Iskolaérett?
Szendrei Judit
2003/09/01 12:35
975 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Bár az óvódás évek alatt a kicsik sok olyan tevékenységet gyakoroltak már, melyek az iskolai tanuláshoz hasonlók, az első osztály mégis más: komolyabb, erőt próbálóbb. Helytállni csak akkor tud, ha az új szakasz előfeltételei már megvannak, ha érett az iskolára. Mik ezek a feltételek?

A gyerekeknek onnantól, hogy először átlépte az iskola küszöbét, a tudás megszerzése rendszeres munkával, szokatlanul hosszú figyeléssel, napról napra ismétlődő leckekészítéssel, gyakorlással jár. Az iskolába reggel pontosan kell érkezni, s ha a kicsi játszani vagy ugrálni szeretne, akkor is helyben ülve kell kivárnia az óra végét. Otthon pedig - a tanítónéni szavára emlékezve, - el kell végeznie a kiszabott feladatokat.

A játék idejét, a szabadidő beosztását már a kötelességekhez kell igazítani. Ez jelentős életmódváltozást jelent a gyerek életében; nemcsak a mindennapok szintjén, praktikusan, de saját magához és a világhoz való viszonyulásban tartalmilag is. Helytállni csak akkor tud, ha az új szakasz előfeltételei már megvannak, ha érett az iskolára.

Mik ezek a feltételek?

Mindenekelőtt lényeges az iskolába kerülő gyerek testi fejlettsége. A koránál kisebb, fejlődésben lassúbb gyerek számára a három-négyórás tanítás, az egy helyben ülve figyelés túlzott megterhelést jelenthet, és néhány iskolai hónap után kimerüléshez, aluszékonysághoz, teljesítményromláshoz és esetleg testi betegséghez is vezethet.
Fontos továbbá, hogy a gyerek elfogadja az iskolát mint feladathelyzetet: azt, hogy nem játszhat tetszése szerint, hanem a tanítónéni kívánságára határozott céllal kell valamit (pl. rajzolás, rendrakás) végrehajtania. Megfelelő feladattudat szükséges ahhoz, hogy azt is megtegye, amihez sok kedve éppen nincsen, és hogy akkor is folytassa a munkát, befejezze, amit elkezdett, ha már unja vagy elfáradt.

A saját teljesítmény megítélésének képessége szintén szükséges ahhoz, hogy egy gyerek jól megfeleljen az iskolában. Ha a kicsi pl. nem látja be, hogy nem teljesen ugyanazt a formát másolta le, ami a táblán volt, vagy hogy az ő sorminta befejezése eltér attól, ami valójában a feladat volt, ha az eredmény helyességétől függetlenül mindenért dicséretet vár, akkor nehezen fogja megtanulni mindazt, amit még nem tud. Az se jó azonban, ha nem bízik önmagában, és csak a felnőtt ítélete nyugtatja meg afelől, hogy helyesen oldotta meg a matematikafeladatot. Az ilyen gyerek nem képes ugyanis önállóan tanulni, nem tudja például, hogy hányszor kell a leckét elolvasnia ahhoz, hogy azt meg is tudja tanulni.

Nem megy jól az iskola továbbá a beszéd fejlettsége, annak a képessége nélkül, hogy a gyerek folyékonyan ki tudja fejezni magát, és hogy a választékos magyarázatokat is megértse. Ez az jelenti, hogy a kicsi szókincse és a nyelvtani szabályok ismerete (mondatszerkesztés, ragozás) a korának megfelelő szinten áll. A beszéd egyfajta fejletlenségét jelentik a beszédhibák is, melyek megnehezíthetik az írás-olvasás tanulását, hiszen, ha a gyerek a különböző hangokat nem tudja tisztán, egymástól jól megkülönböztethetően képezni, akkor a leírásukkal és a kibetűzésükkel is gondja lehet. Ezért fontos legkésőbb a nagycsoportban a logopédiai szűrővizsgálat, és ha szükséges, a fejlesztés is.

Fontos továbbá az általánosító, elvonatkoztató készség, melynek segítségével a gyerek a külvilág tárgyait kategorizálni, osztályozni képes. Már nemcsak azt kell tudnia, hogy az alma és a dinnye ehető, de a labda nem, hanem azt is, hogy az előbbiek ennivalók, ugyanakkor formájukat tekintve mindhárom dolog lehet gömbölyű.

Az iskolakezdéshez végül elengedhetetlen az írásra való felkészültség. Ez természetesen nem a betűformák előzetes ismeretét jelenti. Nem kell a leendő elsősnek már előre gyakorolnia az olvasást, (ha csak ő maga nem érdeklődik iránta.) Sokszor éppen azzal ártanak a jövendő írástanulásnak, ha a szabályos vonalvezetéstől eltérő módon otthon előre tanítgatják a gyereket. Az írásra való felkészültség elsősorban biztos ceruzafogást, rajzolásban, kirakós játékban kifinomodott kézmozgást jelent. Ha az óvodásnak volt kellő alkalma festeni, rajzolni, kézműveskedni, akkor vonalvezetése gyakorlottá vált és a papír felületével is megtanult gazdálkodni. Nem kell tehát féltenünk az írástanulástól.

Az iskolaérettség feltételei tehát a tartós figyelem, a jó feladattudat, a kellő beszédfejlettség és bizonyos logikai műveletekre való képesség. Ha ezek közül bármelyik jelentősen elmarad a korosztály átlagától, az nehéz kezdetet, sőt, tartós nehézséget okozhat a kicsinek az első osztályban. Ne bánkódjunk tehát, ha gyermekünket betöltött hat éve ellenére esetleg kiszűrték az iskolaérettségi vizsgálaton és még egy év óvodát javasoltak neki! Sőt, ne riadjunk vissza attól a lehetőségtől sem, hogy néhány hónap iskola után, ha gyermekünk még nagyon éretlennek mutatkozik, visszavigyük az óvodába!

Helyesebb, ha a túlságosan kudarcosnak ígérkező tanévtől megóvjuk a gyermeket, s inkább megvárjuk a következő tanévet, amikor testileg, szellemileg megerősödve már könnyedén tudja teljesíteni a követelményeket.

Képek

  • www.eshop.msn.com/softcontent/ softcontent.aspx?scmId=864
  • http://homepage.ntlworld.com/julieradford/first_day_of_school1.jpg
  • www.maginationpress.com/ 4415626.html

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek