Intelligencia a logika, a zenei fejlesztés szolgálatában
2014/08/21 08:00
521 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A gyermek érésének egyik kiemelt állomása a logikai intelligencia fejlődése, s ha ebben az összefüggésben tekintünk rá, akkor ebbéli felfogásunk teljesen azonos Piaget-tel, aki a logikus érvelés képességét tekintette az intelligencia középpontjának.

pupils_are_very_attentive_at_lessons

Ha nincs ott, nem is létezik

A gyermeki agy már az első hónapokban sajátos módon, tapitással és látással szerez információkat és élményeket a körülötte lévő tárgyakról. Ez a felfedező képesség azonban azzal társul, hogy mihelyst eltűnik az adott dolog a látóteréből, úgy az arról megszerzett információ is semmissé válik. 18 hónapos korukra a csecsemők eljutnak arra az érettségi szintre, hogy a tárgyakat függetlenítsék, vagyis hogy azok állandóak és akkor is léteznek, ha azok időről-időre eltűnnek.

A gyermeki agy következő fejlettségi szintjén már képes felismeri a tárgyak különbözőségeit, s képessé válik arra, hogy valamely tulajdonságuk alapján külöböző csoportba sorolja azokat. A hatodik és hetedik életév környékén a számolás folyamata és az egyszerűbb matematikai műveletek elvégzése már a mindennapi életben is megjelenik, ugyan még csak játékos formában, de ezek a játékos interakciók már elősegítik a logikai kapcsolatok kifejzését és megértését.

A logikát is fejleszteni kell

Wittgenstein szerint: „A logikában (matematikában) az eljárás és az eredmény egy és ugyanaz. Ezért nincsenek meglepetések.” Ez az állítás lefordítható a matematika és logika kapcsolatára is, hiszen ha jól megfigyeljük a legegyszerűbb matematikai művelet is logikai elveken alapul, tehát ez az összefüggés is azt mutatja, hogy az eredmény innen nézve is ugyanaz: matematika és logika szoros kapcsolat  tehát egyértelmű. A logikai készség, hasonlóan az intelligencia összes területéhez fejlesztést igényel, első sorban azért is, mert csak így szűrhetők ki az olvasásból, írásból, számolásból (dislexia, disgraphia) származó nehézségek.

A csecsemőkor első pár hónapjában a már korábban említett észlelési folyamatok mellett, a gyermekek zene iránti készsége is megjelenik. A babák gagyogása azt jelzi, hogy fogékonyak a ritmusokra, a dallamok elsajátítására, s ezt kétéves korukra az ismétlésekig, saját dallamok, versikék kitalálásáig képesek fejleszteni. Ebben az esetben is felmerülő kérdés, hogy a zenei tehetség hány százalékban ösztönös, örökletes képesség, és mennyiben járul ehhez hozzá ezen készség folyamatos fejlesztése?

Zene és testmozgás

Az egyértleműen kijelenthető, hogy a ritmusérzék minden emberben jelen van, és a jobb agyféltekében található. A zenei intelligencia azonban hasonlóan a többi készséghez fejlesztésre szorul. Sőt, néhány más képességgel szoros kapcsolatot mutat, hiszen például a kottaolvasás elsajátítátása hasonlatos a nyelvi intelligencia készségével. De nemcsak a nyelvi képességek fejlesztése állítható a zenetanulás szolgálatába.

A zene és a testmozgás is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A ritmus, a ritmikus mozgás és a zene egymásra gyakorolt hatása is azt mutatja, hogy a mozgási intelligencia is részese annak a kapcsolati hálónak, amelyben ezek a készségek és képességek fejleszthetők, és egymásra gyakorolt hatásuk pozitív eredményekkel szolgál a gyermeki intelligencia különböző területeinek egyéni fejlesztésében.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek