Irodalom a filmszalagon
Kormos Edit
2004/07/07 13:30
2384 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A középiskolai irodalomtanításnak ma már része a mozgóképolvasás. Ez persze nem a populáris kultúra irányába való nyitást, de a tanulók iskolán kívüli világát jobban figyelembe vevő attitűdöt jelent.

Jól tudjuk, hogy a diákok gyakran helyettesítik olvasmányaikat az irodalmi szövegek alapján készült filmek (különféle színvonalúak) megnézésével.

Az olvasást természetesen nem helyettesítheti egyetlen film sem, de a film segíthet bizonyos problémák megértésében, megértetésében. A filmes eszközök, a filmnyelv megismerése, a mozgóképi szövegek olvasása és értelmezése (filmértelmezés, filmelemzés) túlmutathat az irodalomtanításon.

Mint ahogy az irodalmi szövegek kiválasztásában is nagy a tanár felelőssége (a tanulók igényes olvasó, gondolkodó emberekké való nevelése), ugyanúgy a filmművészet hatalmas anyagában is meg kell adni a diákoknak az eligazodás szempontjait. Még soha nem volt olyan fontos, hogy a diákok felismerjék a valódi értékeket közvetítő alkotásokat, mint manapság, a kommersz filmeket ontó multiplexek világában.

A filmelemzés célja:

• az észlelés érzékenységének elmélyítése
• az esztétikai ízlésformálás tökéletesítése
• az esztétikai élvezet növelése
• az audiovizulis média ismeretanyagának elsajátítása
• a médiális folyamatok jobb megítélése

A filmelemzés módszere:

Tartalomelemzés

• jellemző jegyek gyakoriságának kiemelése (csoportmunka)
• valami mellett vagy ellen szóló érvek, ismertetőjegyek osztályozása (vita/csoportmunka)
• az egyes érvek erősségének mérése (vita)
• minták, visszatérő motívumok gyakorisága hogyan függ össze a produktum más alkotórészeivel (vita)
• a befogadás esztétika szempontjai: érthetőség (mi okoz nehézséget a megértésben?), hatás (milyen az elsődleges/másodlagos hatás?), katarzis-élmény, esztétikai élmény (pl. mitől tetszett/mitől nem tetszett?)

Modern tartalomelméleti megközelítés

• motívumrendszer (fő- és mellékmotívumok)
• időszerkezet (a reális idő és a szubjektív idő kettősségének szerepe, a reális idő helyett az idő szubjektív élménye, átélése a fontosabb)
• az epikus mű térszerkezete (helyszínek; külső, belső terek)
• nézőpontváltások és azok szerepe
• tónus (hangulati réteg)
• ábrázolt tárgyiasságok és sematizált szemléletességek
• közvetített világkép, eszmerendszer
• értékszerkezet (szintek, viszonyok)
• informatív és reflexív rétegek viszonya

Az összehasonlító filmelemzés célja:

• az azonos téma technikai hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele
• az azonos téma esztétikai megvalósulása közti hasonlóságok és különbségek számbavétele
• az azonos téma "értelmezési" hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele
• rendezői koncepciók összevetése
• a film üzenetének összehasonlítása
• a képi világ összehasonlítása (operatőri munka összehasonlítása)
• dramaturgiai hasonlóságok és különbségek számbavétele
• szereplők/színészek játékának és karaktermegformálásának összehasonlítása
• térábrázolás, helyszínek összehasonlítása
• jelmez, kosztüm, kellékek összehasonlítása
• zene, háttérzajok összehasonlítása

Filmelemzési szempontok 1.

 A vizualitás elemzése
A képStatikus és dinamikus képek
Nézőpont, azonos jelenet többnézőpontúsága, nézőpontváltás
Nézőpont mint ábrázolási stratégia, álláspont
Képbeállítás
- a beállítás nagysága és jelentései:
• távoli (az ábrázolt táj, tér kicsiny része az ember )
• totál (cselekvési teret határoz meg, a embernek alárendelt szerepe van)
• féltotál (a teljes emberi alak látható, embercsoportok, akciók láttatásának legalkalmasabb eszköze)
• félközeli (az embert a csípőtől felfelé mutatja)
• közeli (az embert a felsőtest közepétől és a fejet mutatja, a mimika és a gesztusok egyaránt üzennek)
• nagyközeli (az arcra koncentrál, intim rezdülések jelzésére alkalmas)
• szuperközeli (az arc egy részletére pl. szemre, szájra tárul)
- kameraperspektíva
• normálnézet
• felülnézet
• alulnézet
- kameramozgatás
• svenk (a kamera helyváltoztatás nélkül elfordul a térben)
• a kamera elmozdulása (kocsizás, a kamera a térben folyamatosan mozog)
• a kamera mozgásának dinamikája: egyenletes mozgás, gyorsítás, lassítás
- képtér és a fény
• méretkülönbségek
• átfedések
• színek térhatása
• természetes és mesterséges/épített terek
• a térkialakítás elbeszélő szerepe
• a fénykezelés térábrázoló szerepe
• előfény, ellenfény, oldalfény

Filmelemzési szempontok 2.

 Az audivitás elemzése
A hangZene, zörejek, zajok
Beszélt nyelv
• dialógusok, monológok
• narráció
A beszélt nyelv stílusa
• szépirodalmi nyelv
• köznyelv
• argó, szleng
Szinkron
• eredeti hang és szinkronhang karakterének hasonlósága eltérése
• a szinkronhang tulajdonosának karaktere
 A narratív struktúra elemzése
Téma, szöveg• elbeszélés, ábrázolás
• cselekménymenet
• dramaturgia
• jelentés-összetevők, jelentésrétegek
• idő és térkezelés (sűrítés, gyorsítás, lassítás stb.)
 Színjátszás, szereplők
MegjelenítésSzereplőválasztás
• karakterek
• fő- és mellékszereplők
• szereplőcsoportok
Szereplők és a szerep
• előadói stílus
• karakterjegyek
• mozgás, gesztus, mimika
• beszéd (ének)

Diószegi Endre

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek