Ipari forradalmak
Farkas Zoltán
2007/12/23 08:00
3132 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Akár tétel is lehetne, hisz természetes igényként merül fel az ipari forradalom két időszakának összevetése. A számos közös vonás mellett szép számmal találunk eltéréseket, ezekből izgalmas következtetéseket vonhatunk le. Mire vársz még?? Vágj bele!!

Eredeti és komplex

Ipari forradalomnak azt a komplex és láncreakciószerűen lejátszódó folyamatot nevezzük, amely az emberi tevékenység minden szférájára kiható forradalmi jelentőségű változást idézett elő a XVIII-XIX. században. Így kiterjedt a gazdaságra, a demográfiai, infrastrukturális viszonyokra és a kultúrára is. Ennek eredményeképp a mezőgazdaság helyett az ipar, azon belül is a gépesített gyári nagyipar vált a gazdaság meghatározó erejévé. A termelés technikájának forradalmi jellegű megváltozása jelentette az ipari forradalom alapját. Ennek az önindukáló folyamatnak a lényege, hogy egy-egy iparág egyes ágazataiban bekövetkezik az ipari forradalom, ami viszont hiányt (hirtelen jelentkező keresletet) indukál az iparág más területein, így ezeket a területeket is kísérletezésre, a felzárkózás megoldására sarkallja. Ezzel párhuzamosan más iparágakat is mélyreható változásokra ösztönöz.

Az ipari forradalom a francia forradalommal párhuzamosan jelentkezett, ezáltal kölcsönhatásban állnak egymással: átformálják az európai kontinenst, majd a világ többi részét. A feltételek kedvező egybeesése (tőkés mezőgazdaság kialakulása, jól működő hivatalszervezet, gyarmatbirodalom, tengeri hegemónia, kedvező földrajzi viszonyok, hitelnyújtó pénzintézet, szabadalmi törvény stb.) miatt először Angliában valósult meg, innen terjed tovább Németalföldre, illetve Franciaországba.

Fogalmi gondok

Ipari táj

Az ipari forradalom fogalma tudományos szempontból nem tekinthető igazán korrekten, mivel nem csak az iparban következett be mélyreható változás, hanem az élet egyéb területein is. (Ráadásul először a mezőgazdaság alakult át radikálisan – vö. tőkés nagyüzemi mezőgazdaság.) Másfelől egy hosszú elhúzódó folyamatról van szó, nem pedig a forradalmakra jellemző hirtelen lejátszódó radikális fordulatról.

Maga a terminus a publicisztika és a politika világából került át a köznyelvbe, onnan pedig a történettudományba. A Révolution industrielle kifejezést először Louis Guillaume francia követ használta az 1820-as években a pamutipar Normandiában és Franciaország északi részében kibontakozó fejlődésének és gépesítésének jellemzésére, majd Blanqui és más szocialisták is alkalmazták. Arnold Toynbee brit történész a Lectures ont he Industrial Revolution in England (1884) című könyve nyomán azonban tudományos körtökben is elfogadottá vált. Az ipari forradalmat történészek egy része három, illetve négy, mások öt szakaszra bontják. Az utóbbi időben kezd elterjedni az a felfogás, miszerint az ipari forradalom egy hosszú folyamat, amely csak mesterségesen bontható szakaszokra.

Feladat

Írásunkban táblázatos formában az első és a második ipari forradalom lényegi sajátosságainak összevetéséhez szolgáló táblázatot készítetünk. A feladatod az, hogy az adott kritériumok alapján végiggondold a két időszak főbb jellemzőit, vagyis töltsd ki a táblázatot!

Szempontok1. ipari forradalom2. ipari forradalom
Elnevezés
Idő
Hely
Centrum
Energiaforrás
Vállalkozási és iparszervezeti forma
Alkalmazott gazdaságpolitikai elv
Meghatározó, illetve új iparágak
A termelés technológiája
A technika és a tudomány viszonya
Környezet
Demográfiai viszonyok
Társadalmi változások
Az ipari forradalom kibontakozásának politikai viszonyrendszere
Új (jellegzetes) találmányok

Tudtad?

A fonó jenny (spinning jenny) elnevezés egy félreértésen alapszik, ugyanis Hargreavesnek ugyan számos lánya volt, de egyiket sem hívták Jennynek. Találmányát spinning engine-nek (fonó gép) nevezte, amit a köznyelvben becéztek, illetve félreértettek, így alakult ki a fono jenny "becenév".

Irodalom

  • Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története Maecenas K., 1994
  • Berend T. Iván – Ránki György: Európa gazdasága a 19. században Gondolat K., Bp., 1987
  • Eric J. Hobsbawm: A forradalmak kora (1789-1848) Kossuth K. 1988
  • Magyar Nagylexikon 9. köt. Magyar Nagylexikon K., Bp. 1999
  • 19. századi egyetemes történelem 1789-1914 Szerk.: Vadász Sándor Korona K., Bp. 2005
  • A hosszú 19. század rövid története Szerk.: Bebesi György Comenius, 2005

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek