Iskolában a polgárháború után
2013/12/17 11:31
1011 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az Artemisszió Alapítvány segítségével több magyar tanár is eljuthatott Sierra Leonéba, a világ egyik legszegényebb országába. A polgárháborút éppen kiheverő országban tapasztalatokat szereztek az ottani oktatási rendszerről, gondokról, problémákról.

Afrika1

Észak-Dél kapcsolat

Észak-Dél Kapcsolat’ című program keretében magyar tanárok utaztak Freetownba, Sierra Leone fővárosába. A EuropeAid (az EU nemzetközi fejlesztésekért felelős igazgatósága) támogatásával megvalósuló kétéves projekt célja, hogy iskolai együttműködéseket alakítson ki magyar és afrikai iskolák között, és a globális neveléshez is kapcsolódó témákat bevezesse az oktatásba.

Az egyhetes tanulmányút jó alkalom volt arra, hogy a tanárok megismerjék afrikai kollégáikat, az iskolákat és az oktatási viszonyokat, valamint felkészüljenek a jövőbeli közös együttműködésre.

Freetown a kontrasztok városa – és ez nem csak az oktatási viszonyokra jellemző.

Afrika2

Különbségek az oktatásban

Az utazás során világossá vált, hogy a közös munka legnagyobb kihívása a kulturális különbségekből, a társadalmi-gazdasági viszonyokból, az oktatási rendszerek sajátosságaiból és a kommunikációból adódik majd. Sierra Leone a tízéves polgárháború vége óta fokozatosan tér magához, de jelenleg a világ egyik legszegényebb országa, az oktatás helyzete sem egyszerű, de pozitív irányba mutat, hogy épülnek új iskolák, a gyerekek egyre nagyobb százaléka került be vagy vissza az oktatásba, sok a motivált tanár, és az analfabetizmus lassan csökken. Azonban a rendszeres iskolába járásnak még mindig vannak akadályai: az infrastruktúra hiánya, a szegénység vagy bizonyos (főleg a lányokkal szemben támasztott) társadalmi elvárások. Az alapfokú oktatás elvileg kötelező, de az iskolák és a tanárok hiánya, és a szegénység ezt sokszor felülírja, mert bár az oktatás ingyenes, fizetni kell a tankönyvért, az egyenruháért, sok helyen a székért is. Ez is tovább szelektálja az iskolákba járók számát.

Az oktatási rendszer az elmúlt években sokat változott, jelenleg a 6+3+4+4 rendszer van érvényben. A tanév három terminusból áll (az esős évszak miatt júliustól szeptember közepéig van szünet). Kevés tanárra sok diák jut, nem ritkák a nagy létszámú osztályok (akár 80 fős osztályok is vannak), és a tény, hogy a legtöbb állami iskolában délelőtti és délutáni ’műszak’ van (az általános iskolások délelőtt, a gimnazisták délután járnak ugyanabba az iskolaépületbe). A ’fantom diák’ és ’fantom tanár’ jelenségéről is hallani (sok tanár be van jelentve, de fizikailag nincs az iskolában, illetve sok tanár tanít elhivatottságból, amiért nem kap fizetést). A tanároknak kihívás még az életkori keveredés: nem ritka hogy tizenévesek és huszonévesek is együtt járnak általános iskolába.

Afrika3

Integráló afrikai iskolák

Amiben az afrikai iskolák minden bizonnyal példát mutatnak, az az integráció kérdése: nem kérdés, hogy a fogyatékkal élő diákok integrált osztályokba járnak (bár speciális osztályokra is akad példa), és senki nem lepődik meg, ha egy osztályba esetleg több mozgássérült diák is van. A társadalmi, vallási sokszínűség és tolerancia nemcsak az iskola falain belül létezik, hanem az egész társadalom sajátossága.

A program célja

Mindezen túl a projekt célja nem a fejlesztés, bár az afrikai iskoláknak a program kommunikációs eszközöket, Internet hozzáférést biztosít (hiszen ezek nélkül az iskolák közötti távkapcsolat lehetetlen volna). A munka alapvetően a közös és az egymásról való tanulásról szól, és láthatólag az északi és a déli iskolák is motiváltak erre. A kihívások mellett tehát a program lehetőséget kínál arra, hogy valódi, egyenlőségen alapuló partnerség alakuljon ki északi és déli iskolák között, hogy a diákok interaktív, tapasztalati tanulás és projektmunka során tanuljanak a világban zajló globális folyamatokról, és ez a közös munka az észak és dél közötti különbségekre, de hasonlóságokra is rávilágít majd. A partneriskolák jelenleg a millenniumi fejlesztési célokhoz kapcsolódó, helyi szinten is releváns témákon dolgoznak (mint pl. a környezetszennyezés és a szemét problémája, a táplálkozás és víz kérdése, vagy a fogyatékkal élők helyzete és a szegénység). A közös munka eredményei hamarosan elérhetőek lesznek.

A projekt az Európai Unió és a Külügyminisztérium támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó linkek:

Barta Géza cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek