontjából sokkal érdekesebbek és értékesebbek azok a művek, amelyek valamilyen tárgykörben (pl. uralkodás, hadvezetés, bíráskodás stb.) konkrét tanácsokat fogalmaznak meg. Az instruktív művek legértékesebb alkotásai általában nem a nagy nyilvánosság számára, hanem mintegy "belső használatra" készültek, szerzőik uralkodók, hadvezérek, vagy éppen az ő megbízásukból, szellemi felügyeletük alatt tevékenykedő egyházi személyek, maguk a művek pedig általában az utódként remélt fiúgyermek vagy más közeli rokon számára íródtak. A célközönség tekintetében - s ebből adódóan a műfaj sajátosságaiban is - változást hozott a könyvnyomtatás kora, ekkortól kezdve ugyanis az instruktív művek is szélesebb körű olvasottságra számíthattak.

A személyre szóló tanítások egyik legjobb terepe az uralkodás "mesterségébe" történő bevezetés volt. Ezt a célt szolgálták az ún. királytükrök, amelyek onnan kapták a nevüket, hogy mintegy tükörként a jó, igazságos, bölcs, erős stb. király, fejedelem képét vetítették az olvasó, illetve a mű címzettje elé. A királytükör műfaja igen ősi, már az ókori Babilóniából is maradt fenn rá példa. Jelen volt az európai civilizáció hajnalán is, Xenophón görög történetíró Kürosz perzsa nagykirályról írt munkája révén. A műfajra a bizánci és az arab irodalomban is találni példákat, s talán épp ez utóbbi közvetítésével jutott el a középkori frank királyi udvarba, ahol az antik műveltséget először felfedező és felkaroló Karoling-uralkodók kedvelt műfaja lett. Karoling minták nyomán született a magyarországi középkor egyetlen királytükre is, Szt. István Intelmei. A királytükrök népszerűsége a reneszánsz és a reformáció korában sem csökkent. Kroling minuscula. Erasmus

Az európai reneszánsz korából Erasmusnak A keresztény fejedelem neveltetése és Machiavellinek A fejedelem c. műve a két legjelentősebb alkotás. Magyarországon, a reformációval egybekapcsolódó reneszánsz irodalom népszerű műfaja volt a királytükör, elég csak Pataki Füsüs Jánosnak Bethlen Gábor számára ajánlott művét (Királyoknak tüköre; Bártfa, 1626) vagy Prágai Andrásnak ugyancsak az erdélyi fejedelmi udvar hatására írt munkáját említeni (Fejedelmeknek serkentő órája; Kassa, 1628). A királytükör műfajának népszerűsége egyrészt abból táplálkozott, hogy ilyen jellegű művek mecenatúráját, egy uralkodó vagy rangos főúr támogatását viszonylag könnyen el lehetett nyerni, ugyanakkor pedig a műfaj keretei viszonylag nagy tematikai szabadságot engedélyeztek a szerzőnek. A királytükrökben ugyanis ki-ki kedve szerint foglalkozhatott erkölcsfilozófiai, gazdaságpolitikai, politika- és társadalomelméleti, kulturális, sőt a mai terminológia szerint vezetéselméleti, (tömeg)pszichológiai kérdésekkel, s mindezek tárgyalása kapcsán szabadon építhetett be művébe különféle példázatokat, idézeteket.

Könyvtári munka

Nézz utána a mecenatúra kifejezés jelentésének! Próbáld meg feltárni a szó eredetét is! A királytükrök a történettudomány számára igen értékes forráscsoportot alkotnak. Ezen jobbára elméleti, bár olykor jelentős konkrét példát is tartalmazó művek ugyanis nagyban segítik a kutatókat abban, hogy megismerhessék egy-egy korszak politikai és közjogi gondolkodását, eszmerendszerét. Minél egyedibb egy-egy királytükör, minél több információt tartalmaz arról a szűkebb közegről - királyi vagy fejedelmi udvarról - amelyben, vagy amely számára született, annál mélyebb következtetések vonhatók le segítségével. A királytükrök forráskritikája kapcsán azonban sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a királytükrök alapvetően elméleti munkák, amelyek egy elérendő - és nem feltétlenül egy már fennálló - ideális állapotot ábrázolnak, ezáltal a bennük megfogalmazott elvek és elméletek nagyon sokszor szöges ellentétben álltak a mindennapi valósággal.

Kérdések, feladatok

  1. Mi volt a királytükrök célja?
  2. Említs néhány példát ókori, középkori és reneszánsz királytükörre!
  3. Fogalmazd meg saját szavaiddal a királytükrökkel kapcsolatos forráskritika lényegét!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek